Erőtlen ösztönző a szocpol és a kamattámogatás

Sokat vártunk rá

Megszületett Magyarország új otthonteremtési programja. A piac közel egy éve várta a kormány elhatározását, hogy hogyan képes segíteni azoknak, akik lakáshoz szeretnének jutni, de a saját, illetve a piacon elérhető források ezt nem tették lehetővé számukra, vagy egyszerűen csak meg akarták várni az ingyen forintokat. Az új program kisebb (jóval), mint az előző, az új program szigorúbb (jóval), mint az előző, ami egyáltalán nem csoda, de legalább van egy új program, ami ha az egész lakáspiacot tekintve várhatóan nem is jelent kimondott segítséget, sok eddig bizonytalan, és alapvetően a kormány döntésére váró számára adhat majd lökést az otthonuk megteremtéséhez, legyen az építés, felújítás vagy vásárlás.

Persze vizsgálhatjuk más szempontból is a kérdést. A kormány végül is nem lakáspiaci élénkítő csomagot hirdetett ki, hanem otthonteremtésit. A kormány által már korábban lefektetett irányvonalak szerint pedig megfelelő a most kihirdetett támogatási rendszer, hiszen a szigorított feltételek között a legfontosabb alapelveknek a bejelentett munkahelyet, a költségek számlával történő igazolását, köztartozásmentességet és az épületek energiatakarékosságát is megjelölték. Továbbá a mintegy 6,5 milliárd forintos program nem különösebben terheli meg a jövő évi költségvetést, így az államháztartás egyensúlyát sem veszélyezteti a várható kiadás mértéke. A 6,5 milliárd forint nemzetgazdasági szinten elenyésző tétel, így már emiatt is komoly optimizmussal kell rendelkeznie annak, aki komoly lakáspiaci hatásokra számít az intézkedéstől.

Mi is a gond?

Az igazi gond azonban nem is elsősorban lakáspiaccal vagy az állami szerepvállalás mértékével van, hanem az alapvető gazdasági folyamatokkal, a bizalommal és a tervezhetőséggel. Addig, amíg Magyarországon nincs látható és stabil gazdasági növekedés, amíg hónapról hónapra jönnek a hírek újabb vállalati csődökről, ahol ezrek válnak munkanélkülivé, amíg nincs bizalom és remény még a jelenben sem, nemhogy a jövőben, addig szinte bármilyen (a gazdasági racionalitás keretein belül) segítség kevés a hazai lakáspiac megújítására, vagy érdemi élénkítésére. A teljes lakáspiac megújuláshoz szükséges évi 30-40 ezer új lakás építésének álma pedig jelenleg egy centivel sem került közelebb hozzánk.

A kormány tervei szerint mintegy 4 ezer család fogja a szociálpolitikai kedvezményt (szocpol) igénybe venni, és 3-5 ezerre teszik azon háztartások számát, akik kamattámogatott hitelt vesznek fel 2012-ben. Mivel a kamattámogatás futamideje legfeljebb 5 év, ami egy átlagos lakáshitel futamidejéhez képest igen rövid, emiatt sokakat visszafoghat a hitel felvétele, különösen úgy, hogy a támogatás mértéke folyamatosan csökken. Az igénylők egy jelentős része várhatóan kisebb összegű és rövid futamidejű támogatott hitelt vásárlás helyett inkább felújításra fog felhasználni.

A válság közepén, 2009-ben és 2010-ben mért évi 90 ezres tranzakció után az idei év végére lehet, hogy a 80 ezret sem éri el a lakástranzakciók száma, hiszen szeptember végéig alig 57 ezer tranzakciót regisztráltak. Az otthonteremtési program hatására ez a szám 3-4 százalékkal növekedhet, ha azzal számolunk, hogy megközelítőleg 2-3 ezer körül várható azon lakásvásárlási tranzakciók száma, amiket az új szabályozásnak köszönhetően bonyolítanak le.

Előtérben az energiahatékonyság

Az egyik sarkalatos, és valóban előre mutató pontja a programnak az energiahatékonyság kérdésköre. Bár a szabályozás már létezik, és 2012. január elsejétől minden magánépületre kötelező lesz az energiatanúsítvány, feltéve, ha az adásvétel vagy bérleti szerződés tárgyát képezi, a szocpol feltételei között szerepel, hogy legalább B energetikai kategóriájú épületre lehet a támogatást felhasználni, és a magasabb besorolású épületek esetében egy plusz szorzót is beépítettek a rendszerbe. Ez olyan kitétel, ami hosszú távon kiemelten fontos a lakást használók, rövid távon pedig az építőanyag-ipar és az építőipar számára.