3 °C Budapest
Kulcsot tartva, bérleti díj, lakhatási válság

Érik a lakhatási válság Magyarországon: tényleg a 21 pontos gazdasági akcióterv a megoldás?

2024. november 5. 10:02

"Lakhatási problémák becslések szerint két és hárommillió fő között érintik a magyar lakosságot, így ez az egyik legsúlyosabb probléma ma Magyarországon. Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium egy 21 lépéses új gazdaságpolitikai akciótervet szeretne bevezetni, amelyben, bár szerepelnek olyan kulcsszavak, mint a megfizethető lakhatás, vagy a szegénység csökkentése, gyakorlatilag semmit nem lehet tudni ennek a programnak a részleteiről" - mondta el Lukács György, a Habitat for Humanity szakértője, akivel interjúnk során többek között a magyarországi lakáshelyzetről és a problémák lehetséges megoldásairól beszélgettünk.

Az elmúlt évek világszerte, de Magyarországon talán különösen a recesszióról szóltak. Hol az elharapódzó benzinárak, hol a brutális élelmiszerárak borzolták a magyarok kedélyeit. A helyzet egy ponton annyira tarthatatlanná vált, hogy a magyarok már tömegével kezdtek el Romániába járni bevásárolni. Az elmúlt hónapok pedig egyértelműen a forint gyengüléséről szóltak.

Mégis, talán a legszéleskörűbb elégedetlenséget az elmúlt években a lakhatási válság okozta Magyarországon, amelynek számos komponense van: megfizethetetlen albérletek, egekbe szökő rezsiárak, arról nem is beszélve, hogy minden harmadik magyar fiatalnak valószínűleg esélye sincs arra, hogy valaha is saját ingatlannal rendelkezzen.

A magyar kormány azonban nemrég új, nagyszabású gazdasági fordulatot jelentett be, amelynek része egy lakásépítési program, és úgy általában a megfizethető lakhatás biztosítása a lakosság számára. A tervben azonban fájdalmasan kevés a konkrétum, és ha meg is valósul a program, az várhatóan nem a lakhatási válság által legjobban sújtott rétegeket fogja segíteni ezúttal sem – legalábbis így gondolja a Habitat for Humanity szakértője, Lukács György, akivel mostani interjúnkban a lakhatási válságról és a kormány új terveiről beszélgettünk.

A téma kapcsán úgy gondoltuk, először is azt érdemes tisztába tenni, hogy egyáltalán hány magyart érint jelenleg a lakhatási válság, hiszen egy számszerűsített adat tudja igazán megmutatni, milyen súlyos jelenleg ez a probléma hazánkban. 

Lukács György elmondta,

Becslések szerint 2 és 3 millió fő között van azoknak a száma, akik a lakhatási szegénység valamelyik aspektusában érintettek.

– mondta el a szakértő.

Érdemes egyébként megkülönböztetni, a lakhatási szegénység különböző fokozatait:

  • A legsúlyosabb helyzetben az a 10-15 ezer ember van, aki hajlék nélküli és akár az utcán, akár különböző intézményekben tölti az éjszakáit.
  • A következő kategória már közel 90 ezer háztartást érint. Ezekben az ingatlanokban még az alapvető infrastruktúra is hiányzik – nincs folyóvíz, nincs az épületen belül WC, fürdőszoba.
  • Az utolsó kategóriába pedig a nagyon rossz műszaki állapotú ingatlanok tartoznak. Ezekben az épületekben rosszak a nyílászárók, beázik a tető, penészesek, vizesek a falak, a padló.

Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a lakhatási költségek a háztartás elérhető bevételének hány százalékát teszi ki, ezt szintén a lakhatási szegénység egyik indikátorának tekintjük. Fontos megnézni azt is, hány olyan háztartás van, akik túlzsúfolt ingatlanokban élnek, illetve az utóbbi időben az energiaszegénység is elég jelentős, ami nemcsak a fenntartási költségekkel áll kapcsolatban, hanem azzal is, hogy ki az, aki megengedheti magának, hogy megfelelően tudja fűteni télen az ingatlanját. Illetve mostanában egyre inkább tényező az is, hogy ki az, aki megengedheti magának, hogy nyáron megfelelően hűteni tudja az ingatlanját

– sorolta a szempontokat Lukács György.

