Már épülnek a jövő otthonai: hamarosan ilyen sci-fi házakban élhetnek majd a magyarok is?

2050-re a világ népessége elérheti a 9,74 milliárdot, és az emberek 68%-a városokban fog élni. Ez óriási nyomást helyez majd az infrastruktúrára, az élelmiszerellátásra és a vízkészletekre. A városok azonban nemcsak kihívásokat, hanem innovációs lehetőségeket is teremtenek, ezért a jövő városai fenntarthatóbbá és hatékonyabbá válnak. A jövő városairól egyébként korábban írtunk már a Pénzcentrumon bővebben is. Ebben néhány olyan futurisztikus mérnöki koncepciót mutattunk be, amelyek éppen megvalósítási fázisban vannak, vagy már meg is valósultak – több-kevesebb sikerrel. 

Azonban nemcsak a városok, hanem értelemszerűen az emberek otthonai is jelentős változáson esnek majd át a jövőben. Az intelligens otthonok minden eszközt és rendszert interneten keresztül kapcsolnak össze, megkönnyítve az életet és csökkentve a pazarlást. Az önvezető járművek és a drónos kiszállítás elterjedésével a városi közlekedés és a vásárlás is átalakul. Az oktatás és a munkahelyek nagyrészt virtuálissá válnak, míg a háztartási robotok egyre több feladatot vesznek át.

Valamelyest egyébként a mobilházak elterjedése is a jövőbe enged bepillantást, amely trend egyébként Magyarországon is egyre népszerűbb. A mobilházakról korábban részletes cikket is közöltünk. Egy CashTag epizódban pedig a miniház-business üzleti oldalát vizsgáltuk meg:

Milyen technológia működteti majd a jövő otthonait?

Az energiaellátás 2050-re helyi szintre tevődik át: a városok saját nap- és szélerőműveket, valamint bioüzemanyag-termelő egységeket építenek. A digitális pénzügyi rendszerek és a blokklánc technológia az adminisztráció és a gazdaság működését is átalakítja. A zöld építészet és az agrártechnológiák (pl. vertikális farmok, hidropónia) segítik a fenntartható élelmiszertermelést.

Az intelligencia különféle szenzorokból származik majd, amelyek automatikusan kapcsolják a lámpákat és a csapokat, megrendelik az élelmiszereket, sőt az egészségünket is figyelik. Egy központi vezérlőrendszer optimalizálja az otthon működését, jelezve például, ha a hűtőt le kell olvasztani, vagy ha a mikro-generátor nem működik teljes hatékonysággal. A házak interaktívak és teljesen vezeték nélküliek lesznek, lehetővé téve az adatok elérését bárhonnan.

Az erőforrások hatékonyabb felhasználására való törekvés azt eredményezheti, hogy az otthonok saját vizet gyűjtenek és újrahasznosítanak. Az integrált napelemek és mikro-generátorok ultra-vékony szigetelőfóliákkal kombinálva lehetővé teszik, hogy egyes házak teljesen függetlenedjenek az energiahálózattól. Az élelmiszer-termelés a kertekben, tetőkön és erkélyeken történik majd, amelyet az egyre növekvő számú otthonról dolgozó ember gondoz, és amelyet a háztartási hulladék komposztálása táplál.

A belső terek modulárisabbak lesznek, és az igényekhez igazodnak a nap folyamán és az életünk során is. A síneken mozgó falak lehetővé teszik, hogy a helyiségek irodává, nappalivá vagy hálószobává alakíthatók legyenek. A festék helyett pedig padlótól mennyezetig érő kijelzőket használunk majd, amelyek lehetővé teszik a munkakonferenciákhoz való csatlakozást vagy filmnézést, a színek hangulathoz igazítását, vagy akár az éppen divatos tapétaminták megjelenítését.

Milyen változásokat hozhat a világban ez a modernizáció?

A lakások iránti kereslet nőni fog, mivel mind a népesség, mind az egyedül élő háztartások száma emelkedik. Az új házak építése azonban messze nem tart lépést ezzel a növekedéssel. Ezért okosabban kell kihasználnunk a meglévő otthonainkat, és újra kell gondolnunk, mennyi helyre és erőforrásra van szükségünk a mindennapi élethez.

Az innováció forrását is érdemes figyelembe venni: az építőipar nagy része – néhány kivételtől eltekintve – még mindig a hagyományos téglából és habarcsból épít. Ezzel szemben az informatikai és fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok a jövő otthonát egyfajta üzleti csatatérnek tekintik, ahol óriási erőforrásokat fektetnek be a győzelem érdekében.

Már most is látjuk a jövő otthonainak előjeleit: a napelemek térnyerése, az intelligens mérőórák bevezetése, valamint az olyan cégek, mint a Sony, a Panasonic, a GE vagy a Microsoft által bemutatott mintaházak mind erre utalnak.

Észre sem vesszük majd a változást

Mindez valószínűleg jót tesz majd a fenntarthatóságnak. Bár a régi házak korszerűsítésének hatékonysága korlátozott, ezek rengeteg beágyazott szén-dioxidot tartalmaznak, így a meglévő épületek jobb kihasználása kulcsfontosságú fenntarthatósági elv lehet. Valójában ahogyan a házainkról gondolkodunk – hogy használtan vásároljuk őket, karbantartjuk és javítjuk –, az példaként szolgálhat a fogyasztói szokásaink átalakításához is.

Ráadásul mivel ezek a fejlesztések nem központilag tervezett gigaprojektekből, hanem a mindennapi életünkbe apránként beépülő innovációkból születnek, a fenntartható életmód vonzóbbá és elérhetőbbé válhat mindenki számára.

Magyarországon egy picit messzebb van még ez a világ

Korábban írtunk arról, hogy az energiaszegénység közel egymillió embert érint itthon: rengeteg magyar nem tudja megfelelően fűteni otthonát, vagy túlfizeti az energiát az otthonaikban található elavult rendszerek miatt. A megoldás kulcsa a tömeges épületenergetikai korszerűsítés lehetne, ám ez sok család számára anyagi okok miatt elérhetetlen álom.

Magyarországon közel két és fél millió lakóingatlan (társasházi lakás és családi ház), azaz a teljes lakóépület-állomány 56%-a nem energiahatékony. Ezért az intelligens otthonok tömeges elterjedése előtt természetesen a jelen követelményeinek megfelelő lakásállományt kell megvalósítanunk itthon.