Egyre nehezebb megfelelő új lakást találni

A Cordia elemzéséből kiderül, hogy a budapesti új lakások iránti kereslet mértéke 2011-ben nagyjából azonos volt a 2010-es évivel, így 2011-ben 2732 darab új építésű lakás talált gazdára. Ez a szám azonban kevesebb mint a fele a 2005-ben mért 11 ezer körüli számnak, de valamelyest meghaladja a mélypontnak számító 2009-es 2000 darab alatti adatot. Mindemellett az eladatlan lakások száma közel 1500-zal csökkent, hiszen új fejlesztést csak elvétve találni a piacon, így az értékesítettség szintje 70-ről 75 százalékra nőtt. A legtöbb új projekt továbbra is az igen népszerű XI. és XIV. kerületben indult Budapesten.

Ugyanakkor valamelyest tovább nyílt az olló a könnyen értékesíthető és a nehezen eladható lakások között. Ennek megfelelően emelkedett az elfekvő készlet (jelenleg 16 százalék az aránya), vagyis a nehezen vagy egyáltalán nem eladható lakások aránya, mely azt mutatja, egyre kevesebb az ideális, keresleti igényeknek megfelelő lakás.

A kínálati átlagár nagyjából azonos maradt a 2010-es évihez, amely 445 000 forint, a piacra belépő új projektek átlag négyzetméterára azonban nőtt, 465 345 forint volt.

A fenti tendenciákból arra lehet következtetni, hogy a láthatóan stabil keresleti mutatók markánsan növelhetőek lennének, ennek azonban feltétele, hogy az új építésű lakások árai számottevően csökkenjenek. Ennek jelenleg egyetlen, és a térség számos országában már bizonyítottan működő módja a lakások árát jelentősen növelő adóterhelés csökkentése.

Az elmúlt év során a budapesti új építésű lakások vásárlása után közel 16 milliárd forintnyi ÁFA került befizetésre az állami költségvetésbe. Amennyiben az ÁFA csökkenne, s a kereslet a várakozásoknak megfelelően megnőne, a Cordia véleménye szerint nem kellene számottevő adóbevétel csökkenéstől tartani. Egy átlagos lakás vételárából közvetett módon a költségvetésnek adó, járulék és illeték formájában több mint 48% bevétele származott. Az ÁFA 10%-ra történő csökkentése a fenti értéket 31%-ra mérsékelné, ami még így is meglehetősen magas arány. Ahhoz, hogy egy csökkentett ÁFA kulcs mellett a költségvetés bevétele ne csökkenjen, csak 1450 lakással kellene Budapesten több új lakást eladni, véli Földi.

A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve 2012-ben várhatóan a tavalyinál is kevesebb új lakás kerül majd a budapesti új lakás piacra, a használatba vételi engedélyek száma pedig nem éri majd el a 2000-et. Az új lakások kínálata 2012 év végére várhatóan 4000 darab alá csökken. Amennyiben nem történik semmilyen élénkítő intézkedés a kereslet a 2011-es évi szintjén marad majd: 2500 - 2700 db között lesz. A keresleti és kínálati számok közötti strukturális eltérés egyre hangsúlyosabbá válik, hiszen tovább csökken majd az ideális alaprajzú, méretű és elhelyezkedésű új építésű budapesti lakások száma.