Ilyen lakásokban senyvednek magyarok milliói: ez már tényleg a lakáskatasztrófa kezdete?

A Pénzcentrum kiemelten kezeli a magyarországi lakhatás helyzetét, ezért az elmúlt időszakban számos cikket közöltünk arról, hogy milyen tünetek ütköznek ki leginkább a jelenlegi lakhatási válság időszakában. Már nyári cikkünkből kiderült, hogy Magyarországon nem kevesebb mint 2-3 millió embert érint a lakhatási szegénység valamely formája. Az érintettek rossz körülmények között élnek, nem megfelelő minőségű, méretű otthonokban, illetve sok esetben keresetük sem fedezi a lakás fenntartási költségeit. A túlárazott albérletek és a milliós négyzetméteráron kínált ingatlanok csak tovább erősítik a feszültséget. Korábban egy felmérésből az is kiderült, hogy minden harmadik magyar fiatalnak valószínűleg esélye sincs arra, hogy valaha is saját ingatlannal rendelkezzen.

A lakhatási válság egy komplex probléma, amelynek csupán egyetlen komponense az energiaszegénység - ám valószínűleg ez az a probléma, amivel napi szinten a leghúsbavágóbb módon szembesülhetnek a problémának kitett magyar állampolgárok. 

Az energiaszegénység olyan állapot, amelyben egy háztartás nem képes megfelelő mértékben biztosítani az alapvető energiaszükségletét – például a fűtést vagy a világítást –, miközben a jövedelme jelentős részét energiafogyasztásra fordítja. Ez a jelenség nem csupán anyagi problémát jelent, hanem súlyosan érinti az érintettek egészségét, komfortérzetét és életminőségét is. Magyarországon különösen az elöregedett lakásállomány és az alacsony jövedelmű háztartások helyzete súlyosbítja a problémát. Miután a kormány meghirdette új gazdasági fordulatát, szakértőkkel arról beszélgettünk, milyen lépésekkel lehetne valódi változást hozni, eközben képet is kaphattunk a magyar energiaszegénység mértékéről.

A magyar ingatlanállomány több mint fele nem energiahatékony

A tavalyi lakhatási jelentésből kiderül, hogy magyarországi családi házak közel 80%-a tartozik az úgynevezett "GG" vagy annál rosszabb energiaosztályba. Ez azt jelenti, hogy a korszerű (legalább "CC" energiaosztályba tartozó) ingatlanoknál több mint két és fél-háromszor annyi energiát használnak fel.

Tehát közel két és fél millió lakóingatlan (társasházi lakás és családi ház), azaz a teljes lakóépület-állomány 56%-a nem energiahatékony.

Bár forrás lenne az épületek energetikai korszerűsítésére, a kormány nem fordít elegendő figyelmet erre a kihasználatlan potenciálra.

Az egyik lehetőségük az lenne, hogy úgy tervezik meg a jövőbeni hasonló lakástámogatási kiadásokat, hogy kifejezetten az energiahatékonyságot, tehát az energiafogyasztás csökkentését célozzák. Mindemellett az EU-s források a kibocsátáskereskedelmi rendszer karbonkvóta bevételeivel együtt óriási potenciált biztosítanának az épületfelújítások támogatására és finanszírozására, mégsem használják ezt ki

– fejtette ki Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország energiahatékonysági szakértője.

Az RRF RePoweEU fejezetében szereplő, kifejezetten lakossági épületfelújítást célzó keret 224 milliárd forint. A tervezet szerint ez 2026 végéig mindössze 20 000 ingatlan energiahatékonysági felújítását fogja fedezni, ami azt jelenti, hogy a beruházások egy része (feltehetően a nagyobbik része) sajnos nem mélyfelújítás lesz.

A KEHOP Plusz 125 milliárd forintos tervezett támogatási kerete 38.000 háztartást céloz meg a 2021-27 közötti költségvetési időszakban. Tehát a támogatott épületenergetikai felújítások tervezett száma összesen nem éri el a százezret. A 2050-es EU-s dekarbonizációs klímacélok eléréséhez viszont évente megközelítőleg 130 000 lakóingatlan mélyfelújítására lenne szükség ahhoz, hogy a még akkor is használatban lévő épületek nulla kibocsátásúvá válhassanak

– tájékoztattak a Habitat szakértői.

A probléma súlyosságát jól mutatja az is, hogy azok közül is sokan bekerülhetnek az energiaszegénység által sújtott lakosok csoportjába, akik egyébként más szempontok alapján egyébként nem is számítanak szegénynek.

Mit jelent ez pontosan?

