Így fest a torz a magyar bérrendszer: a felső 10 százalék többet keres, mint az alsó 65

A tavalyi évben az összevont adóalapba tartozó jövedelmek értéke 12.443,6 milliárd forint volt. Ennek az összegnek a 92 százaléka munkaviszonyból származó bérjövedelem. Ebből az összevont adóalapba tartozó jövedelemből négy módon lehetett adóalapot csökkenteni, vagy adókedvezményt igénybe venni:

• első házasok kedvezménye;
• családi kedvezmény (gyermekek után járó támogatás);
• súlyos fogyatékosság miatti kedvezmény;
• mezőgazdasági őstermelői kedvezmény.

Az tudjuk, hogy az egykulcsos adórendszer következtében, akik jól keresnek azok is, arányaiban ugyanannyit adóznak, mint akik rosszul. Azaz a felső 10 százalék munkajövedelme után alapesetben ugyanúgy 15 százalékot adózik személyi jövedelemadóban, mint az "alsó" 65 százalék, akik összesen keresnek annyit, mint a legjobban keresők. Ez a rendszer azt is eredményezi, hogy konzerválódik a béregyenlőtlenség.

Adókedvezmények hatása

Megvizsgálta a Policy Agenda az adókedvezményeket az alapján, hogy összegüket tekintve hogyan oszlanak el a dolgozói társadalomban. A legnagyobb, és legszélesebb kört a családi adókedvezmény érinti. Ugyanakkor ez sem a "szegények" támogatását jelenti, hanem a tehetősek helyzetbe hozását. Ha csak azokat nézzük, akik 2017-ben rendelkeztek munkajövedelemmel és őket tíz egyenlő létszámú csoportra osztjuk jövedelmük nagysága alapján, akkor a gyerekek után járó adókedvezmény eloszlása a következőképpen néz ki: A munkajövedelem alapján a felső 10 százalékban lévők összesen annyit tudtak leírni adójukból, mint az alsó 48 százalék együttesen.

Az adatok azt mutatják, miközben a dolgozói társadalom - munkajövedelem szempontjából - alsó felébe tartozók 24 százaléka tudta a gyerekek után járó kedvezményt valamilyen mértékben igénybe venni, a felső 10 százalékba tartozók esetén ez az arány 38 százalék volt.

Külön érdekesség, amely a házasságkötési kedv és a jövedelem kapcsolatát is jól mutatja, hogy még az első házasok adókedvezményét is leginkább a tehetősebbek tudják igénybe venni. Az így visszaosztott pénznek a 19 százaléka kerül a felső 10 százalékhoz, míg a dolgozói társadalom alsó 50 százaléka ennek a kedvezménynek csupán 28 százalékát kapja. Azaz arányaiban még az első házasság támogatása is inkább a nagyobb jövedelműeknél jelentkezik érezhető hatással.

A gazdagok a nyertesek

A magyar bérrendszer rendkívül torz, még a környező országokhoz képest is. Összefoglalva a legfontosabb jellemzőket:

• a mediánbér az átlagbér 74 százalékát tette ki (2016. évi adat);
• mindösszesen 2,8 millió főnek van éves szinten legalább a nyolcórás minimálbért elérő munkajövedelme;
• a dolgozói társadalom legjobban kereső 10 százaléka annyit pénzjövedelemhez jut egy évben, mint az alsó 65 százalék;
• a főállásban dolgozók munkajövedelme alapján is komoly torzulás van, hiszen ott is a felső 5 százalék jövedelme az alsó 40 százalékát teszi ki. (2016. évi adat).

Mindezekhez hozzáadódik az az adórendszer, amely - bár a magyar béradatok a környező országokhoz képest is torzak -- a viszonylag merev egykulcsos volta miatt még inkább megtartja az egyenlőtlenséget. A növekvő egyenlőtlenséget pedig az adókedvezmények még növelhetik is.

A dolgozói társadalom felső jövedelmi 10 százaléka a többséghez képest magasabb keresetéhez további kb. 60 milliárd forintot kap vissza az összes adókedvezményen keresztül. Összehasonlítva a dolgozói társadalom közepén lévőkkel (az 5. tizedével), ott ennek a kedvezménynek az érték 22 milliárd forint, csupán harmada az előbbinek.