A lakáspiac megnyitásával válaszoltak a válságra: vajon megmenekülnek a csehek?

A táncoló tornyok (Forrás: czech.tv)

Már a kormány előtt van az a törvényjavaslat, mely engedélyezné a külföldi állampolgárok ingatlanszerzését Csehországban. Az uniós tagállamokon kívüli országok állampolgáraira is vonatkozó törvényt a jelenlegi öt éves átmeneti időszakot követően léptetnék hatályba.

Mirek Topolánek cseh kormányfő támogatja az indítványt, de a termőföld vásárlását továbbra sem engedélyezi. Erre a kérdésre az ide vonatkozó jogszabály alapján leghamarabb két év múlva térhetnek vissza a politikusok.

Az elemzők szerint a törvénymódosítás elsősorban a kelet-európai országokból érkező vásárlóknak jelent könnyítést, a legtöbb érdeklődő ebből a régióból érkezik. Az új rendelet hatályba lépését követően megkímélik őket a cégalapítástól és már a saját nevükre vásárolhatnak lakóingatlant az országban.

Az ingatlanforgalmazók szerint a külföldi vásárlók piacra lépése megélénkítheti a közép- és felső kategóriás ingatlanok iránti keresletet. A pénzpiacokon uralkodó válságos helyzet miatt nem számítanak jelentős áremelkedésre a szakértők, továbbá a cseh ingatlanárak a régió többi országával összehasonlítva már most is magasak.

A befektetők a kialakult helyzetre tekintettel meglehetősen óvatosak, még a rövid távú előrejelzések megbízhatósága is megkérdőjelezhető. Az elemzők szerint a módosítás inkább hosszabb távon lehet hatással a lakáspiacra, azonnali jelentősebb változásra nem kell számítani.

Túl optimista, aki azt hiszi, hogy a külföldi vásárlók hamarosan megrohamozzák a cseh ingatlanpiacot. Aki már nagyon akart, az céget alapított és megvásárolta azon keresztül álmai lakását, de az intézkedés mindenképpen közelebb viheti Csehországot Nyugat-Európához és az ingatlanpiac is érettebbé válhat.

A cseh statisztikák szerint a külföldi vásárlók listáját a szlovákok vezetik, őket követik a vietnámiak, az oroszok, az ukránok és a hollandok.

A lakáspiacon folyamatos, de mérsékelt áremelkedés volt megfigyelhető az elmúlt évtizedben. A többi régióban található országgal ellentétben itt nem voltak jelentősebb ingadozások, évente átlagosan 7-8 %-kal emelkedtek az árak.

Prága látképe (Forrás: bestsingletravel.com)

A főváros belső kerületei eléggé sűrűn vannak beépítve, ezért itt alig találni új projekteket. A nagyobb fejlesztéseket a peremkerületekben hajtották végre, sokan vásároltak itt bérbeadási céllal, ami a lakáshitelezésre is jó hatással volt.

A külföldi vásárlók körében ennek ellenére továbbra is a belváros az elsőszámú célpont. A felső kategóriában már alig találni szabad lakást, ennek árfelhajtó hatása a bérleti díjakban is jelentkezik. Az alapterületre vetített megtérülési mutatók azonban még mindig a kisebb alapterületű lakások esetében a kedvezőbbek.

A magas bérleti díjak annak is betudhatóak, hogy az elmúlt években számos külföldi cég települt a városba és az ott dolgozó vezető beosztású alkalmazottaknak megfelelő lakhatást kívántak biztosítani. Ez az extra kereslet alábbhagyott a bérleti piacon, ahogy a cégek egyre több helyi szakembert alkalmaztak.

Az elmúlt években 25-50 %-kal bővült a cseh hitelpiac, de mivel a lakosság kevesebb, mint 10 %-a rendelkezik még csak lakáshitellel, ezért óriási rejtett kapacitások vannak még talonban. Az ingatlan értékéhez képest 85 %-os finanszírozási arány fejlett hitelezési rendszert takar, bár az átlagos hitelkamatok jelenleg magasabbak, mint néhány évvel ezelőtt.

Csehországban az erős gazdasági teljesítménynek köszönhetően a fiatal középosztály egyre nagyobb része engedheti meg magának az újépítésű lakás vásárlását. Ez a tendencia egyaránt élénkítő hatással volt az építőiparra és a jelzálogpiacra. A csehek körében nem ritka, hogy valaki a nettó jövedelmének több mint a felét lakáshitel törlesztésére fordítja.

A legfrissebb előrejelzések szerint a cseh ingatlan fejlesztők az árak csökkenésétől tartva a jövő évben a lakóingatlan fejlesztések helyett inkább az infrastrukturális beruházásokra helyeznek nagyobb hangsúlyt. A lakáspiacon megfigyelhető megtorpanás az elemzők szerint rövid időn belül eléri az iroda- és a kereskedelmi ingatlanpiacot is.

A lakásprojektek jövedelmezősége sokkal nehezebben kalkulálhatóvá vált, ezzel szemben az infrastruktúra-fejlesztésekre szánt uniós források biztosan rendelkezésre állnak. Már az elmúlt évben is növekedett az ipari ingatlanok és a logisztikai központok beruházási értéke, jövőre azonban húzóágazattá válhat.