Itt a vádemelés: ezért nem bukott le évekig Lagzi Lajcsi?

Úgy tűnik, még koránt sincs vége a Lagzi Lajcsi-ügynek, tegnap ugyanis a Bors információi szerint vádat emelt ellene a Budaörsi Járási Ügyészség. Galambos Lajost tettestársként üzletszerűen elkövetett, jelentős érték ellen elkövetett lopással és társtettesként vesztegetéssel vádolják.

A vád szerint a művész 1993-tól egyedül, majd 2000-től feleségével illegális bekötéssel áramot, vizet és gázt vételeztek szabálytalanul mocsai ingatlanaiban, ezzel legalább 30 millió forintnyi villanyt, 4 millió forintnyi földgázt, és 16 millió forintnyi vizet használt el.

Az ügyészség a vádiratban börtönben végrehajtandó szabadságvesztést, közügyektől való eltiltást, és félmillió forintos vagyonelkobzást indítványoz. 

Lagzi Lajcsi ügye 2015. szeptember végén bombaként robbant, és hatalmas port kavart a médiában. De az illetéktelen közművételezés sajnos nem számít példátlan dolognak Magyarországon. A statisztikák szerint évente nagyjából 50 ezer család éves fogyasztását lopják el a közmű-tolvajok.

Meg nem erősített információink szerint a szolgáltatók a feljelentés helyett inkább a több százezer forintra rúgó kötbérezést választják, így a bűnügyi statisztikákban - illetve a sajtóhírekben - az illetéktelen vételezés többnyire nem szerepel.

Erre egyébként azért van lehetősége a szolgáltatóknak, mivel a szabálytalan vételezés jogilag nem bűncselekmény, hanem szerződésszegés. Így nem büntetés jár érte, hanem meghatározott összegű kötbér. Bár elvileg az elcsalt mennyiséget kellene befizetni, ennek a pontos meghatározása azonban többnyire lehetetlen. Ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy maximum 30 napra visszamenőleg kell kifizetni egy napi bő tízezer forintban meghatározott összeget.

A szolgáltatók tapasztalatai szerint a gáz- és áramlopások nagyjából felében egyébként a plombát sértik meg, illetve a mérő számlálóját pörgetik vissza, az esetek 15 százalékában a mágnesezést, a maradékban pedig - ahogy a vád szerint tették azt Lajcsiék is - a mért rendszer megkerülését alkalmazzák. Ez utóbbi egyébként a legkifinomultabb, legkevésbé észrevehető módszer, így az sem véletlen, hogy a Galambos-család hosszú évekig nem bukott le.

A számok megdöbbentőek, így az sem meglepő, hogy a szabálytalan vételezések visszaszorítása érdekében a legtöbb hazai szolgáltató folyamatosan ellenőrzi a fogyasztóit. Az energiakommandó egyrészt szúrópróbaszerűen keresi fel az ügyfeleket, másrészt szisztematikusan is végigjárnak egy-egy körzetet. De van példa lakossági bejelentést követő kivizsgálásra is.

Az ellenőrzési csoport célja minden esetben a tisztességtelen fogyasztói magatartás kiszűrése, és a hálózati veszteség mérséklése. A szakemberek ilyenkor ellenőrzik a mérőhelyeket, az ott felszerelt készülékeket, s a fogyasztásmérők működését, valamint vizsgálják azt is, hogy helyesen történt-e meg a fogyasztási hely hálózatra való csatlakoztatása.

Ha a szerelő visszaélésre utaló nyomot talál, kötelező fényképet készítenie, és jegyzőkönyvet felvennie a fogyasztó jelenlétében, majd aláíratnia azt. A fogyasztónak nyilatkoznia kell, hogy elismeri-e a szerződésszegést.