Kimondta a nyugdíjszakértő: durva elszegényedés vár a magyar idősek többségére - ez a legfőbb oka

A nyugdíjas társadalom jelentős részét már az abszolút elszegényedés is közvetlenül érinti. Minden harmadik idős ember a szegénységi küszöb alatti ellátásból él. Ráadásul minden hatodik nyugdíjas a mélyszegénységi határt sem éri el. A helyzetet tovább rontja a relatív elszegényedés: ennek fő oka, hogy az induló nyugdíjak kiszámítása és a már megállapított ellátások emelése teljesen más elvek alapján történik.

A nyugdíj összegét a szolgálati idő mellett a nettó életpálya-átlagkereset határozza meg. Ezt a nyugdíjazást megelőző év bérszínvonalához igazítják, más néven valorizálják. Emiatt a nyugdíjba vonulás éve döntő jelentőségű. Minél később igényli valaki az ellátást, annál magasabb összeget kaphat, hiszen az induló nyugdíj követi az országos átlagbér növekedését.

Ezzel szemben a már folyósított nyugdíjak éves emelése kizárólag az inflációhoz igazodik. Ez a gyakorlat törvényszerűen ahhoz vezet, hogy a nyugdíjasok életszínvonala leszakad az aktív keresőkétől. Emellett a rendszer a nyugdíjas társadalmat is megosztja. A régebben megállapított ellátások ugyanis évről évre veszítenek értékükből a frissebbekhez képest.

Bár a 13. havi nyugdíj teljes visszaállítása hozott némi enyhülést, hosszú távon komoly problémát jelent a finanszírozása. Ez a juttatás 2026-ban mintegy 600 milliárd forintos, járulékfedezet nélküli terhet ró az amúgy is kifeszített költségvetésre. Hasonlóan fedezetlen a 14. havi nyugdíj bevezetése is. Ennek első lépéseként 2026 februárjában egyheti, nagyjából 150 milliárd forintba kerülő pluszjuttatást fizetnek ki. Ezek az intézkedések érdemben nem oldják meg, csupán némileg lassítják az idősek relatív elszegényedését.

Valódi és gyors kiutat egy új, svájci típusú nyugdíjemelési eljárás bevezetése jelenthetne a döntéshozók számára. Ebben a vegyes rendszerben az ellátásokat nemcsak a pénzromlás mértékével, hanem a nettó reálkereset-növekedés legalább felével is növelnék. Ha ez a környező országokban már alkalmazott módszer működne Magyarországon, akkor 2026 januárjában jóval magasabb lenne az emelés.

A várható 3,6 százalékos inflációs emelés helyett, az 5,5 százalékos reálbér-növekedés felét is hozzáadva, 6,35 százalékkal nőnének a nyugdíjak. Egy ilyen rendszer, kiegészítve például a 14. havi nyugdíj lengyel mintára történő, szolidaritási alapú elosztásával, érdemben és tartósan csökkentené az idősek elszegényedésének kockázatát.