Nem mindegy az energiahatékonyság az árban: ennyivel ér többet egy jól energetizált lakás

Magyarországon 2012-től kötelező energetikai tanúsítványt készíttetni új vagy már használt épületek értékesítésekor, illetve az ingatlanok bérbe adásakor. A környezetvédelmi cél mellett az is fontos, hogy a vevők vagy bérlők reális képet kapjanak a rezsiköltség várható alakulásáról.

A közelmúltban jelentősen megváltoztak és jellemzően szigorodtak a jogszabályok, míg néhány szempont esetében enyhébbek lettek. Az OCS nemrégiben kiadott felmérése, az Energetikai Iránytű a tavalyi év második félévében tulajdonost váltott ingatlanok adatai alapján összegezte a lakásállomány energiahatékonyságát.

Az év második felében a bővülő ingatlanforgalom miatt a korábbi félév adatbázisához képest nagyjából tizenöt százalékkal több adatot elemezhettünk

– jelezte Tóth Csaba, az OCS üzletágigazgatója, hogy a legújabb felmérés minden eddiginél pontosabb képet ad a lakásállomány energiahatékonyságáról. A szakember elmondta, a szabadon álló családi házak hőveszteségi mutatója kedvezőtlenebb a társasházi lakásokénál, mivel több lehűlő felületük van. Ugyanakkor az épület formája mellett igen nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának: az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak.

A legkedvezőtlenebb hőtechnikai adottságú ingatlanok jellemzően a II. világháborút követő évtizedekben épültek, ugyanis a háborút követő újjáépítés és a tömeges lakásépítés évtizedeiben nem volt szempont az energiahatékonyság

– árnyalta a képet Tóth Csaba, aki leszögezte: az energiahatékonyság mára beépült az ingatlan árába. Az OC közreműködésével értékesített ingatlanok esetében ugyanis kiderült, hogy a korszerűbb, energiahatékonyabb épületek magasabb áron keltek el.

Minél fiatalabb egy épület, annál korszerűbb szerkezetekkel és energiahatékonyabb megoldásokkal találkoztunk, ami nemcsak a kedvező üzemeltetést teszi lehetővé, de a lakóingatlan piaci értékét is befolyásolja. Ugyanakkor hőszigeteléssel és gépészeti felújítással a korábban épült lakóházak is takarékos otthonokká alakíthatóak, s a korszerűsítés után az idős ingatlanok energiahatékonysága akár az új építésűekét is elérheti

– fűzte hozzá a szakember. A hőveszteséget a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, annál nagyobbak a lehűlő felületei. A fajlagos hőveszteségi átlagot tekintve a társasházi lakások, illetve az iker- és sorházak bizonyultak a leghatékonyabbnak. A társasházi lakások előző félévi átlagértéke 0,48 W/m3K volt, ami 2022-höz képest 22 százalékkal kedvezőbb fajlagos hőveszteség érték.

2023 II. féléve során értékesített lakások esetében az átlag érték 0,44 W/m3K volt. Ugyanakkor erőteljes a különbség rajzolódott ki az ország régiói között: a legmagasabb, legkedvezőtlenebb átlagérték Észak-Alföld és Dél-Alföld régióban mutatkozott, a legkedvezőbb mutatókkal a Dél-Dunántúl régióban értékesített ingatlanok bírtak. Az OCS PEI index a valós CO2 kibocsátásra fókuszáló mutató.

Az index értéke Budán volt a legalacsonyabb 88,7 százalékkal, ami némileg magasabb az előző félévben mért 72,2 százaléknál, és ez a romlás mutatkozott meg a főváros pesti peremkerületeiben, valamint a megyei jogú városokban is, ahol az index értéke 90 százalék fölé kúszott.

Pest megyében és a főváros belső kerületeiben 100 százalék feletti volt az index, míg a kisvárosokban volt a legrosszabb 117,6 százalékkal. Az OCS PEI index értéke régiós összehasonlításban érdekes meglepetést hozott: Dél-Dunántúlon volt a legkedvezőbb az index értéke (78,9 százalék), és a két legmagasabb értéket mutató alföldi régióban javulást mutatott ki a felmérés az előző félévhez képest. Ugyanakkor Közép-Magyarországon jelentősen romlott az index értéke (96,7 százalékról 102,7 százalékra), ami azt mutatja: ebben a régióban az értékesítés a gyengébb energiahatékonyságú, olcsóbb ingatlanok felé mozdult.