Menekülnek ezekről a településekről a magyar fiatalok: nincs semmi, ami visszatartaná őket

Ahogy arra lapunk korábban felhívta a figyelmet, a falusi csok igénylésének határideje még az idén, 2022. június 30-án lejár, amennyiben nem hosszabbítják meg a programot. (Frissítés: a határidőt meghosszabbították 2022. december 31-ig!) Jelenleg még 2486 településen lehet igénybe venni a falusi csokot, a teljes településlista a vonatkozó kormányrendeletben található.

A falusi csokot 2019 nyarán vezették be azzal a céllal, hogy lassítsák, megállítsák, vagy akár vissza is fordítsák a falvak elnéptelenedését. A támogatást használt lakás, tanya, birtokközpont vásárlására és ezzel egyidejűleg korszerűsítésére és/vagy bővítésére lehetett, és lehet még a mai napig igényelni bizonyos kistelepüléseket. A 2486 települést tartalmazó listát úgy állították össze, hogy arra olyan ötezer lélekszám alatti helységek kerültek, amelyeknek a népessége 2003-2018 között csökkent, valamint amelyek a leghátrányosabb helyzetű járásokban találhatók.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezeken a településeken használják ki a falusi csokot az élelmes magyarok: így járnak a legjobban

2021-ben az ország településének 94 százalékában érdeklődtek konkrét eladó lakás vagy ház iránt a vevők.

A Pénzcentrum most azt vizsgálta, hogyan változott a listán szereplő falvak lakosságszáma, amelyre legalább részben biztosan hatással volt a falusi csok bevezetése. 2019. január 1-je és 2021. január 1-je között - 2022-es adat még nem áll rendelkezésre – a települések összlakossága csökkent: 2582842 főről 2571800 főre. Ez a 11042 fős csökkenés 0,43 százalékos népességfogyást jelent. Viszont Magyarország lakosságának száma egyébként is fogyatkozó tendenciát mutat. 2019-ről 2021-re pontosan 0,56 százalékkal kevesebben élnek az országban. Ebből arra következtethetünk, hogy a népességfogyás azokon a településeken, ahol igényelhető volt a falusi csok, kisebb mértékű volt.

A lakosságszám összevetésből az is kiderült, hogy a 2486-ból 1012 településen nőtt a népesség ebben a két évben. Az átlagos növekedés 3,52% volt, a legnagyobb Iborfián történt (75%, bár 8-ról mindössze 14 főre), a legkisebb Hajmáskéren (0,03%, 3088-ról 3089 főre). A növekedési lista mediánja 1,96%.

A 2486-ból 69 településen nem változott a népességszám az említett időszakban. A településlistában szereplők közül pedig 1407 helyen csökkent a népességszám. Az átlagos csökkenés 2,68 százalékos volt, a legkisebb Farkaslyukban  (0,05%, 1945-ről 1944 főre), a legnagyobb Lasztonyán (25,64 %, 78-ról 58 főre). A csökkenési lista mediánja 2,03%.

Sok helyen nem állt meg a népességfogyás

A falusi csok bevezetése ellenére jópár település akad, ahol nagyot csökkent a népességszám. Hogyha arányaiban vizsgáljuk, hány százalékkal laknak most kevesebben az egyes helyeken, akkor Lasztonya, Kozmadombja, Keresztéte az utóbbi két év nagy vesztese. Az is megfigyelhető, hogy a top20-as listában mindössze három 500 fő feletti lakosú település található, tehát az olyan kisfalvak ürülnek ki leginkább, ahol egyébként is igen kevesen élnek.

Még az 1000 fő alatti települések is kisfalvaknak számítanak, az alatt viszont aprófalvakról (500-201 fő), törpefalvakról (200 fő alatt) beszélünk. Úgy tűnik, az ilyen apró- és törpefalvak ürülnek ki leginkább, ezeken a falusi csok sem segít. 2021. január 1-jén 285 ezer fő élt 500 főnél kisebb lakosságszámú településen, 1000 fő alatti településeken pedig több mint 770 ezren, a teljes lakosság 7,8 százaléka.

Azt is megnéztük, hány fővel laknak kevesebben az egyes helyeken. Így már jóval nagyobb lakosságszámú települések kerülnek a listába, ahol a változás %-ban nagyrészt 3,2 és 2,7 százalék között mozog. Ez azt jelenti, hogy 2 év alatt nagyjából 100-150 fővel élnek kevesebben az adott helyen:

A vizsgált két éves időszak legnagyobb vesztese látszólag Kispalád, ahol arányaiban is, és /fő is nagy volt a népességfogyás - viszont meg kell jegyezni, hogy lehetséges azonban, hogy csak "papíron" van így. Az ukrán határ mellett található kistelepülés ugyanis híres választási botrányairól, amivel összefüggésben a lakosságszám is nagyot nő, illetve csökken bizonyos években.

A vizsgált időszakot befolyásolhatta a 2019-es önkormányzati választás, melyen sok, a helyiek számára ismeretlen "lakos" szavazott. Ez nem az első eset volt Kispaládon, a 2018-as országgyűlési választáson is hasonló történt.Ha megnézzük a nyilvántartást, 2015. január 1-jén még 1062-en laktak Kispaládon, majd 2016-ban már 1328-an. 2019-re 1044-re csökkent a lakosságszám, a 2015-ös érték közelébe, majd 2021-re 871-re fogyott. Ebből arra következtethetünk, hogy Kispaládon természetes módon is fogy a népesség, bár nem olyan mértékben, mint azt a statisztikák mutatják.