Az elöregedő társadalmak egy olyan összetett válsághelyzetbe sodorják az országokat, amire hosszú távú és komplex megoldásokat lenne célszerű találni. Az átfogó nyugdíjreform ennek csak egy...
Tízből csupán alig minden második magyar tesz félre a nyugdíjas éveire, pedig a hazai lakosság 92 százaléka életszínvonal csökkenést vár a nyugdíjba vonulást követően egy friss felmérés szerint. A rendszeresen megtakarítók körében is csupán 33 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik valamilyen nyugdíjcélú termékbe fektetnek, az összes megkérdezettre vetítve pedig ez a szám még drámaibb: a 20 százalékot sem éri el. Aki nem él a nyugdíjcélú megtakarítás lehetőségével, elesik egy komoly személyi jövedelemadó-visszatérítési lehetőségtől, amelynek mértéke akár 130 ezer forint is lehet. A nyugdíjbiztosítás ráadásul nemcsak egy megtakarítási formát jelent, de biztosítási szolgáltatást nyújt haláleset és egészségkárosodás esetén is.
A KSH adatai szerint az előző évekhez képest nőtt az öregségi nyugdíjra jogosultak száma (2016 végére elérte a 2.046.000 főt), ami leginkább a népesség korösszetételének változására vezethető vissza. Az átlagéletkor nemcsak Magyarországon, de egész Európában folyamatosan emelkedik, egyes előrejelzések szerint hazánkban a születéskor várható élettartam 2060-ig a férfiaknál több mint 10 évvel, a nők esetében pedig 8,2 évvel is növekedhet majd. Mindemellett az úgynevezett Ratkó-gyerekek nyugdíjba vonulásával a számítások alapján 2030-ra 2,1 millió, 2060-ra pedig több mint 2,5 millió fő lehet nyugdíjas korú.
A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy az aktív dolgozók befizetéseit osztja el a nyugdíjasok között, ezért a rendszer működőképességét meghatározza a mindenkori aktív/inaktív népesség aránya. A jövőben sajnos egyre kevesebb lesz az aktív dolgozó és egyre több a nyugdíjas Magyarországon, azaz egyre kevesebben fogják befizetni azt az összeget a nyugdíjrendszerbe, amit egyre több nyugdíjas között kell szétosztani. Ennek következtében a nyugdíjak jelenlegi szintje hosszú távon nem fenntartható, viszont nem mindegy, hogy ezen életszakaszunkat milyen életszínvonalon tudjuk eltölteni. Fontos kérdés, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges tőke ahhoz, hogy úgy éljünk, ahogyan azt fiatalon elterveztük
- mondta Jánosi Gergely, az OVB Vermögensberatung Kft. ügyvezetője.
A rendszeres megtakarítók negyede 10-20 ezer forint közötti összeget tud félretenni havi szinten, a megkérdezettek harmada pedig egyszerűen a bankszámláján parkoltatja a megtakarítását, így nem jogosultak sem állami támogatásra, sem személyi jövedelemadó-visszatérítésre - derült ki az OVB Magyarország felméréséből. Ráadásul nem a befektetetési időtávnak megfelelő eszközökbe fektetik megtakarításaikat, és így várhatóan hozamveszteséget szenvednek el.
A 2014 óta piacon lévő nyugdíjbiztosítás olyan célhoz kötött befektetési forma, ahol a megtakarítások akár többféle eszközalapba fektethetők és 20 százalékos állami adó-visszatérítés is igénybe vehető a díjak után maximum 130 ezer forintig. További nagy előnye, hogy - befektetési egységekhez kötött termék esetén - magunk választhatunk a befektetési eszközök közül attól függően, hogy a kockázatmentesebb, vagy a kockázatosabb, de magasabb várható hozamú termékeket részesítjük előnyben. A támogatás mértéke tovább növelhető, hiszen ha valaki több államilag támogatott nyugdíjtermékkel rendelkezik (nyugdíjbiztosítás + NYESZ + önkéntes nyugdíjpénztár), akkor a visszatérítés maximuma akár a 280 ezer forintot is elérheti.
NEKED AJÁNLJUK
A jelenlegi KATA-s vállalkozók közel fele túl magasnak tartja a tervezett új tételes adót, minden hatodik viszont az előnyökért cserébe magasabb összeget is vállalna
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 2027. januári nyugdíj- és szociálisellátás-emelési csomag részletes tervezeteit.
Jelentősen javulhat a katás vállalkozók nyugdíjhelyzete a kata tervezett átalakításával.
