Aranyat ért az e budai befektetés: hol lehetnek még ilyenek?

Jól jártak, akik évekkel ezelőtt a XI. kerületi Madárhegyen vásároltak telket, az akkor még beépítetlen részen. Az egykori víkendházak helyén népszerű lakóövezet épült ki, ahol

Ha valaki évekkel ezelőtt vett ott egy telkeket, most nagyon jó áron tudja továbbadni. Van azonban arra is példa, hogy valaki a felkapott és elegáns II. kerület peremén, befektetési céllal vásárolt telket annak reményében, hogy nyaralóból rövidesen lakóövezetté nyilvánítják a területet. Az átsorolás elmaradt - a telek meg csak nem akar elkelni a várt áron - adja közre az OTP Ingatlanpont. 

Egy másik példa, amikor Zuglóban valaki úgy vett házhelyet, hogy arra saját erőből felépített egy négylakásos társasházat. Most azzal hirdeti a benne eladó három lakást, hogy a tulajdonos magának építtette a házat és benne is fog lakni. Ennél nagyobb minőségi garanciát pedig aligha tud adni egy építtető, miközben a saját lakásának építési költségei megtérülnek az eladásokból.

Egyre gyakoribb jelenségről van szó: a drága telkekre inkább 3-4 lakásos társas-, iker- és sorházakat építenek vállalkozók, mert így nagyobb a megtérülés. A budapesti ingatlanforgalmi adatbázisokban elenyészően kevés a magánszemélyek által vásárolt telek - vélhetőleg a még szabad és beépíthető telkek zömét az előző években építési vállalkozók vásárolták fel. Még a kivitelezők is átpártoltak a nagyobb ingatlanfejlesztésekre egy-egy önálló családi ház építéséhez így már nehéz megbízható, minőségi munkát végző és precíz szakembert találni.

A kormány több ösztönző intézkedést vezetett be a lakásépítés fellendítésére. A CSOK és a sajátcélú építkezések esetében az 5 millió forintig visszaigényelhető általános forgalmi adó egyaránt felpörgette az építkezési kedvet. Az egekbe szökő lakásárak arra is kényszerítik a saját otthonra vágyókat, hogy belevágjanak az építkezésbe. Egy belvárosi használt lakás áráért már családi házat lehet venni, építeni valahol a fővárosi agglomerációban. A legnépszerűbb célpontok a jól megközelíthető, nagyobb agglomerációs települések: Érd, Szigetszentmiklós, Dunakeszi. A naponta ingázók számára a még kedvezőbb ár és az egyre bővülő és korszerűbb tömegközlekedés miatt Ócsa, Dabas, Pécel és Monor is vonzó célpont lehet, itt már 150-200 ezer forintos négyzetméteráron lehet jó minőségű családi házat találni - derül ki az OTP Ingatlanpont kínálatából.

- mondta el Valkó Dávid, az Ingatlanpont vezető elemzője.

Kitekintés

2015 jó viszonyítási pont, mert akkor még nem indult be az újlakások boomja és nem volt érvényben az áfa-visszatérítési lehetőség sem. Nos, 2015-höz képest idénre több mint ötven százalékkal drágultak a családi ház építésre alkalmas telkek a főváros XXII. és XXIII. kerületében, ahol még így is mérsékeltnek mondhatóak a 20-40 ezer forintos négyzetméterenkénti árak. Főleg Zuglóhoz képest, ahol a telekárak 47 százalékos emelkedéssel már elérték a négyzetméterenkénti 120 ezer forintot - de beépíthető telek már jószerével nincs is, ha pedig akad, arra társasház épül. 

Budán, a II. és XII. kerületben egyharmadnyi drágulás után már a 100 ezer forintos telekár a jellemző. Érdekes módon a II. kerület peremén ennek a feléért is viszonylag bő a kínálat. Így aztán jobban érthető, hogy akik önálló házra vágynak, miért is mozdulnak az agglomerációs települések irányába. Ezek közül sem mindenütt olcsó azonban a telek: a perdöntő a megközelíthetőség. Dunakeszin 75 (!) százalékos drágulás után 45 ezer forint a telek négyzetmétere, ahogy Budaörsön is 45 ezer (de itt "csak" 40 százalékkal drágultak a telkek). Pilisvörösvár szintén felkapott: itt 50 százalékos áremelkedést regisztráltak, igaz, relatíve olcsó, 18 ezer forintos négyzetméterárak mellett. Az ugyancsak jól megközelíthető Vecsésen már "barátibbak" az árak: 21 ezer forintért adják a telek négyzetméterét. Érd, Szigetszentmiklós, Gyál, Pécel, Gödöllő, Pomáz tartoznak az elérhetőbb kategóriába a maguk 13-15 ezer forintos négyzetméteráraival.