Kegyetlen kiadásokkal néz szembe sok magyar nyugdíjas: 2023 még a múlt évnél is szűkösebb lehet

Cikksorozatunk első részében lapunk friss, a magyar nyugdíjasok helyzetéről szóló felmérésének legfontosabb eredményeit tekintettük át, míg a második részben kifejezetten az egészséget érintő kérdésekre kapott válaszokat elemeztük. Most azt vizsgáltuk, hogyan változtak a magyar nyugdíjasok kiadásai a válaszaik alapján, mi az, amin spóroltak, és mire voltak kénytelenek többet költeni.

A 2023. február-március folyamán végzett felmérésből kiderült, hogy a nyugdíjasok anyagi helyzete jelentősen romlott. A válaszadóink 16,9 százalékának hónapról hónapra anyagi gondjai vannak, és 37,7 százalékuk nyilatkozta, hogy éppencsak kijön a jövedelméből, de félretenni már nem tud. Mindössze a válaszadók 15,8 százaléka jön ki gond nélkül a bevételeiből és van tartaléka is. Ezek az értékek 2022 óta romlottak - a tavalyi kutatásunk szerint akkor még arányaiban kevesebb nyugdíjasnak voltak anyagi problémái.

Az is beszédes, hogy a válaszadó nyugdíjasok közül 27,9 százalék érzi úgy, hogy jelentősen romlott az anyagi helyzete az elmúlt év során - miközben a koronavírus megjelenésétől 2022 elejéig eltelt időszakra ezt a válaszadóknak "csak" 15,6 százaléka jelölte. Jobban megtépázta tehát a nyugdíjasok anyagi helyzetét az elmúlt egy válságos év, mint megelőző három, járvány sújtotta év. A válaszokból az is kiderült, hogy nem sokan bíznak abban, hogy 2023-ban javulni fog az anyagi helyzetük - 30 százalék szerint nem fog változni, 57,2 százalékuk viszont a helyzet romlására számít. Miközben a felmérés már akkor készült, amikor már a legtöbbeknek az emelt nyugdíj és a 13. havi juttatás is megérkezett.

Rezsire, élelmiszerre, gyógyszerre megy el minden pénz

A kutatás résztvevőit megkérdeztük részleteiben, hogy mi az, amire többet, illetve kevesebbet költöttek a legjellemzőbb kiadások közül. A válaszokból az derült ki, hogy legnagyobb arányban a rezsire adtak ki többet az elmúlt egy évben a nyugdíjasok - még úgy is, hogy egy enyhe tél van mögöttünk. A második helyen a gyógyszerek állnak, harmadik helyen pedig az élelmiszerkiadások:

A válaszok azt mutatják, hogy 10-ből 6 válaszadónknak megnőttek az említett kiadásai. A lakásfenntartásra szintén többet költött a válaszadók több mint fele. Amire azonban kevesebbet költöttek - feltehetően ezeken a cikkeken spórolva - az a szeszesital, dohányáru, ruházat, lábbeli, vendéglátás, valamint a kultúra és szórakozás. A közlekedés és üzemanyag kategória megosztó volt, feltehetően élethelyzetből adódik, hogy ki volt kénytelen többet kiadni erre, és ki tudott spórolni ezen.

A szöveges válaszokból az derült ki, hogy sok Nem tudom / Nem válaszolok válasz abból adódhat, hogy bizonyos cikkekre már korábban sem költöttek semennyit - így nem is tudtak azokból a költségekből lefaragni. Mint a szeszesital, dohányáru kategóriában, ahol a bizonytalanok aránya 16,6 százalék. Az egészségügyi vizsgálatok tekintetében pedig többen vannak azok, akik többet költöttek, viszont a 17,9 százalék is magas arány, akik lefaraghattak ebből a kiadásból. Az egészségügyi szolgáltatásokon való spórolás viszont nem olyan, mintha a benzinen spórolna valaki: az egészségre veszélyes is lehet.