Már az MNB sem köntörfalaz: állami támogatás nélkül szinte lehetetlen lakást venni Budapesten

2022 második félévétől fordulat következett be a magyar lakáspiacon, enek hatására év végén csökkenni kezdtek a lakásárak - hangzott el az MNB legfrissebb Lakáspiaci jelentésének bemutatóján. Így enyhült a hazai ingatlanok felülértékeltsége.

2023 első negyedévében sem várható bővülés a lakáspiaci kínálatban, ugyanakkor a készülő társasházi projektek száma támaszt jelenthet a kínálatban.

2022-ben 19 százalékkal kevesebb tranzakciót regisztráltak az előző évhez képest. A kereslet visszaesésében szerepet játszhat a bizonytalan gazdasági helyzet miatti kivárás, illetve a magas kamatok is közrejátszhattak a folyamatban. Az idei első negyedévben tovább csökkentek a tranzakciószámok - hangzott el.

Magyarországon 68 százalékkal esett vissza a lakáshitelezés volumene, amely a legmagasabb a vizsgált országok közül.

A korábbi, átlagos 14 milliós hitelösszeg az év elejére 10 millióra mérséklődött. A 4. negyedévben országos átlagban 3,6 százalékkal csökkentek a lakásárak.

Az ingatlanközvetítők előzetes adatai alapján ugyanakkor az lászik, hogy az idei első negyedévben már emelkedhettek valamelyest az árak az azt megelőző 3 hónaphoz képest.

Enyhült a lákásárak gazdasági fundamentumokhoz mért felülértékeltsége: Budapesten 3%-ra, országosan pedig 9-re. A lákásvásárlás elérhetősége kapcsán a jelentés szerint a fővárosi lakáspiacon már azoknak a családoknak is romlott a lakáspiaci elérhetőség, akik állami támogatásra jogosultak.

Akiknek nem jár semmilyen állami támoagatás, azonak csak jelentő anyagi kifeszítettség mellett sikerülhet a budapesti lakásvásárlás

- hangzott el.

A Hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján 2023 első negyedévében a hitelintézetek változatlanul hagyták a lakáscélú hitelek sztenderdjeit, melyen a következő fél évben sem terveznek módosítani. Az első negyedévben az intézmények a lakáshitelek iránti kereslet további csökkenését tapasztalták, előretekintve azonban már keresletélénkülést valószínűsítenek.

A bérleti díjak esetében visszaesés nem, csak megtorpanás látszik. Az első negyedévben is emelkedtek az albérletárak, de alacsonyabb dinamikával, mint 2022-ben.

2022-ben 20,5 ezer új építésű lakóingatlant adtak át, ami mindössze 3,2 százalékkal haladta meg a 2021. évi szintet, viszont a 2023. első negyedévi átadások 20,2 százalékkal csökkentek éves összevetésben. A magyar lakásállomány 0,45 százalékos éves megújulási rátája európai viszonylatban továbbra is alacsony.

A hazai építőipar számára a munkaerőhiány mellett egyre nagyobb korlátot jelent a termelésben az elégtelen kereslet, és az anyag- és munkaerőköltségekben megfigyelhető kétszámjegyű éves áremelkedés is megnehezíti az új projektek elindítását. 2022-ben 17 százalékkal nőtt éves összevetésben a kiadott építési engedélyek lakásszáma.

A családi házak esetében visszaesés, míg a többlakásos épületekben kiadott lakásépítési engedélyeknél jelentős bővülés volt megfigyelhető. Utóbbit a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa átmeneti jellege döntően befolyásolta. 2023 első negyedévében a kiadott új építési engedélyek lakásszáma 37,6 százalékkal csökkent éves összevetésben, a budapesti többlakásos épületek tekintetében ugyanakkor ennél mérsékeltebb a visszaesés. A fővárosi újlakás-fejlesztések terén bővült azon építési engedélyt szerzett projektek lakásszáma, ahol a kivitelezés és értékesítés még nem kezdődött el, ami növekedési tartalékot jelenthet a kereslet ismételt élénkülése esetén.