Vallottak a szakértők: közelít a lakáskatasztrófa Magyarországon, erre még nagyon ráfázhatunk

Az elmúlt évek világszerte, de Magyarországon talán különösen a recesszióról szóltak. Hol az elharapódzó benzinárak, hol a brutális élelmiszerárak borzolták a magyarok kedélyeit. A helyzet egy ponton annyira tarthatatlanná vált, hogy a magyarok már tömegével kezdtek el Romániába járni bevásárolni. Az elmúlt hónapok pedig egyértelműen a forint gyengüléséről szóltak.

Mégis, talán a legszéleskörűbb elégedetlenséget az elmúlt években a lakhatási válság okozta Magyarországon, amelynek számos komponense van: megfizethetetlen albérletek, egekbe szökő rezsiárak, arról nem is beszélve, hogy minden harmadik magyar fiatalnak valószínűleg esélye sincs arra, hogy valaha is saját ingatlannal rendelkezzen.

Erre a válságra reagálva november 13-án mutatta be egy sajtótákékoztató keretében a Habitat for Humanity a 2024. évi Lakhatási jelentésének első 2 fejezetét. Ott a következő fontos megálapításokat tették:

• A szociálisan célzott kiadások (pl. szociális tüzifa) nincsenek, vagy teljesen elértéktelenedtek), illetve a települési támogatás, (amelynek értéke jelenleg kb. 20 milliárd forint, amely reálértékben folyamatosan csökken).
• Köztulajdonú lakásokra alig költ az állam, és forráskivonás történik
• A lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatások a meghatározóak (pl. CSOK, babaváró, támogatott hitelek)

Most a jelentés harmadik és negyedik, egyben utolsó fejezeteit bemutató sajtótájékoztatón jártunk. Lássuk, mi derült ki a tanulmány további fejezeteiből:

Az esemény felvezetőjében a szakértők kiemelték, hogy nemcsak Magyarországon égető probléma a lakhatás - ennek a válsága Európa-szerte komoly gondokat okoz. Kiemelték, hogy a problémának az orvoslása EU-s szinten már elindult. Bár nemrég kineveztek egy európai biztost, aki hamarosan elkezd dolgozni egy „európai, megfizethető lakhatási terven”, magáról a programnak a részleteiről még nem sokat tudunk.

A Habitat szerint a Közép-Európai helyzet különösen égető. Ezzel kapcsolatban 3 fontosabb pontot fogalmazott meg meg a szervezet az új bizottság felé:

• Energiaszagénység (erről a témáról a Pénzcentrumon hamarosan részletesebb cikket is közlünk)
• Szociális bérlakásprogram
• Ha a szociális bérlakásprogram nem megvalósítható, a megfelelő alternatívák megfogalmazása

Mint elmondták, ebben a régióban, így Magyarországon is rengeteg üresen álló épület van. A szervezet jelenleg azért lobbizik, hogy legyen EU-s forrás ezeknek az épületeknek a felújítására, illetve lakhatási célú átalakítására.

Az önkormányzatoknak még mindig nagy a felelőssége

Az első megszólaló Kőszeghy Lea szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa volt, aki elmondta: a jelenlegi viszonyok között is az önkormányzatok a közhatalom lakosokhoz legközelebbi, helyi viszonyokat legjobb eséllyel ismerő szereplői, ezért rájuk kiemelt szerep hárul még korlátozott keretek között is.

Mivel változik az önkormányzatok és az állam viszonya, ezáltal csökken az önkormányzatok kompetenciája azokon a területeken, ami egyébként az ő hatáskörük kellene, hogy legyen, növekszik az egyedi, speciális alkuk megkötése helyben, ami azonnali megoldásnak nem rossz, hosszabb távon azonban nem alkalmas rendszerszintű változások elérésére.

Hozzátette továbbá, hogy

az egyik legsúlyosabb probléma a lakásprivatizáció, jelenleg ugyanis a lakásállomány 2,2%-a, azaz 102 500 db önkormányzati bérlakás van Magyarországon, nagyon egyenlőtlen területi elosztásban.

A nyilvánvaló infláció és a lakásárak növekedése mellett pedig problémásnak tűnik az is, hogy növekszik a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás Magyarországon.