Leginkább azt, hogy rengeteg a komfort nélküli ingatlan. A Habitat éves lakhatási jelentésének első fejezetéből az derült ki, hogy

Kb. 90 ezer háztartásban nem volt fürdő/zuhany és/vagy WC, ami jelenleg 232 ezer embert érint. Ezen kívül hat darab olyan megye van, ahol a községek több mint 10%-a nem rendelkezik vezetékes vízzel, ráadásul 475 ezer háztartásban a lakás tetőszerkezete is beázik, falazata/padlója, nedvesedik, esetleg a nyílászárok, vagy a padló enyészetnek indultak, ami közel 1,2 millió főt érint

"Nehézség még, hogy az alacsony jövedelműek nagy arányban használnak szilárd tüzelőanyagot a fűtéshez Magyarországon, ami viszont nem tartozik a rezsicsökkentés által támogatott fűtési módszer alá. Sokat segítene a helyzetükön a rendelkezésre álló szociális tűzifa mennyiségének növelése és igazságosabb elosztása a települések között, de még inkább a korszerűtlen tüzelőberendezések lecserélése és átállás egy tisztább és hatékonyabb fűtési módra" – hangsúlyozta Koritár Zsuzsanna.

EZ IS ÉRDEKELHET

Vallottak a szakértők: közelít a lakáskatasztrófa Magyarországon, erre még nagyon ráfázhatunk

Az elmúlt évek gazdasági nehézségei mellett a megfizethető lakhatás hiánya az egyik legsúlyosabb probléma Magyarországon.

Energiatakarékosság vs. energiahatékonyság

Sokan hajlamosak összetéveszteni az energiatakarékosságot az energiahatékonysággal, pedig a két fogalom eltérő. Az energiatakarékosság lényege a fogyasztás csökkentése – például a fűtés lejjebb tekerésével vagy az eszközök ritkább használatával. Az energiahatékonyság viszont azt jelenti, hogy ugyanannyi energiából többet hozunk ki: például egy energiatakarékos izzó kevesebb áramot használ, de ugyanúgy világít.

Az energiatakarékosság témájában egyébként az elmúlt hónapokban rengeteg praktikus cikkel igyekeztük segíteni olvasóink tudatos energiafogyasztását: ebben a cikkben például részletesen bemutattuk, milyen áram tarifák léteznek jelenleg Magyarországon, és hogy melyiket miért érik meg választani a lakosoknak. A helyes tarifa kiválasztásával ugyanis nem kevés pénzt takaríthatunk meg hosszú távon.

Egy alkalommal pedig spórolással kapcsolatos tévhiteket igyekeztünk eloszlatni, és helyette valóban hasznos tanácsokkal ellátni olvasóinkat. Egy cikkünkben részletesen kiszámoltuk, hogy mennyi pénzt takaríthatunk meg a nem használt elektromos eszközök áramtalanításával. De volt arra is példa, hogy egyetlen háztartási eszközzel, például a mosógéppel való spóroláshoz nyújtottunk segítséget.

Épületenergetikai felújítással az energiaszegénység ellen

Az épületek korszerűsítésére talán még soha nem volt ekkora szükség, mint most - legalábbis ez derült ki az Energiaklub tanulmányából. A koronavírus-járvány utáni gazdasági válság számos területen okozott károkat, ami többek között növekvő munkanélküliséget is okozott, ezzel összefüggésben sok háztartás jövedelme drámaian lecsökkent. Ez a negatív folyamat különösen kiszolgáltatott helyzetbe hozta az energiaszegénységben szenvedő háztartásokat. Ráadásul a helytelen tüzelésből eredő légszennyezettség kiemelt egészségügyi kockázattal jár, pl. az asztma, a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását okozhatja.

Az épületenergetikai felújítások jelentik tehát a leghatékonyabb fegyvert az energiaszegénység elleni küzdelemben. Az elavult, rosszul szigetelt házak hatalmas mennyiségű energiát pazarolnak el, ami különösen a téli hónapokban vezet magas rezsiköltségekhez. Az energiatudatosság és a modern technológiák elterjedése azonban új lehetőségeket teremt azok számára, akik hajlandóak és képesek beruházni.

A hőszigetelés például jelentősen csökkentheti a hőveszteséget, ami különösen a régi épületek esetében fontos. A falak, a tető és a padló megfelelő szigetelése mellett a nyílászárók cseréje is alapvető lépés lehet. A modern ablakok nemcsak jobban zárnak, hanem speciális bevonatokkal is rendelkeznek, amelyek visszaverik a hőt, így télen bent tartják a meleget, nyáron pedig kint.

Az elavult kazánok lecserélése energiatakarékosabb megoldásokra – például kondenzációs gázkazánra vagy hőszivattyúra – hosszú távon jelentős megtakarítást hozhat. Az államilag támogatott hitelek sajnos nem nyújtanak segítséget azok számára, akik az energiaszegénység által leginkább vannak sújtva. Igen ám, csakhogy a Habitat éves jelentésének második fejezetéből az derült ki, hogy

az elmúlt 5 évben mindössze a lakosság 22%-a tudott legalább egyetlen energetikai beavatkozást, felújítást megengedni magának, és legtöbb esetben még az sem volt elégséges a problémák valódi kezelésére.

