Súlyos hírek érkeztek a 65 éves magyar nyugdíjkorhatárról: ezzel most mégis mit fognak csinálni?

Az emberek egészségi állapotát hagyományosan a várható élettartammal szokták mérni, ez a mutató azonban nem ad teljes képet arról, hogy az évek milyen életminőségben telnek el. Éppen ezért az Eurostat külön nyilvántartja az úgynevezett egészséges életéveket is, vagyis azt az időtartamot, amelyet az emberek várhatóan tartós egészségügyi korlátozások nélkül élhetnek le.

A mutató a halálozási adatok mellett azt is figyelembe veszi, hogy az emberek mennyire érzik korlátozottnak magukat a mindennapi tevékenységeik során egészségi állapotuk miatt. Ezért az egészséges életévek száma sokkal pontosabban mutatja meg egy társadalom valódi egészségi állapotát, mint önmagában a várható élettartam.

Jelentősen javult az uniós átlag

Az Eurostat adatai szerint 2024-ben az Európai Unióban születéskor átlagosan 65,2 egészséges életévre számíthattak az emberek. Ez jelentős javulást jelent a 2023-as 63,1 évhez képest. A nők esetében a mutató 65,5 évre emelkedett a korábbi 63,3 évről, míg a férfiaknál 62,8 évről 64,8 évre nőtt. Vagyis az egészségben eltölthető időszak mindkét nem esetében több mint két évvel hosszabbodott egyetlen év alatt.

A statisztikákból az is látszik, hogy az egészséges életévek tekintetében jóval kisebb a különbség a nemek között, mint a teljes várható élettartam esetében. Míg a nők általában több évvel tovább élnek a férfiaknál, az egészségesen eltölthető évek száma között mindössze néhány hónapnyi eltérés mutatkozik. Ez arra utal, hogy a nők hosszabb életük jelentős részét valamilyen egészségügyi problémával vagy aktivitáskorlátozottsággal töltik.

Több mint húsz év választja el a legjobb és a legrosszabb helyzetű országokat

Az egészséges életévek mutatója az uniós átlag mögött jelentős országonkénti különbségeket takar. A legkedvezőbb helyzetben 2024-ben Olaszország volt, ahol a lakosság átlagosan 73,4 egészséges életévre számíthat születéskor. A második helyen Málta végzett 70,6 évvel, míg Görögország 69,9 évvel került a dobogó harmadik fokára. A sereghajtó Lettország volt, ahol mindössze 52,5 egészséges életév várható. Nem sokkal jobb a helyzet Szlovákiában és Finnországban sem, ahol 57 év körül alakult a mutató.

A legjobb és a legrosszabb eredmény között így több mint húsz év a különbség. Ez jóval nagyobb eltérés, mint amit a hagyományos várható élettartam esetében látni lehet az Európai Unión belül. Érdekes ugyanakkor, hogy az egészséges életévek rangsora nem feltétlenül egyezik meg a várható élettartam szerinti sorrenddel. Vannak olyan országok, ahol az emberek ugyan rendkívül sokáig élnek, de életük utolsó éveit nagyobb arányban töltik betegségekkel vagy korlátozottságokkal, míg máshol kevesebb év jut ugyan, de abból több telik jó egészségben.

Magyarország nem tudta követni az uniós javulást

Miközben az Európai Unió egészében jelentős javulás történt, Magyarországon romlott a helyzet. A magyarok 2024-ben átlagosan 63,3 egészséges életévre számíthattak születéskor, ami elmarad a 65,2 éves uniós átlagtól. Egy évvel korábban még 63,6 év volt ez az érték, vagyis a mutató enyhén visszaesett.

A romlás mindkét nemnél megfigyelhető. A nők esetében 64,6 évről 64,3 évre, a férfiaknál pedig 62,5 évről 62,3 évre csökkent az egészséges életévek száma. Mindez azt jelenti, hogy miközben az uniós átlag több mint két évvel javult, Magyarország nemcsak kimaradt ebből a kedvező folyamatból, hanem még visszaesést is mutatott. A magyar lemaradás így tovább nőtt az európai átlaghoz képest.

Egyre több magyar él krónikus betegséggel

A kedvezőtlen adatokat részben a lakosság általános egészségi állapota is magyarázhatja. A Központi Statisztikai Hivatal 2025-ös egészségfelmérése szerint ugyan a magyarok vélt egészsége 2009 és 2014 között jelentősen javult, ezt követően már csak kismértékben változott a 15 éves és idősebb lakosság önértékelt egészségi állapota. Ebben a korcsoportban 2019-ben és 2025-ben egyaránt 62% ítélte jónak vagy nagyon jónak az egészségét. Ezzel párhuzamosan a rossz vagy nagyon rossz egészségűek aránya 9,7%-ról 8,8%-ra mérséklődött. A nemek közötti különbség csökkenő tendenciát mutat, de a férfiak még mindig egészségesebbnek érzik magukat, mint a nők.

A statisztika azt is megmutatja, hogy a magyarok 51 százaléka él valamilyen krónikus, legalább fél éve fennálló betegséggel vagy egészségügyi problémával. Ez növekedést jelent a 2019-es 48 százalékhoz képest. A nők körében még magasabb, 55 százalékos ez az arány, míg a férfiaknál 47 százalék. Az életkor előrehaladtával a probléma egyre gyakoribbá válik: a 65 év felettiek több mint négyötöde számolt be valamilyen tartós egészségi problémáról.

A leggyakoribb diagnosztizált krónikus betegség továbbra is a magas vérnyomás, amely a lakosság közel harmadát érinti. Ezt a derék- és hátfájás, valamint a magas koleszterinszint követi. A krónikus betegséggel élők döntő többsége, 87 százaléka rendszeresen gyógyszert szed állapota kezelésére.

Az egészséges életévek számát az is befolyásolhatja, hogy Magyarországon továbbra is magas a túlsúly és az elhízás aránya. A KSH adatai szerint 2025-ben a lakosság 59 százaléka rendelkezett súlyfelesleggel, vagyis túlsúlyos vagy elhízott volt. Ez az arány 2009-ben még 54 százalékot tett ki. A férfiak kétharmada küzd súlytöbblettel, míg a nőknél valamivel kedvezőbb a helyzet. A kutatás szerint az elhízott emberek körében jóval gyakoribbak a krónikus betegségek: míg a normál testsúlyúaknál vagy soványaknál ritkábbak a tartós egészségügyi problémák, a súlyosan elhízottak 83 százaléka valamilyen hosszan fennálló betegséggel él.

Mindezek ellenére a magyarok egészségérzete az elmúlt években lényegében nem változott. A 15 éves és idősebb lakosság 62 százaléka 2025-ben is jónak vagy nagyon jónak ítélte saját egészségi állapotát, ugyanúgy, mint 2019-ben. Eközben jelentős társadalmi különbségek is megfigyelhetők: a magasabb végzettségűek, a jobb jövedelmi helyzetűek, valamint a budapestiek és a nyugat-dunántúliak lényegesen kedvezőbben értékelik egészségi állapotukat, mint az alacsonyabb végzettségű vagy hátrányosabb helyzetű térségekben élők.