Jó hírt kaptak az albérletesek: 2020-ra elértük a plafont

“Bár csak néhány nap telt el az évből, az elmúlt években az látszott, ha január elején megugrott a kereslet, akkor pörgős évet zárt a lakáspiac. Egyetlen kivétel a 2019-es év volt, amikor kiemelkedően sok érdeklődőt hozott a január, de pár hónappal később elfogyott a lendület. Egyelőre azt látjuk, hogy a kereslet a tavalyi visszaesés után az év elején sem talált magára" - mondta el  Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A mostani évkezdet pedig arra utal szerinte, hogy 

"Fontos látni, hogy 2014 óta egyre csak fokozódott a kereslet, és egyre több adásvétel történt a lakáspiacon tehát magas bázishoz képest következett be a mostani gyengülés. Ráadásul nem csak az idő rövidsége miatt nehéz kőbe vésett előrejelzést adni az idei évre, hanem azért is, mert több tényező is hatással lehet a piaci folyamatokra. Az állami lakástámogatási rendszer esetleges újabb bővítése vagy a lakásáfa szabályainak megváltoztatása érdemben befolyásolhatják az ingatlanpiacot. Arról nem beszélve, hogy a tavaly júliustól elérhető új támogatások, köztük a babaváró kölcsön és a falusi csok idén még markánsabban éreztethetik hatásukat." - tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

Jobb helyzetben a vevők és a bérlők

A mérséklődő kereslet elsősorban a lakásvásárlást tervezőknek kedvez. A korábbi évekhez képest jobb lehet a tárgyalási pozíciójuk, mert az elmúlt években megszokott és hirdetési árakhoz képest elért 2-3 százalékos alkuk, akár 5-10 százalékra is nőhetnek település- és ingatlantípustól függően. A vevők kedvezőbb helyzete azonban várhatóan nem hoz érezhető árcsökkenést a lakáspiacon, inkább stagnálásra, mérsékelt - egy számjegyű - drágulásra lehet számítani az utóbbi évek tempós áremelkedése helyett.

Részben azért, mert az elmúlt években történt befektetési célú lakásvásárlások miatt a kiadó lakások kínálata jelentősen nőtt. "Az is a drágulás ellen szól, hogy az átlagos bérleti díjak Budapesten és a legélénkebb albérletpiaccal rendelkező egyetemvárosokban a helyi átlagfizetés legalább felét teszi ki, ezért ennél magasabb összeg pedig sokaknak már nem nagyon fér bele." - mondta Balogh László. Az ingatlan.com szakértője ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a fentiek miatt minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos januári emelkedése a legolcsóbb albérletek díjaiban valamennyi drágulást azért okozhat.