Egyre több a gond a magyar építőiparban: sok probléma el sem jut a bíróságokig

Az építőiparban gyakori a hibás vagy késedelmes teljesítés, illetve a szavatossági probléma, amely vitát, valamint megegyezés hiányában gyakran hosszadalmas és költséges pereskedést jelent. Egy júliusban megjelent felmérés szerint minden harmadik építtetőnek a rossz minőségű kontármunka okoz károkat, átlagosan 753 ezer forintot. Mivel utólag nem mindig lehet megállapítani egy-egy probléma okát, ezért a felek gyakran már az építkezés ideje alatt próbálnak bizonyítékot szerezni a maguk álláspontjának alátámasztására. Ezek egy bírósági eljárásban akár döntő jelentőségűek lehetnek, de meg is előzhetik a pereskedést.

A közjegyzőktől évről évre többen kérik előzetes bizonyítás elrendelését: tavaly 18 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Az igazságügyi szakértői kirendelések száma az elmúlt évek átlagát mutatta, három százalékkal maradt el a 2021-es rekordközeli adattól. Közjegyzői irodák idén is hasonló érdeklődést tapasztalnak ezekben a nemperes közjegyzői eljárásokban.

Megelőzhetőek a perek a közjegyző közreműködésével

Többféle eljárást is lehet kezdeményezni közjegyzőnél egy vitás ügyben. Előzetes bizonyítás keretében alkalmazhatók mindazok a bizonyítási eszközök, amelyek a bírósági eljárásban is: egy közjegyző például tarthat helyszíni szemlét vagy okiratokat tekinthet meg. Kirendelhet igazságügyi szakértőt is, aki meg tudja állapítani, mi okozta az adott problémát, például egy beázást egy újépítésű házban, így a tényeket előidéző, illetve kiváltó okok is feltárhatók a szakértői eljárás alatt. Az előzetes bizonyítás során a közjegyző ugyan nem értékelheti a bizonyítékokat, nem dönthet a felek közötti jogvitákban, azonban az így nyert bizonyítékok, például az igazságügyi szakértői vélemény, a bíróság előtt peres eljárásban felhasználhatóak, akár perdöntőek is lehetnek.

Ténytanúsítás keretében leírást, fényképet, videofelvételt készíthet a közjegyző az általa tapasztaltakról, és mindezt közokiratba foglalva tanúsíthatja, hogy az adott pillanatban például elkészült-e már a tető vagy még a falak sem álltak, ami a késedelmes teljesítésnél lehet döntő fontosságú. A közjegyző nem vonhat le következtetést és nem állapíthatja meg azt sem, hogy az adott esemény vagy állapot jogos vagy jogellenes. A közjegyző a tanúsítványban hitelt érdemlően rögzítheti a cselekmény megtörténtének helyét, idejét és módját, illetve a tény fennállását, ennélfogva a ténytanúsítás során a hangsúly valóban a tényszerűségen van.

Az építőipari vitáknál a közjegyzői eljárásokkal gyakran megelőzhető a pereskedés, ezért egyre többen fordulnak ilyen ügyben közjegyzőhöz. A hibásan vagy késve teljesítő kivitelező ugyanis a közjegyzői okiratokat és a szakértői véleményt látva inkább hajlik a megegyezésre, és belátja, nincs értelme egy bírósági eljárásnak

– mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Az is többször előfordul, hogy már a közjegyzői eljárást sem kell lefolytatni, mert annak kezdeményezése elegendő ahhoz, hogy a vétkes fél elismerje a hibáját és az egyezségre törekedjen.

Gépjárműkárnál, orvosi beavatkozás után is fordulnak közjegyzőhöz

Nem csak az építőipari vitáknál kérik fel a közjegyzőket igazságügyi szakértő kirendelésére vagy előzetes bizonyításra. Például egy nagyértékű gépkocsinál vagy teherautónál nem mindegy, hogy gyártási hiba, a hiányos karbantartás vagy a nem megfelelő használat miatt ment tönkre a motor, amelynek javítása többmilliós tétel lehet. Egy költséges fogorvosi beavatkozás után is szükség lehet közjegyző által kirendelt független igazságügyi szakértőre. Ténytanúsítást is sokféle esetben kérnek a közjegyzőktől, például internetes zaklatásnál, szerzői jog megsértésénél, de akár pályázatbontásnál vagy éppen egy sorsolásnál is. A közjegyző ilyen esetekben is hitelesen tanúsíthatja például, hogy valóban zaklatnak, fenyegetnek valakit vagy sajátként használták fel más szellemi tulajdonát az interneten.