2027 januárjától átfogóan megújul és szélesebb körben válik elérhetővé a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA).
120 ezer forintra emelkedhet a nyugdíjminimum, a változtatások mintegy 700 ezer embert érintenek.
Az inflációs hatással a válaszadók többsége tisztában van, viszont kevesen kérnek pénzügyi tanácsadói segítséget ahhoz, hogy kivédjék az inflációs hatást.
Nem feltétlenül kell beletörődni a korábban megállapított nyugdíj összegébe.
Több mint 2600 milliárd forintra nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona, az egészségpénztárak tagsága pedig 32 ezer fővel bővült fél év alatt.
A személyes megtakarítások és befektetések ma már a nyugdíjjövedelem jelentős várható forrását jelentik.
Az európai nyugdíjrendszerek eltérései miatt a pontos nemzetközi összehasonlítás nehézkes, de a környező országok gyakorlata ad némi támpontot a hazai helyzet értékeléséhez.
A legfontosabb változás a nyugdíjminimumot érinti, amelynek összege hosszú ideje változatlan volt.
A terv megvalósítását várhatóan a jövő héten hagyják jóvá a parlamentben.
Szükség lenne a munkavállalók automatikus beléptetésére, a munkáltatói befizetések ösztönzésére is, hogy a nyugdíjpénztárak szerepe erősödjön.
A pénztárak egyetértenek abban, hogy minél előbb el kell kezdeni a takarékoskodást, mert a végső eredmény szempontjából a legfontosabb tényező az idő.
Sokan nem tudják, de a GYES, a GYET, az anyasági támogatás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a legtöbb szociális jövedelemhatár már nem a nyugdíjminimumhoz kötődik.
2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelnék a nyugdíjminimumot, sávosan növelnék az alacsony nyugdíjakat.
A nyugdíjasok leginkább a külföldi utazásról, a belföldi nyaralásról, a kulturális programokról és az éttermi vagy kávézói látogatásokról mondanak le anyagi okokból.
2010-ben az akkori Orbán-kormány tudatos figyelemeltereléssel, a szakmai figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyva döntött a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításáról.
Egy jól működő rendszerben a munkáltató vállalhatná a megtakarítás ösztönzését, az állam pedig ehhez kedvezményeket biztosíthatna. Nem is kizárólag adó-visszatérítés formájában.
Aki 2027-ben igényli a nyugdíját, de az ellátás pontos összegének kiszámítása adminisztratív okokból elhúzódik, automatikusan nyugdíjelőleget kap.
Átfogó reformcsomagot nyújtott be a kormány az önkéntes nyugdíjrendszer átalakítására, amely a tervek szerint 2027. január 1-jén lép életbe.
Szacsvay László, a Nemzet Színésze őszintén beszélt az anyagi helyzetéről és hogy mire költ minden hónapban.
FRISS HÍREK
Több friss hír
20:02
FRISS TŐZSDEHÍREK
Több friss hír
október 12. 17:34
Egyetlen részvény hátán kapaszkodik a magyar tőzsde – Drámai fordulat az olajpiacon
október 12. 13:50
Nagyot változhat a forint árfolyama: erre a bejelentésre figyel most mindenki, teljesen átírhatja a viszonyokat
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
2026. október 11.
2026. október 12.
2026. október 12.
Erről ne maradj le!
-
Bosszant, sokba kerül, mégsem intézed el? Mondd el, te mit halogatsz
Friss olvasói felmérésünkben arra vagyunk kíváncsiak, mi tart vissza a váltástól/változtatástól. A kérdőív kitöltése 5 perc. Köszönjük a segítséged!
Ajánlatunk
-
A digitalizáció térnyerése a csomagküldésben: már több mint 700 ezren használják a GLS alkalmazását (x)
Egyre többen intézik már Magyarországon a csomagfeladást és a csomagátvételt teljesen digitálisan. A cég szerint a felhasználók egyre nagyobb arányban választják az önkiszolgáló online megoldásokat.
-
Te kire voksolsz? Már tart a Lidl Érték.Lánc közönségszavazása! (x)
Gyermekek támogatása, esélyteremtés, közösségépítés, egészségmegőrzés vagy éppen környezetvédelem: harminc különleges civil kezdeményezés jutott be a Lidl Magyarország Érték.Lánc Programjának döntőjébe.
Nyugdíj legolvasottabb
1
2
3
4
KONFERENCIA
Tovább
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum | 2026. október 12. 19:04
Pénzcentrum | 2026. október 12. 17:56
Agrárszektor | 2026. október 12. 20:32