Óriási a baj az otthonfelújítási támogatás jelenlegi rendszerével: ezért ilyen gyér az érdeklődés

A pályázat július elsejei kiírásakor sokan úgy vélték, pillanatok alatt kimerül az új otthonfelújítási támogatás 108 milliárd forintos kerete, mert az összesen 6 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásból és kamatmentes hitelből álló támogatás nagyon vonzónak tűnt a lakosság szempontjából.

Csakhogy a kezdeti roham után a pályázat lehívásának lendülete megtorpant, az első két és fél hónapban a lehetséges 20-30 ezer helyett mindössze 2000 pályázatot fogadtak be a programban résztvevő bankok.

A lehívás még ennél is lassabban halad, amit jól mutatnak az Újház Zrt. forgalmi adatai is. Eszerint augusztusban nemhogy nem nőtt, de még vissza is esett a felújítási programban leggyakrabban használt homlokzati EPS hőszigetelőanyagok forgalma. Idén augusztusban az előző év – eleve szerény – értékesítésével összevetve a volumen 33 százalékkal csökkent, ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy az előző évhez képest az árak 6-7 százalékkal mérséklődtek, akkor a visszaesés mértéke érték alapon még ennél is nagyobb. Ennek az okát egyértelműen abban látjuk, hogy aki korszerűsíteni szerette volna az épületét az is kivár egy kedvezőbb pályázati feltétel rendszerre

 – mondja Juhász Attila, az Újház Zrt. elnöke.

Bár a bankok által befogadott pályázatok száma napról napra nő, az itt szerzett tapasztalatok alapján az elnök úgy véli, a pályázati keretek túl sok adminisztrációt és kötelező vállalást tartalmaznak, ezért célszerű lenne egyszerűsíteni a kiírást ahhoz, hogy a támogatás valóban fellendülést hozzon a felújítási piacon.

Az egyik legnagyobb problémának azt látjuk, hogy a pályázat csak az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére hívható le. A magyar piac sajátosságai miatt pedig a rendszerváltás után még sokáig épültek gyenge energetikai mutatókkal rendelkező családi házak, amelyeknél ma is könnyű lenne elérni a kívánt 30 százalékos energiahatékonysági megtakarítást. Tapasztalatunk alapján sok olyan ügyfél esett ki a ebből a pályázati lehetőségből, akinek egyébként szándéka lett volna igénybe venni, de az épülete 1990 után épült. Éppen ezért célszerű lenne az építés határidejét 1990-ről 2000-re módosítani

– kezdi a problémák felsorolását az elnök. Juhász Attila ugyancsak problémának látja, hogy a támogatás átlagosan felét kamatmentes hitel formájában kell az építtetőknek igénybe venniük.

A hozzánk forduló ügyfelek nagyságrendileg egyharmada sokkal inkább szeretné önerőből kiegészíteni a vissza nem térítendő támogatást, mert egyrészt nehézkes a hiteligénylés folyamata, másrészt a kedvező hitelkonstrukció ellenére sokan tartanak az eladósodástól, annak ellenére, hogy ez egy kamatmentes konstrukció

– mondja az elnök. Ez a megoldás nemcsak a pályázóknak lenne egyszerűsítés, de kiiktatná a banki hitelezési eljárások egy részét is a pályázati folyamatból. Ez a konstrukció kiválóan vizsgázott a 2021-2022-ben futott Otthonfelújítási Programnál, amelyet több mint 200 ezer család tudott igénybe venni, ami átlagos heti leosztásban is meghaladta a 2 ezer pályázatot.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tovább egyszerűsítik az otthonfelújítási támogatást: hamarosan jöhetnek az ilyen számlák is

A közüzemi számlák benyújtását illetően is sor kerülhet hatékonyságnövelő intézkedésekre.

Az elnök szerint az érdeklődők 2/3-a kizárólag a program elindításához elegendő 1 millió forintos önerejével rendelkezik, és a fennmaradó 6M Ft-os támogatási összeg 75%-os előleg lehívása azt is jelenti, hogy tulajdonképpen az 1 millió forintos önerő mellé további 1,5 millió forintra is szükség van, hiszen a kereskedők és a kivitelezők jellemzően nem finanszírozzák a lakosságot a magas kockázat miatt. Hatalmas segítség lenne ezeknek az ügyfeleknek, ha a regisztrált kivitelező az 1 millió Ft önerő felhasználása mellett a teljes támogatási összeget lehívhatná előlegként és nemcsak annak 75 százalékát.