Megfizethető lakhatás

Ámon Katalin, a Közép Európai Egyetem (CEU) PhD-hallgatója szerint az állami politikából még magának a megfizethető lakhatásnak a fogalma is kimaradt egészen az idei évig. És hogy pontosan mit jelent ez a kifejezés, ahhoz az ENSZ illetékes szervezetének definícióját hívta segítségül. Mint elmondta: a lakhatás az egyének és családok stabilitásának, biztonságának alapja, szociális, érzelmi és gazdasági életünk központja.

Márpedig ha Magyarországon két fontos szempont:

• a lakhatás fenntarthatósága, ideértve a lakhatás anyagi terheinek mértékét, tehát azt, hogy
  mennyi jövedelme marad a háztartásnak a lakhatással kapcsolatos költségek megfizetése
  után, az eladósodás, hátralékok felhalmozásának, illetve a lakásvesztés kockázatát;
• illetve a lakhatás minősége, tehát az, hogy a háztartás számára megfizethető lakhatás méltó
  körülményeket biztosít, például nem túl zsúfolt-e, van-e fűtés, szigetelés, munkalehetőségek
  a környéken,

rossz viszonyokat mutat, akkor a fenti definíció nem teljesül.

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy egész Európában Magyarországon emelkedtek legnagyobb mértékben a lakásárak, ráadásul a keresetek itt követték le az egyik legkevésbé az ingatlanárak növekedését.

Alacsony jövedelem, depriváció, túlzott lakhatási költségek

Ezekkel a problémákkal kapcsolatban is lesújtó adatokra hívta fel a figyelmet Ámon Katalin. Mint kiderült:

az albérletben élők körében 42,5% azoknak az aránya, akik a fentebbi problémák legalább valamelyikével szembesülnek. A jelzáloggal terhelt magántulajdonú lakásban élőkre ugyanez 14,7%-ban igaz. Tehát összességében a magántulajdonú lakás nem véd meg minket a nehéz lakhatási körülményektől vagy a túlzott költségektől.

A lakástulajdonhoz és a lakásbérlethez jutás megfizethetősége

A 2023 első félévére jellemző lassulás után újra nagymértékben nőnek a lakásárak, az albérletárak pedig ebben az évben is, (mint 2015 óta mindig,) meredeken emelkednek. Bár a bruttó átlagkeresetek és a tavalyi rendkívül magas infláció miatt a 2023-as évet eltekintve a bruttó reálkeresetek is nőttek ebben az időszakban, ennek mértéke elmarad a lakás- és lakásbérleti díjak emelkedésétől – derül ki a tanulmányból.

A használt és az újépítésű lakások árai is emelkedtek 2024 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest: a használt lakásoké 5,3%-kal, az újaké pedig 4,6%-kal. Budapesten egy újépítésű lakás átlagos négyzetméterára 1,5 millió forint, egy használt lakásé pedig 521 ezer forint.

A lakásárak Magyarországon már a 2015-ös árszint 298%-áig emelkedtek. Bár a lakásárak egész Európában nőttek ebben az időszakban, sokkal kisebb mértékben, mint Magyarországon: az Európai Unió 27 tagállamában az átlagos árszintemelkedés 2015-höz képest 149% volt, feleakkora, mint Magyarországon.

Mi lehet a megoldás?

A megfizethető lakhatáshoz a szakértők szerint a megfizethető lakhatást célzó állami lakáspolitikai koncepció kidolgozására lenne szükség, valamint a finanszírozásnak a központi költségvetésből, kellene megvalósulnia.

Hangsúlyozták, hogy a megfizethető lakhatást célzó lakáspolitikai koncepció azt is jelenti, hogy az állam kiemelt célként kezeli az önálló lakhatás megteremtését, a szállós elhelyezést pedig valóban átmeneti megoldásként kezeli.

Végül azt is elmondták, hogy olyan megfizethető lakhatási megoldásokat kell szélesebb körben bevezetni (például lakásügynökségek) vagy újra kiterjeszteni (például szociális bérlakásrendszer), amelyek az állami és önkormányzati lakáspolitika részévé válnak az átmeneti, projekt jellegű megoldásokkal szemben.

Ha érdekel a téma, olvasd el részletesebb cikkünket is a témában, amelyben ugyancsak a Habitat egyik szakértőjével beszélgettünk a lakhatási válságról, megoldásokat keresve. Itt találod:

EZ IS ÉRDEKELHET

Érik a lakhatási válság Magyarországon: tényleg a 21 pontos gazdasági akcióterv a megoldás?

Míg 2020-ban még 25 000-28 000 új ingatlan épült Magyarországon, 2023-ban már csak 18 000.