Mégsem szűnik meg teljesen az OKJ: újabb részletek derültek ki a módosításról

Noha Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár júliusban még úgy nyilatkozott, felszámolják az egész OKJ-rendszert, most úgy tűnik, elállt ettől egyelőre a kormány - tudta meg a Népszava. Bár a rendszert jelentősen átalakítják, az előterjesztés továbbra is az OKJ elnevezést használja, s az OKJ-t szabályozó kormányrendelet módosításairól, nem pedig a teljes rendszer kivezetéséről szól. 

Az előterjesztés tartalmát ismerő szakemberek szerint erre azért került sor, mert egy jogi szempontból is teljesen új rendszer felállításához a szakképzési törvényt is módosítani kellene, erre viszont - a jövő évi beiskolázási időszak közelsége miatt - már nem nagyon van idő. Magát az OKJ-rendeletet viszont valóban az eddigi tervek szerint módosítják, vagyis két külön csoportba sorolják a különböző képzéseket. 

A másikba pedig a specializációk, vagy ahogy az előterjesztés fogalmaz, a "szakosító képesítések", amelyek valamelyik alapszakmára épülnek, így lehet majd például az asztalosból műbútorasztalos. Az alapszakmákat csak az iskolarendszerben - ötéves technikumban vagy hároméves szakképző iskolákban - lehet majd tanulni, a specializációkat pedig csak a felnőttképzés keretében. A módosítással jelentősen kibővítik azoknak a szakmáknak a körét, amiket csak iskolában lehet majd elsajátítani. Eddig 27 ilyen volt, például ápolónak csak egészségügyi iskolákban lehetett tanulni. 

A mostani szabályok alapján, ha valaki például fodrász szeretne lenni, megteheti, hogy beiratkozik egy OKJ-s tanfolyamra, amit valamelyik, felnőttképzéssel foglalkozó cég indít. Jövőre viszont fodrásznak is már csak szakiskolai keretek között, javarészt a szakképzési centrumok alá tartozó iskolákban lehet majd tanulni (felnőttként, érettségi birtokában esti tagozaton), az iskolán kívüli felnőttképzés keretében legfeljebb csak továbbképezheti magát valamilyen speciális irányba.