Súlyos bírságokat osztogat a hatóság: esélytelen, hogy ezeket valaha is befizessék

2022-ben fordult az Alkotmánybírósághoz az Utcajogász egy ügyfele ügyében, akit az Eucharisztikus Világkongresszus idején, 2021-ben 50.000 forintra bírságolt a VI. kerületi Rendőrkapitányság. Bár a bíróság a pénzbírságot figyelmeztetésre enyhítette, az Utcajogász alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy kimondassa, a másokat nem zavaró koldulás büntetése alkotmányellenes.

Az Alkotmánybíróság döntése 2024-re várható. Az Utcajogász a panaszbeadványt most egy kiegészítő beadvánnyal támogatta, amely adatvizualizáció segítségével elemzi a kiszabott bírságok befizetésének arányát, illetve a bírságok elzárásra változtatásának gyakorlatát koldulás és egyéb szabálysértések esetén.

A kiszabott bírságok tekintetében megállapítható, hogy az összes szabálysértés közül a koldulásnál az egyik legalacsonyabb az aránya a pénzbírságok befizetésének. A 2018-tól 2022-ig tartó időszakban a pénzbírságoknak csupán 8%-át, a helyszíni bírságoknak pedig 7%-át fizették be az erre kötelezettek, ellentétben például a közlekedési szabálysértésekkel, ahol a befizetések aránya 50-75% közötti.

A kettő közti eltérés logikusnak tűnhet, hiszen koldulásért olyan embereket bírságolnak meg, akik nem tudják azt megfizetni – így ez a módszer alkalmatlan a szabálysértés szankcionálására.

Az első ábra egyenes következménye a második, amely azt mutatja meg, hogy ugyanezen időszakra nézve milyen arányban került sor a pénzbírság, illetve a helyszíni bírság elzárásra változtatásra koldulás és más szabálysértések esetén. Azt láthatjuk, hogy a koldulás esetén végzett átváltoztatások aránya messze meghaladja a más szabálysértések esetén végzett átváltoztatások arányát. Helyszíni bírság esetén 52%, pénzbírság esetén 90%, ez pedig olyan magas, amely alátámasztja a bírság kiszabása és a szabadságelvonás lehetősége közti szoros összefüggést koldulás esetén.

A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Utcajogászból álló Szabálysértési Munkacsoport szerint a koldulás hátterében az anyagi szükség áll, amelynek a helyszíni bírsággal, pénzbírsággal és főképp elzárással való szankcionálása aránytalan mértékű büntetés, ráadásul mindez alkalmatlan is a koldulás okainak megszüntetésére. A szegénységen szankciók helyett a pénzbeli ellátások rendszerének javításával lehetne segíteni.