Pedig az elemzések szerint egy átfogó felújítás akár 40-60%-kal is csökkentheti az energiafelhasználást. Azonban az energiaszegény háztartások számára a legkisebb felújítási munkák is nehezen elérhetők. Ezért lenne fontos, hogy a támogatások ne csak a tehetőseket érjék el, hanem azokat is, akik valóban rászorulnak.

Ezek az épülettípusok vannak kitéve leginkább az energiaszegénységnek

A magyar lakásállomány energetikai szempontból vegyes képet mutat. Az országban több százezer olyan lakás van, amely a 20. század közepén vagy korábban épült, és azóta nem esett át jelentős felújításon. Ezek az ingatlanok a legnagyobb energiafogyasztók.

A lakástípusok problémái:

• Kádár-kockák: Ezek az 1950–1980 között épült családi házak gyakran egyáltalán nem szigeteltek, és elavult fűtési rendszerekkel rendelkeznek.
• Panelházak: Bár az utóbbi években számos panelprogram indult, sok helyen még mindig hiányzik a megfelelő szigetelés és a korszerű nyílászárók.
• Régi téglaépületek: A belvárosi bérházak ugyan esztétikusak, de energetikai szempontból rossz állapotban vannak, különösen a központi fűtés és a szigetelés hiánya miatt.

Az energiaszegény háztartások bevonása a problémamegoldásba

Az energiaszegénység elleni küzdelem egyik legfontosabb eleme a társadalmi részvétel és a célcsoport aktív bevonása. Az önkormányzatok, civil szervezetek és közösségi kezdeményezések kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy elérjék a leginkább rászorulókat. Az olyan programok, amelyek konkrét segítséget nyújtanak – például szigetelőanyag biztosítása, közösségi fűtésrendszerek kiépítése –, jelentős hatással lehetnek.

• Tudatosság növelése: Ha az érintettek megértik, hogyan takaríthatnak meg energiát, hosszú távon fenntarthatóbbá válik a háztartásuk.
• Közösségi összefogás: A közös felújítási projektek nemcsak anyagi, hanem társadalmi szempontból is előnyösek.

Csakhogy itt is a 22-es csapdájával találkozunk. Kőszeghy Lea, az idei lakhatási jelentés harmadik fejezetének szerzője szociológus szerint ugyanis

Mivel változik az önkormányzatok és az állam viszonya, ezáltal csökken az önkormányzatok kompetenciája azokon a területeken, ami egyébként az ő hatáskörük kellene, hogy legyen, növekszik az egyedi, speciális alkuk megkötése helyben, ami azonnali megoldásnak nem rossz, hosszabb távon azonban nem alkalmas rendszerszintű változások elérésére.

A közösségi energiahatékonysági projektek Európa több országában sikeresek. Magyarországon is érdemes lenne követni ezeket a példákat, hiszen a helyi közösségek támogatásával a legnehezebb helyzetben lévők is javíthatnak életkörülményeiken.

Legfontosabb kérdések, megoldások

Megkeresésünkre a Habitat for Humanity Magyarország szakértői elmondták, hogy a következőket javasolják az energiaszegénység felszámolására, a klímavédelmi célok elérésére és a lakhatás minőségének javítására:

• Fontos, és hosszú távon megtérülő megoldás az épületek energetikai felújítása. Ennek megvalósítása érdekében a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat (EU-s finanszírozás, kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételei, rezsicsökkentés költségvetési terhe) a jelenleginél nagyobb mértékben és hatékonyan kell felhasználni.
• Az állami lakásfelújítási támogatási programokat úgy kell kialakítani, hogy kifejezetten az energiahatékonyságot és az energiafogyasztás csökkentését célozzák, rászorultsági és energiaszegénységi alapon. Ennek lényeges eleme a megfelelő intézményrendszer kialakítása (szociális ellátórendszer, valamint egyablakos tanácsadói irodákkal való együttműködés).
• A Nemzeti Energia- és Klímatervben, a Szociális Klímatervben, valamint a Nemzeti Épületfelújítási Tervben meg kell határozni az energiaszegény háztartások körét és számát, konkrét, mérhető és időhöz kötött célokat kitűzni az energiaszegénység csökkentésére, és részletesen ismertetni a védelmükre irányuló intézkedéseket.
• Át kell szervezni a rezsicsökkentést a kiszolgáltatott háztartások támogatására irányuló célzott támogatássá, hogy a közvetlen energiaár-támogatás tényleg eljusson hozzájuk – ezáltal pl. a tűzifa-használókhoz is.