Jól látható tehát, hogy többrétegű problémáról beszélünk, amelynek a megoldására részletes szakértői programmal lehet csak érdemben reagálni. A szakértő hangsúlyozta: az, hogy melyik ingatlan melyik kategóriába sorolható, általában önbevalláson alapszik, azaz

Egy korábbi cikkünkben egyébként nemrég a gyermekszegénységről írtunk, amelyből szintén kiderült, hogy rengeteg definíció áll rendelkezésre a szegénység megállapítására, és mindegyik egy kicsit más eredményt fog hozni. A problémák ugyanakkor összefüggenek, akinek tehát a bevétele a medián jövedelem 60%-a alatt van, nem tudja biztosítani magának az egészséges étkezést, anyagi, társadalmi, kulturális javai jelentősen elmaradnak az átlagtól, az jó eséllyel egyébként lakhatási problémákkal is küzd.

Sőt, a fentebb említett energetikai, lakahtási problémák egyébként a középosztályt is egyre jobban sújtják. Mint Lukács György elmondta:

Olyanok is bekerülhetnek a lakhatási szegénység bármely indikátora által érintett csoportjába, akik egyébként más szempontok alapján nem tartoznának a szegény csoportok közé.

Rengeteg ingatlan áll üresen, elég csak beköltözni! Vagy mégsem?

„Magyarországon van 4,58 millió ingatlan és 4 millió háztartás, tehát mondhatnánk azt is, hogy tulajdonképpen ingatlanbőségben vagyunk. Ez azonban olyan szempontból nem igaz, hogy annak az ötszázezer ingatlannak, amelyik nem lakott, annak egy része nem alkalmas arra, hogy lakhatási célokat ellásson” – mondta el Lukács György.

A KSH felméréseiből az derül ki, hogy az említett 500-600 000 ingatlan egy része egyébként nyaraló, üdülő, illetve van, amit irodának használnak.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Ezeket az ingatlanokat pedig, mint kiderült, nem felhasználni igazán nagy luxus.

A lakáspiaci tranzakciók száma kb. 140-150 ezer környékére tehető, ami azt jelenti, hogy a teljes, hazai ingatlanpiacnak mondjuk a 3-3,5 százaléka az, amelyik érintett bármifajta lakáspiaci tranzakcióban. A lakások száma pedig alacsony. Ráadásul az utóbbi néhány évben az országnak voltak olyan járásai, ahol gyakorlatilag nem épült ingatlan. Ott egyszerűen leállt az ingatlanpiac, maximum a használt ingatlanok adásvételére kerül sor, és ez sem nem túl magas számban.

– sorolta a szakember a lesújtó statisztikákat.

A kormány meghirdette új programját

Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium egy 21 lépéses új gazdaságpolitikai akciótervet szeretne bevezetni, amelyben szerepelnek olyan kulcsszavak, mint a megfizethető lakhatás, vagy a szegénység csökkentése, Lukács György szerint gyakorlatilag semmit nem lehet tudni ennek a programnak a részleteiről.

A szakember szerint bár az ingatlanépítési program alapvetően pozitív, de nagyon kevés az akciótervben szereplő évi 20 ezer ingatlan felépülése ugyanis Magyarországon továbbra is egy alacsony szám. Épületfelújításokkal ugyan lehetne ezen a helyzeten segíteni, de a jelenlegi, lakóingatlanok felújítását támogató programok nagyon kevés háztartás számára elérhetők, és sok esetben nem azokat célozzák, akiknek a leginkább szükség lenne rájuk. 

