2020. július 14. kedd Örs, Stella

Ez az igazi nyugdíjkatasztrófa: érik a sírig tartó munka Magyarországon


Magyarországon ma egy 15 éves fiatal 34,4 év munkával töltött évre készülhet - és ez egyébként még az EU-s átlag alatt van 1,5 évvel. Az utóbbi 10 évben rohamosan nőttek ezek a számok, megjósolni sem lehet egyelőre, hol lesz a vége.

2019-ben az Európai Unió (EU) 15 éves vagy annál idősebb felnőtt lakossága 35,9 munkával töltött évre számíthatott. Ez a szám már 0,2 évvel hosszabb, mint a 2018-as átlag, és 3,6 évvel több, mint 2000-ben volt - derül ki az Eurostat adataiból.

A 2019-es adatok szerint a férfiak várhatóan hosszabb ideig dolgoznak, mint a nők: a férfiak 38,3 év, míg a nők a 33,4 évet. Bár az adatsor kezdete óta a férfiak várható élettartama folyamatosan növekszik, a nemek közötti különbség csökken. 2000-ben a férfiak még 7,1 évvel tovább dolgoztak, mint a nők, ám 2019-re a nemek közötti különbség 4,9 évre csökkent. Legtöbbet várhatóan Svédországban kell majd dolgozniuk az állampolgároknak, a legrövidebb ideig pedig Olaszországban.


2019-ben az EU tagállamai közül Svédországban és Hollandiában kellett a legtöbbet dolgozni: 42, illetve 41 évet. (Csak ebben két EU-tagállamban haladta meg várható munkaévek száma a 40 évet.) Ezeket az országokat Dánia (40,0 év), Németország (39,1 év) és Észtország (39,0 év) követte.

Ezzel szemben a munkavégzés várható legrövidebb időtartama Olaszországban (32,0 év), Horvátországban (32,5 év), Görögországban (33,2 év), Belgiumban és Lengyelországban (mindkettő 33,6 év) lesz.

Ahogy a fenti számokból is látszik Magyarországon ma egy 15 éves fiatal 34,4 év munkával töltött évre készülhet. Ez egyébként az EU-s átlag alatt van 1,5 évvel. Azonban a környező országok közül ennél több munkával töltött évre csupán a szlovének és az osztrákok készülhetnek, 35,9, illetve 37,6 évvel. 

Ami pedig a nemeket illeti. Egy magyar férfi a legfrissebb, 2019-es számok alapján 37,4, míg egy nő 31,2 év munkával töltött évre számíthat élete során. A különbségek a nemek esetében tehát nagyobbak, mint az EU-s átlag.

A KSH adatai szerint a születéskor várható élettartam hazánkban 2018-ban a férfiak esetében 72,56, míg a nőknél 78,38 év. 

Vissza a munkába!

Az utóbbi évek adataiból jól látszik, hogy egyre több és több nyugdíjas korú magyar ember marad vagy tér vissza a munka világába. Néhány éven belül azonban lehet, hogy ez nem önkéntes alapú vállalás lesz majd, hanem törvénybe iktatva fog nőni az öregségi nyugdíjkorhatár. Feltéve, ha addig nem változik semmi, és hazánk marad, a jelenleg is érvényben lévő felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben. Ennek ugyanis lényege, hogy az állam, mint hatóság a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. Ebből kifolyólag könnyen belátható, hogy

egy úgynevezett nyugdíjkatasztrófa akkor következne be a rendszerben, ha a munkavállalók járulékaiból (nem lesznek például elegen ehhez) már nem tudják fedezni a nyugdíjakat.

Ez a forgatókönyv pedig egyáltalán nem ördögtől való, hiszen az elkövetkezendő években oly drasztikusan fog megnőni hazánkban a 65 év feletti lakosság aránya, hogy a rendszer egy idő fenntarthatatlanná fog válni. Ez jól szemléleti például a függőségi rátánk, ami azt mutatja meg, hogy az aktív korú (15-64 évesek) népességre, mekkora mennyiségű idős (65 éves vagy annál idősebb) ember jut. 2011-ben ez a ráta Magyarországon 25 volt, tehát 100 aktív korú honfitársunkra 25 időskorú magyar jutott. Az Eurostat előrejelzése szerint azonban 2100-ra 100 munkaképes korú magyarra 55-60 65 évesnél idősebb honfitárs jut majd.

A brutális méretű hazai népességfogyás és az elöregedés pedig valóságos nyugdíjkatasztrófát idézhet elő, ha jelenlegi rendszert vesszük alapul. Ráadásul ehhez koránt sem kell 80 évnek eltelnie. A Porftolió elemzése szerint, ahhoz hogy legalább 2015-2050 között stabilizálódó rátáról beszélhessünk

72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt.
Igen ám, csakhogy önmagában a nyugdíjkorhatár emelése nem jelenti, hogy a probléma pikk-pakk meg is oldódik, az intézkedés mellé jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, különben marad a magasabb nyugdíjjárulék, magasabb adók és egy folyamatosan deficites nyugdíjköltségvetés jön létre.

Címlapkép: Getty Images

KIHÚZNA A BAJBÓL 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 1 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS