16 °C Budapest
Rettegnek a jövőtől, és el vannak keseredve a mai magyar fiatalok

Rettegnek a jövőtől, és el vannak keseredve a mai magyar fiatalok

2017. február 14. 11:00

A középiskolások nagy része szorong a jövőtől és problémája van a testével. A szegényebb családok gyerekei pesszimistábban néznek előre és elégedetlenebbek magukkal - derül ki az SOS Gyermekfalvak kutatásából. Közben egy másik kutatás is megjelent: a kormány megbízásából elkészült a Magyar Ifjúság 2016 című tanulmány, amely szintén okot ad az aggodalomra.

A fiatalok közül minden negyedik-ötödik elégedetlen magával, a rosszabb anyagi körülmények között élők között ez gyakoribb. A magukat szegénynek valló gyerekeknél minden másodiknak, az elvált szülők gyerekeinél minden harmadiknak van ilyen problémája - ezt állapította meg az SOS Gyermekfalvak kutatása, amelyet több mint 1000 középiskolás körében végzett.

A fiatalok elsősorban a testükkel elégedetlenek. Majdnem minden második fiatal szeretne soványabb (40,7 %), vagy sportosabb (40,2 %) lenni. Minden harmadik gyerek okosabb és szebb lenne, 34,6 százalék pedig azt kívánja, hogy bármit megehessen anélkül, hogy meghízna. A megkérdezettek 18,4 %-a állítja csak, hogy nem szeretne másmilyen lenni.

A fiatalok többsége aggódik a jövőjéért (69,5 %). A magukat gazdagnak mondó családok gyerekei közül minden harmadiknak vannak csak ilyen félelmei, míg a szegények között ez az arány 81 százalék, de egy átlagosan élő magyar család esetében is a gyerekek 73 százaléka aggódik.

A jövő szempontjából a fiatalok számára a három legfontosabb dolog, hogy legyen jó munkájuk (74,7 %), párkapcsolatuk/házasságuk (60,8 %) és boldogok legyenek (40,3 %). Minden tizedik gyerek külföldön képzeli el az életét. A legkevésbé azt tartják fontosnak, hogy legyen nagy házuk, vagy autójuk. A fiatalok majdnem fele nagyon fél attól, hogy nem veszik fel továbbtanulni, minden harmadik gyerek pedig attól is, hogy megbukik az iskolában. A középiskolások 40 százaléka attól tart, hogy nem lesz saját családja, 46 százaléka a munkanélküliségtől.

"A jövője miatt jobban aggódik az a kamasz, akinek családja szegénységben él. De bizonytalanok, önmagukkal elégedetlenek azok is, akik a családban, közvetlen környezetükben nem kapnak megfelelő odafigyelést, akiknek a mindennapját a családi konfliktusok jellemzik. Minden tizedik gyerek éli ezt meg Magyarországon. Köztük vannak a gyermekvédelmi gondoskodásba került gyerekek is, akik nemcsak szegénységet, családi konfliktusokat éltek meg, hanem a családjukból való kiemelést is - mondta Szilvási Léna, az SOS gyermekvédelmi programigazgatója.

"Sikersztori"

A kormány megbízásából elkészült a Magyar Ifjúság 2016 című tanulmány, amely a kormány interpretációjában hamisítatlan sikersztoriként mutatja a kormány ifjúságpolitikáját. Magyarország a fiatalokkal együtt, a fiatalok által erősödik - mondta a kutatás gyorsjelentésének bemutatóján Balog Zoltán miniszter az MTI szerint. A szöveg (pdf) elolvasása után azonban már korántsem annyira rózsaszín a magyar fiatalok állapotáról alkotott kép, mint ahogy Balog miniszter lefestette - írja az Index.

Ezt a nagy mintás kutatást négyévente készítik el itthon, mindig ugyanazzal a módszertannal. Legutóbb, 2012-ben a kormányhoz közeli Nézőpont-csoporthoz tartozó Kutatópont készítette, most pedig a Társadalomkutató Kft., amelynek első tulajdonosa a Kutatópont volt. A tavalyi volt az első olyan kutatás, amelynek során határon túli magyar fiatalokat is kérdeztek, valamint most először foglalkoztak mélyebben a migráció kérdéskörével is. A tanulmány nyolcezer 15-29 év közötti fiatal megkérdezésével készült.

A legfontosabb megállapítások:

  • 2000 óta felére csökkent a fiatalok körében a házasságban élők száma, 22 százalékról 10-re.
  • A fiatalok körében pár százalékkal csökkent a munkanélküliség, és azok is többen vannak 2012-höz képest, akik már kaptak pénzt az elvégzett munkájukért.
  • A legnagyobb csoport (22 százalék) elégedett lenne havi nettó 150 ezer forintnál is kevesebb bérrel, a fiatalok pedig több mint fele (52 százalék) beérné 200 ezer forintnál alacsonyabb fizetéssel, ami több mint fele a diplomás átlagfizetésnek.
  • A fiatalok harmada elmenne az országból tanulni vagy dolgozni majd, közülük 83 százalék szeretne éveket külföldön dolgozni, 45 százalék pedig (nyilván átfedésben az előző kategóriával) külföldön akar élni.
  • A külföldre költözést fontolgatók 69 százaléka a jobb megélhetés reményében hagyná el az országot.
  • A 2008-as 46 százalék után 2012-ben 43, 2016-ban pedig a fiatalok 40 százaléka járt iskolába.
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 27. hétfő
Adalbert
39. hét
Szeptember 27.
Idegenforgalmi világnap
Szeptember 27.
A Google születésnapja
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. szeptember 26. 16:07