Kimondták! Hiába káros, ezért akar minden magyar kocsival furkizáni - nincs mit tenni

A győri agglomerációban található 1401. számú összekötő út mentén 2022-ben 1 tonnával több szálló por (PM10) és 4,8 kilotonnával több szén-dioxid került a levegőbe a személygépkocsik által, mint 1995-ben. A szigetközi településegyüttes (Győrújfalu, Győrzámoly, Győrladamér és Dunaszeg) kiválóan példázza a szuburbanizáció folyamatát: Győrújfalu lakossága 2,4-szeresére, Győrzámoly népessége pedig 2,7-szeresére növekedett az elmúlt közel három évtizedben.

A közlekedési terhelés még ennél is drasztikusabban emelkedett. Győrújfalun közel háromszorosára nőtt a személygépkocsik átlagos napi forgalma (4092-ről 11.053-ra), míg Győrzámolyon ötszörösére emelkedett a személygépkocsik száma. A kutatás rámutat, hogy az agglomerációban élők a torlódások és parkolási nehézségek ellenére is az egyéni közlekedést preferálják a tömegközlekedéssel szemben, mivel az előbbi még mindig jelentősen időtakarékosabb.

A szuburbanizáció, vagyis az elővárosi fejlődés nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változást is jelent. Míg a XX. században főként Budapest körül alakult ki agglomerációs gyűrű, a XXI. században már a vidéki városok körül is megindult ez a folyamat. A 2008-as gazdasági válság ugyan okozott visszaesést, de a jelentős gazdasági tevékenységgel (például autóipari gyártással) rendelkező várostérségekben továbbra is töretlenül növekszik a szuburbán terület.

A városi szétterülés következtében a beépített területek nagysága is növekszik a városkörnyéki településeken. A falusias jelleg mellett megjelent a kertvárosias, sőt városias beépítési forma is. Az egyre kisebb telekméretekkel, ikerházakkal és társasházi beépítésekkel a népsűrűség is emelkedik. A háztartások jellemzően több személygépkocsival rendelkeznek, amelyeket napi ingázásra használnak.

A kutatók korábbi vizsgálatai szerint a győri agglomerációba költözők legfőbb motivációja a kedvező vételi lehetőség volt - hasonló árú és típusú ingatlan esetén a többség a győrit választotta volna. A szuburbanizáció egyik legszembetűnőbb hatása a közlekedési igény erős növekedése, ami egyre élhetetlenebbé teszi a térséget, miközben a környezeti állapot is romlik a közlekedési eredetű légszennyezés miatt.

A vidéki agglomerációk területi struktúrája kedvezőtlenebb a tömegközlekedés hatékonysága szempontjából, mint a metropolisz régióké. A 2022-es népszámlálás adatai szerint a győri agglomerációból Győrbe 29.887 fő, míg fordított irányban csupán 3170 fő ingázott. Az alacsony kihasználtság és a monocentrikus térstruktúra megnehezíti a hatékony tömegközlekedés működtetését.

A személygépkocsi-használat preferálásának több oka is van: a tömegközlekedési járműveket is érintik a forgalmi torlódások (nincsenek buszsávok), az új lakóövezetek gyakran távol esnek a buszmegállóktól, és a járatok sűrűsége is alacsonyabb, különösen csúcsidőszakon kívül. Mindezek miatt a bruttó eljutási idő jelentősen hosszabb tömegközlekedéssel, mint személygépkocsival.

A győri agglomerációban végzett átfogó empirikus felmérés egyértelműen bizonyította a kiköltöző lakosság és a helyben lakók közlekedési preferenciái közötti eltérést. A kiköltözés után gyakran megvásárolják a családok a második, sőt harmadik személygépkocsit is, ami több használatot és növekvő forgalmat eredményez.

A statisztikai adatok alapján négy fő következtetés vonható le: népességnövekedés csak az agglomerációs térségekben mutatható ki; a gépjárműállomány minden térségben nőtt; a legdinamikusabb változás az agglomerációkban figyelhető meg a személygépkocsik számát illetően; és a motorizáció a szuburbán térségekben terjed intenzíven (agglomerációkban 2-2,5-szeres a növekedés, városokban 1,5-szeres).

A győri agglomerációban 2022-re már 448 volt az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma, míg az EU 27 tagállamában átlagosan 560. A forgalomnövekedés a főbb közlekedési utakon, továbbá az új lakóterületeket a várossal összekötő másod-, harmadrendű, illetve összekötő utakon egyaránt megfigyelhető.

A közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás vizsgálata során megállapították, hogy bár egyes szennyezőanyagok (metán, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, nem metán eredetű illékony szerves vegyületek) mennyisége csökkent a gépjárműpark korszerűsödésének köszönhetően, a szén-dioxid és a szálló por kibocsátása jelentősen emelkedett.

A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a személygépkocsik birtoklása és használata ma már jobban függ az életmódtól, mint a jövedelmi viszonyoktól. A nem összehangolt településbővülés a futásteljesítmény növekedéséhez vezet, ami fenntartja a negatív környezeti hatásokat. A vidéki térségekben az egyéni közúti közlekedés dominál, a tömegközlekedés jelenlegi formájában nem versenyképes alternatíva a kiköltöző lakosság számára.