Magyarországon több forrásból is lehetne ingatlanokat felújítani, főleg energiahatékonysági szempontból. Ilyen például, az Európai Uniós forrásra épülő Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU fejezete - ennek keretében lett idén meghirdetve az a felújítási program, amely az 1990 előtt épült családi házak energiahatékonysági felújítását célozza. Azonban a teljes program keretösszege összesen mintegy 20 ezer lakóépület felújítására elegendő, miközben különböző szakértői csoportok szerint éves szinten legalább százezer ingatlan ilyen típusú felújítására lenne szükség ahhoz, hogy az éghajlatvédelmi és energiahatékonysági célokat teljesíteni tudjuk, és csökkentsük a lakhatási szegénységben élők számát.”

– ecsetelte a Habitat for Humanity szakértője.

A CSOK és babaváró hitel megítélése

Bár a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) és a babaváró hitel bevezetése sok család számára nyújtott támogatást a lakásvásárlásban, a támogatások mégis elsősorban az építőipart lendítették fel, akiknek pedig érdemben segítettek, azok jellemzően a már alapból magasabb jövedelmű családok - vélekedett a szakértő.

A statisztikák szerint a programokból elsősorban a felső-középosztály és a leggazdagabb háztartások profitáltak, akik többségükben nem első lakást vásároltak, hanem már meglévő ingatlanjukat bővítették vagy cserélték nagyobbra. Ezáltal a szociális célok nem teljesültek, hiszen a lakhatási szegénységben élők továbbra is nehéz helyzetben maradtak. 

Minden kutató, beleértve egyébként a Nemzeti Bank elemzőit is, azt mutatták ki, hogy mind a CSOK, mind a babaváró hitel, a helyi ingatlanpiac árainak az emelkedését érte csak el. Ez valószínűleg még a közeljövőben is így fog működni. A lakhatási szegénységre nem volt hatással, tehát nem csökkentette azt

– mondta el Lukács György.

Mi lehetne valódi segítség?

A szakértő szerint nagyon fontos lenne, hogy kiemelt szerepet kapjon a bérlakásépítés, ugyanis bármifajta lakhatási beavatkozás az alapvetően a magántulajdonú ingatlanokra vonatkozik, és ezeket támogatja. A lakhatási szegénységnél az egyik legjellemzőbb és legalapvetőbb probléma az magára a lakhatási piacra való belépésnek a nehézsége. 

Ám a kérdés azért is nehézkes, mert ahhoz, hogy valaki ingatlant vásároljon és magántulajdonú ingatlannal bírjon, vagy jelentősebb vagyon, vagy jelentősebb fizetés kell, ugyanis a belépési iszonyatosan magas.

Erre vonatkozólag vannak különböző elemzések is, amik azt mutatják ki, hogy minél magasabb egy országnak a GDP-je és a gazdasági fejlettsége, annál magasabb a bérlakásoknak az aránya a teljes lakáspiacon belül. Ezért nagyon fontos lenne, hogy elinduljon egy nagyszabású bérlakás építési program, ami a belépést minél nagyobb arányban lehetővé teszi a fiatalok, a lakáspiacra belépők számára, de akárcsak azok számára is, akik munkaerőpiaci dolgok miatt könnyebben tudnának mobilisabbá válni

– zárta ezzel összegzését a szakember.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Kihívásból lehetőség – Innováció a nyelvtanulásban gyerekeknek (x)

A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.

Sokkal több magyar gyereket bántanak így: igazi kegyetlen világ ez, bárki óriási bajba kerülhet

A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.

Jön az V. Mindset Meetup hétvégén, építs te is kapcsolatokat, ne maradj le! (x)

Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.

Járt már homoktövis szüreten? Most megteheti! (x)

Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. december 4. szerda
Borbála, Barbara
49. hét
December 4.
A cookie napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
A magyar Real Estate Agent találkozó a Kalmárok közreműködésével
Future of Finance 2024
Mi lesz a szerepe a pénzügyekben az AI-nak?
Sustainable World 2024
Zöld finanszírozási lehetőségek, befektetési döntések, ESG megfelelés
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2024. december 4. 16:16