Az cég tapasztalatai alapján egyszerűsítésre szorul a pályázati kiírás néhány adminisztratívnak tűnő pontja is.

Sokaknak – nemcsak a pályázóknak, de a velük szerződő kivitelezőknek is – problémát okoz, hogy a kiírás nagyon megnehezíti a pályázati anyagban szerződő kivitelezők lecserélését, illetve esetleges elállásukat. Márpedig az ilyen helyzetekre fel kell készülni, mert a hitelkérelem elfogadásától a pályázónak 2 – egy hosszabbítással pedig akár 2,5 – év áll rendelkezésre befejeznie a munkálatokat, és ez nagy idő, bármi közbejöhet. Éppen ezért célszerű lenne egy egyszerű bejelentési kötelezettséghez kötni a kivitelezők lecserélését, ha az új építőipari szakember ugyanazokkal a feltételekkel vállalja a munkát

– mondja Juhász Attila.

Gondot jelent az is, hogy a programban kötelezően megjelenő energetikai tanúsítvány nem rögzít konkrét terméket, ugyanakkor a szigetelőanyagok, a nyílászárók, valamint fűtőberendezések esetében a pályázat megköveteli, hogy az ÉMI által regisztrált kulcstermékek beépítését. Ezen termékek esetében a piacon sok hasonló paraméterű egyenértékű termék/berendezés is elérhető.

Célszerű lenne a feltételrendszernek megengedni, hogy a kivitelező a megvalósítás pillanatában (ami akár 1-2 év elteltével is lehet) dönthesse el, hogy aktuálisan milyen kulcsterméknek minősülő anyaggal dolgozik, vagy milyen berendezést épít be, ha azok árban nem jelentenek változást, és műszakilag egyenértékűek a pályázati anyagban szereplő termékekkel

– mondja a Ztr. elnöke.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez a családi házban élő magyarok nagy lehetősége: őrült sokat spórolhatnak a gázon teljesen ingyen

Az elmúlt hónapokban különös okból pörgött fel a vidéki Kádár-kocka házak födémszigetelési piaca.

További nehézségnek látjuk, hogy a felhívásban rosszul van definiálva a fűtött és fűtetlen teret elválasztó belső felület, és az épületenergetikai szempontból hőszigeteléssel ellátni indokolt külső felület eltérésének aránya

– mondja Juhász Attila. A belső, fűtött terület és a külső, szigetelést igénylő felületek közötti eltérési érték nagy szóródást mutathat, az épület tagoltságától, a falvastagságtól, egy fűtetlen padlástér tűzfala, valamint az eltérő födémszerkezetektől függően, és a kiírás ezt nem kezeli elég pontosan, amiből több ügyfelünknek származott problémája. Javasolt lenne egy maximális elfogadható arányszámot rögzíteni, a külső homlokzati mennyiség tekintetében.

Amit a legvégén említ meg, de súlyában talán a legfontosabb, hogy a program elsősorban az építőipari szakemberek kezébe helyezi azokat az integrátori feladatokat, amelyek a kivitelezésen túl az energetikai felmérést, a pályázatírást, az építőanyagok beszerzését azok jövőbeni árának a megbecsülését jelentik. Az országos hálózatuk több ezer építőipari kivitelezővel van kapcsolatban, és az az általános vélemény, hogy szakemberek elsősorban kivitelezni szeretnének, és elhatárolódnak ezektől az adminisztratív feladatoktól. Megítélésük szerint ki kell bővíteni az integrátori szerepkört az építőanyag kereskedők irányába is, akik humán erőforrásban, szervezettségben, felkészültségben, digitális megoldásokban hatékonyabban el tudnák látni ezt a feladatot.

Összességében egy kiváló kezdeményezésként értékeljük a kormánynak azt a törekvését, hogy a hazai lakásállomány energetikai szempontból korszerűbb legyen, hiszen ezzel hozzájárulnak a háztartások rezsiköltségeinek a csökkentéséhez, az ország energia függetlenségéhez, és ezzel párhuzamosan az építőipart is segíti. A rendszer azonban a mai formájában nem tudja elérni ezeket a célokat, ezért az szerintünk egyszerűsítésre szorul

– mondja Juhász Attila.