Őrület, mi megy a lakáspiacon: ész nélkül emelik az árakat az eladók, hol lesz ennek a vége?

"Összességében az idei év elején az eredeti kínálati árat több mint 3 százalékkal növelték a lakóingatlanukra vevőt kereső és a hirdetés első 30 napjában árat változtató tulajdonosok és ingatlanközvetítők. Ez azt jelzi, hogy az eladók élénk kereslettel találkoznak, és további áremelkedésre számítanak” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette: “Eddig az volt az általános hirdetési stratégia, hogy először magasabb áron kerültek piacra az eladó ingatlanok, ezt követően pedig a hirdetők inkább csökkentik az árakat, ahogyan szembesültek a piaci realitásokkal.  Eddig csak 2019-ben indult hasonlóan indult az év, de akkor csak 0,1 százalékkal kerültek feljebb az eredeti hirdetési árak. Ahhoz képest az idei 3,2 százalékos gyökeres fordulatot jelent. Akkor a lakásdrágulás olyan szintet ért el, hogy bevezetésre került a csábító hozamú szuperállampapír. A MÁP+ megjelenése 2019-ben és 2020-ban sok vevőt eltántorított attól, hogy befektetési céllal lakóingatlant vásároljon.”

Területileg is nagyok a különbségek

Az ingatlan.com adatai szerint tehát rekordokkal indult a 2022-es év. A Budapesten átlagosan 3,2 százalékkal növelték az eladó lakóingatlanok árát az év első hat hetében az az eredeti árhoz képest. Szemben az előző hat év azonos időszakával, amikor átlagosan 2,5 százalékos csökkentés volt a jellemző. A fővároson kívüli piacon a megyei jogú városokban nagyobb mértékben, 3,73 százalékkal emelték az árakat 2022-ben, míg az előző időszakban 1,8 százalékos mérsékléssel indultak az évek. A kisebb városokban 3,1 százalékos, a községekben pedig 3 százalékos volt az áremelés 2022 első heteiben, ezzel ellentétben 2016 és 2021 között 1 és 3,2 százalékkal vitték lejjebb az árakat a hirdetési időszak első 30 napjában. 

Az is látható az elemzésből, hogy az idén rekordszintre nőtt az árat emelő eladók aránya. Budapesten az eladók 34,5 százaléka döntött úgy, hogy drágábban próbál vevőt találni az ingatlanjára, mint ahogy azt eredetileg elképzelte. A 30 százalék feletti arány jelentős emelkedésnek felel meg, hiszen 2016 és 2021 között 20 százalék alatti volt ez a mutató az évkezdet után.

A fővárossal szemben a megyei jogú és a kisebb városokban, valamint a községekben jóval magasabb volt az áremelők aránya, idén meghaladta a 40 százalékot, miközben az utóbbi években 22-30 százalékuk adta drágábban az adott ingatlant. “Budapesten tehát minden harmadik árat változtató eladó emelt az áron, a fővároson kívül pedig 10-ből 4-en. Ez arra utal, hogy idén élénkebb érdeklődéssel találkoznak a hirdetők, ráadásul sok eladó arra számít, hogy további lakásdrágulásra kerülhet sor, amiből nem szeretnének kimaradni.” - fogalmazott Balogh László. A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy a kínálati piacon látható drágulásnak a vásárlóerő szabhat gátat a következő időszakban.