Dübörög a magyar falulottó: százezreket forgatnak a vidéki családok

Lottólázban ég Győrújfalu: a lakosok évek óta közösen lottóznak, ha a főnyeremény egymilliárd forint fölé kúszik. A polgármester a Pénzcentrum megkeresésére arról beszélt, ilyenkor 75-80 ezer forintot dobnak össze a lakosok a közös szerencsejátékba, a nyereményekből a falu fejlesztésére is jut. A település első embere szerint a játékkedv egyenesen arányosan növekszik a főnyeremény összegével:

Ha az Újfalui Szerencsevadászok játékalapja meghaladja a 83 ezer forintot, akkor a polgármester egy olyan szelvényt is felad, amelyre a közösség szavazza meg a számokat, a 70-est fixen beikszelik minden héten. Volt már, hogy komolyabb összeget nyertek az újfaluiak: 2014-ben például pont karácsony előtt lett egy négyesük a lottón, ami 2,3 millió forintot fizetett. Ezt szétosztották a lakosok között, "akkoriban, aki ötszáz forinttal volt bent a játékban az 15 ezer forintot kapott meg még karácsony előtt" - magyarázta a polgármester.

A kettes és hármas találatok nyereményösszegét nem veszik fel, hanem egy közös alapba gyűjtik. A pénz felhasználásáról szintén a közösség szavaz. A faluban volt helye a lottónyereménynek: jutott belőle karácsonyi díszkivilágításra, defibrillátorra, jövő tavasszal pedig Győrújfalu játszóterét fogják fejleszteni nagyjából 700 ezer forintból - persze, ha addig nem nyernek több pénzt.

A közös ló sem garantálja a sikert

Arról nem tudni, hogy hazánkban hányan játszanak közösségben, a Szerencsejáték Zrt.-nek nincsenek pontos adatai erről, ahogyan arról sem, hogy ezek a csoportok milyen nagyobb összegeket nyertek. Egy biztos, vannak ilyen baráti társulások; emlékezetes például annak a 10 budaörsi rendőrnek a története, akik sajtóértesülések szerint 2009-ben nyertek az Ötöslottón.

Sőt, az interneten számos olyan weboldalt találunk, ahol csoportos lottózásra invitálnak, hogy idegenekkel rakjunk meg számkombinációkat. Fő hívószavuk az, hogy ha többen játszanak, akkor a telitalálat esélye is nagyobb, és csak pár tucat emberrel kell osztoznuk a milliárdokon. Sőt, már olyan fejlett oldal is van, ahol a regisztrált felhasználó maga választhatja ki, melyik játékba, kikhez társul be egy-egy szelvény árával, a nyereményt pedig személyes profiljához írják jóvá.

Bár a nagy számok törvénye alapján valóban megnőnek a nyerési esélyek a kollektív lottózás segítségével, de ahogyan Győrújfalu példáján is láthattuk, még így sem garantált a telitalálatos szelvény. A településen évek óta együtt lottóznak, de eddig még "csak" egy négyesre futotta nekik.

Csak óvatosan!

Ugyan a nagy nyeremény csábító, de jobb, ha körültekintő vagy, ha esetleg egy ilyen oldalra szeretnél regisztrálni. Bizonyosodj meg róla, hogy egy valós cég működteti a portált, keressünk rá az interneten annak nevére, böngésszük a korábbi híreket, hátha már valaki leleplezte az esetleges csalókat.

Az is árulkodó lehet, ha az adott cégnek nincs Facebook-oldala, vagy esetleg régen töltöttek fel bármit a közösségi portálra. Mindenesetre aki biztosra akar menni, az csak olyanokkal vágjon bele a csoportos lottózásba, akiket személyeseni is ismer.

A szerencsésebbek közül valók

Az utóbbi időben rengeteg újságcikk és riport született arról, hogy milyen rossz helyzetben vannak a magyarországi kistelepülések, főképpen a forráshiány és az elvándorlás miatt. Győrújfalu a kedvezőbb kilátásokkal rendelkező nyugati országrészben helyezkedik el, és mivel közel van Győrhöz, a települést a polgármester szerint nem érintik az említett problémák.

