1 °C Budapest
Focused senior woman using laptop at home

Mégsem örülhet minden a nyugdíjas a 15 százalékos emelésnek: horror az infláció, muszáj lépni?

2022. december 16. 09:15

December 13-án, kedden megjelen a kormányrendelet, miszerint 2023. január 1-jétől 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. A Nyugdíjguru szerint azonban a jelenlegi nyugdíjemelési paradigma nem a nyugdíjasok, hanem az állam érdekeit szolgálja. A problémát a 2023-ra betervezett nyugdíjemelés mértékén keresztül mutatja be, a Portfolión megjelent cikkben. 300 ezer magyar számára sürgető igazán a változás a szakértő szerint.

Farkas András, nyugdíjszakértő azt szemléltette, miért kedvezőtlen a jelenlegi nyugdíjemelési eljárás, főként az alacsony nyugdíjból élők számára. Egyrészt az emelés csak az inflációtól függ, más tényező (pl. GDP) nem számít. Jelenleg a minden év januárjában esedékes rendszeres emelést a várható infláció mértéke szerint kell végrehajtani, ha ennél nagyobb lenne a drágulás az augusztusi adatokon alapuló becslés szerint, utólag korrigálni kell az emelést novemberben. Ha szükséges, történhetnek rendkívüli évközi emelések is, melyet tapasztalhattak a nyugdíjasok az utóbbi években. 

A szakértő szerint mivel az éves mérték becslése a szeptember-december hónapok tényleges inflációját nem biztos, hogy kielégítően tükrözi, s ha a tényleges infláció végül meghaladná a novemberi korrekciós emelés meghatározásánál figyelembe vett, a január-augusztus hónapok közötti tényadatok alapján megbecsült éves inflációt, akkor ezt a veszteséget már nem kárpótolják a nyugdíjasok részére, vagyis minden évben egyharmad évnyi (szeptember-december) infláció ellen nagy valószínűséggel védtelen marad vagy csak korlátozott védelemben részesül minden nyugdíjas (ez idén különösen érzékenyen érinti a nyugdíjas társadalmat).

Az is problémát jelent, hogy az emelés egységes százalékos mértéke szerint kell az ellátásokat emelni, függetlenül azok nagyságától, így a szegény nyugdíjas relatíve még szegényebb, a gazdag nyugdíjas relatíve még gazdagabb lesz - rengetegen különböző meredekségű elszegényedési csúszdákra kerültek, amint megállapították a nyugdíjukat. Ráadásul az emelést a tárgyévet két évvel megelőzően mért összetételű nyugdíjas fogyasztói kosár alapján kell végrehajtani, ha a nyugdíjas infláció magasabb lenne, mint az általános fogyasztói áremelkedés,  - csakhogy rendkívüli helyzetekben, mint amilyen a mostani, a két évvel korábbi fogyasztói kosár lényegesen eltér a tárgyévi fogyasztói kosártól!

Az is mélyíti a szakadékot, hogy a tárgyévben megállapított nyugdíjakat először csak a megállapítás évét követő évtől lehet emelni, így a friss nyugdíjakat a megállapítás évében védelem nélkül égeti az elszabadult infláció. Vagyis a jelenlegi emelési paradigma lényege Farkas András szerint, hogy a nyugdíjakat a politikai és gazdaságpolitikai érdekek által meghatározott, a költségvetési törvényben előre rögzített ("tervezett") inflációs becslés szerint kell emelni,  és ennek az emelésnek a kompenzációjára csak utólag kerülhet sor, akkor is csak egy újabb becsült inflációs adatnak megfelelően.

A szakértő szerint ez a paradigma nem a nyugdíjasok, hanem az állam érdekeit szolgálja.

JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Az inflációs emelés mértéke mind a januári elsődleges emelés, mind a korrekciós emelések esetében kormányzati becslésre (és nem lezárt tényadatokra) épül, másrészt a nyugdíjasokra hárítja át a kockázatviselés egészét, hiszen a nyugdíjasok a nekik járó emelést hosszú hónapokra kamatmentesen kölcsönadják az államnak, sőt, az év utolsó négy hónapjára járó pótlólagos emelésről részben vagy teljesen le is mondanak az állam javára - írja. A fentiek miatt összességében a szakértő szerint feltétlenül szükséges lenne az alacsony inflációjú évekre kitalált nyugdíjemelési paradigma haladéktalan leváltása.

Milyen lenne az új rendszer?

Farkas András azt javasolja, hogy a nyugdíjakat ne több hónapos késéssel, utólag igazítsák az infláció mértékéhez, hanem folyamatosan, havi (de legalább negyedéves) csúszó nyugdíjemelés révén. Továbbá ha maradna a tárgyévre januárban tervezett infláció mértékéhez kötöttség, akkor az állam viselje ennek kockázatait, minden évben becsülje jelentősen felül a várható inflációt, így ne a nyugdíjasok hitelezzék az államot.

Azt is javasolja, hogy a legalsó jövedelmi decilisbe süllyedt több százezer kisnyugdíjas és egyéb ellátott nyugdíját és egyéb ellátását az átlagosnál nagyobb mértékben vagy összegben lehessen emelni, ez lenne a szolidaritási korrekció, amely a nyugdíjak nagyság szerinti sávozásával és a kisebb sávokra vetített nagyobb emelési szorzókkal vagy emelési összegekkel oldható meg. Felhívja a figyelmet, hogy a nyugdíjemelési paradigma megváltoztatására kézenfekvő lehetőség nyílik a magyar Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervben említett nyugdíjreform keretében. Nem érdemes azonban a teljes reformcsomag 2025. március 1-jei határidővel vállalt bevezetésére várni, mert a veszélyhelyzetben minden nap számít a nyugdíjas társadalom tagjai számára - véli a szakértő.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. január 31. szombat
Marcella
5. hét
Ajánlatunk
  • Jön a Planet Expo 2026 (x)

    Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.

KONFERENCIA
Tovább
Agrárium 2026
Tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozásának
Retail Day 2026
A magyar (kis)kereskedelem jelene és jövője
EZT OLVASTAD MÁR?