Budapesten és Borsodban van a legtöbb bukott diák

Megkezdődik csütörtökön és a hónap végéig tart a javítóvizsgák időszaka azoknak a diákoknak, akiknek a bizonyítványába valamilyen tantárgyból elégtelen érdemjegy került. Országszerte még mindig tízezrével vannak olyan tanulók, akik a kettes osztályzatot sem képesek elérni.

A lap az Oktatási Hivatal honlapján elérhető adatokat idézve azt írja: a 2018/19-es tanév végén összesen 27 952-en kaptak elégtelent egy vagy több tantárgyból. Ezzel szemben tavaly 32 829 bukott diákot jelentettek, két tanévvel ezelőtt pedig 40 637 főt.

Az idén zárult tanév végén összesen 55 700 lemorzsolódással veszélyeztetett gyereket regisztráltak. Ez jóval alacsonyabb a tavalyi 66 121-es létszámnál, a 2016/17-es évben rögzített 80 900 főhöz képest pedig kimondottan kedvező adat.

A bukottak közül persze nem mindenki ismétel évet, hiszen a javítóvizsgára a diákok jó részének már sikerül felkészülnie, ám a csaknem 28 ezer érintettből 11 215-en így is kénytelenek lesznek az ősztől beiratkozni az egy évvel fiatalabbak közé. Ez az adat szintén 24 százalékkal kedvezőbb a két évvel ezelőttihez képest. Az évismétlők többsége egyébként fiú, mindössze 39 százalékos köztük a lányok aránya.

Az adatokból kiderül az is, hogy országszerte 1646 olyan diák van a köznevelésben, aki bár betöltötte a 16. évét, még mindig csak alapfokú oktatásban vesz részt. Az ötven óra igazolatlan hiányzást pedig az utolsó félévben 8638-an lépték túl, a legmagasabb arányban 9. évfolyamosok.

Ami a tantárgyakat illeti, matematikából van a legtöbb rossz jegy. Az idén több mint 15 ezren buktak matekból, második helyen a történelem áll közel kilencezer bukással, a harmadik pedig az irodalom, amiből hétezren hasaltak el. 

Ha a család úgy érzi, igazságtalan volt a gyermek osztályzata, akkor tanév végén a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérhetik ezt a lehetőséget az iskolában, hogy a tanuló az iskolától független vizsgabizottság előtt tegyen javítóvizsgát - hívta fel a figyelmet a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete. 

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók Budapest után Borsodban vannak a legtöbben. Molnár Zoltán, a Pedagógusok Szakszervezete Borsod megyei elnöke elmondta lapnak, hogy a javítóvizsgákat minden iskola a saját szabályai alapján szervezi meg, de már a tanév végén nyilvánosságra hozzák a vizsgákkal kapcsolatos tudnivalókat és tételeket, így a nyári szünet végére minden érintettnek van ideje felkészülni. Különösen szomorúnak nevezte, amikor a szakképzésben a diákok a szakmai tárgyakat képtelenek teljesíteni. 

A tanulói lemorzsolódással kapcsolatban Magyarország vállalta, hogy 2020-ig tíz százalékra csökkenti a korai iskolaelhagyók jelenleg 12 százalék körüli arányát. A cél elérését egy újonnan kifejlesztett jelzőrendszer is segíti, amelyet tavasz óta már használnak a szakképzésben. A szoftver a tanulói adatokból diagramokat, grafikonokat készít, és a rendszer automatikusan értesítést küld az osztályfőnöknek, az intézményvezetőnek, valamint a szülőknek, ha valamelyik területen kiugró változás áll be. Így hamarabb észrevehető, ha egy diák veszélybe kerül. 

A kétszázmillió forintos informatikai fejlesztést május elsején vezették be az innovációs minisztérium alá tartozó összes szakképző iskolában, de szeptembertől a Klebelsberg Központ fenntartásában működő általános iskolák és gimnáziumok is élhetnek a lehetőséggel.