- magyarázta Nagy, aki szerint a település egyik legnagyobb vonzereje az, hogy a megyeszékhely központja nagyjából 3,5 kilométerre van, és az ipari park sincs messzebb 10 kilométernél, mindkettőt meg lehet közelíteni akár kerékpárral is. Emellett a településen fejlett az infrastruktúra, és számos pihenési lehetőség is van, ami szintén vonzza az új lakosokat.

A másik véglet

Nem tudni, hogy hány kistelepülésen lottóznak még kollektíven, de más statisztikákból kiderül: sok helyen csak a milliárdos álomnyeremény segítene. Korábban Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke beszélt arról, hogy Magyarországon nagyjából 1500-1600 település küzd forráshiánnyal. Ez igen nagy szám, főként, hogy a lakosság jó része, másfél-kétmillió ember él falvakban.

Számuk persze folyamatosan csökken. Mint arra Gémesi a Népszavának adott interjújában rávilágított, Magyarországon nagyjából 2400 olyan település van, ahol kétezernél kevesebben élnek. A KSH tavalyi adatai szerint a közép-magyarországi és a dunántúli régión kívül mindenhonnan elvándorol a népesség - nem feltétlenül külföldre, az országon belüli vándorlás is jelentős.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyarország nyomorfalvai: itt élnek a legszegényebb családok

A KSH adatai szerint 320 ezer forint felett a bruttó átlagfizetés Magyarországon. Alaposabban is górcső alá véve a helyzetet viszont kiderül, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot. Amennyiben pedig földrajzi bontásban vizsgáljuk a jövedelmi viszonyokat, még aggasztóbb a kép. A legszegényebb magyar településeken élők gyakorlatilag "vegetálnak".

Észak-Magyarországon például nagyjából minden ötödik lakóingatlan üresen áll, az emberek továbbálltak a falvakból, kisebb településekről. Jellemzően azért, mert kevés, vagy messze van a munkalehetőség, vagy egyéb, létfontosságú dolgok hiányoznak. Például a háziorvos, amely kifejezetten "hiánycikk" a kistelepüléseken. Mint arról a Pénzcentrum korábban beszámolt, van olyan falu, ahol több mint egy évtizede nem töltik be a praxist.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kritikus a helyzet 331 településen: a magyarok egészsége a tét

Ma Magyarországon 331 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van. Ez már önmagában megdöbbentő, az már csak hab a tortán, hogy 19 olyan település van, ahol 13 éve nincs háziorvos. Eközben rengeteg nyugdíjazás előtt álló házirvos is szabaulna a praxistól, de nincs jelentkező. Ha ez így megy tovább, nem lesz, aki ellássa a magyar betegeket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kritikus a helyzet 200 magyar településen: mi lesz így a betegekkel?

Ma Magyarországon csaknem 2800 közfinanszírozott fogorvosi praxisból 248 tartósan betöltetlen. Az már csak hab a tortán, hogy van olyan körzet, ahol 2003 óta nincs fogorvos. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs, aki ellátná a betegeket. Csakhogy sokaknak órákat kell utazniuk, ha fogorvoshoz szeretnének menni, mert a lakóhelyükön nincs szakember, és a helyettesítő orvos egy másik településen rendel. Ráadásul a várakozási idő is nagyon hosszú.

De a legrosszabb helyzetben lévő régióban a lehetőségek még ennél is korlátozottabbak: Nógrád megyében például "mozgó bolt", egy furgon járja körbe a kisebb falvakat, más lehetőség nincs helyben vásárolni - ez persze drágább, mint a szupermarketek. Akad olyan hely, ahonnan több tíz kilométert kell utazni egy egyszerű pénzfelvételért, az iskola pedig sok településen gyermekek híján bezárt.