Nyugdíjcsapda: erre a kérdésre most akarjuk a választ

Folytatódik az európai társadalmak elöregedése: egyszerre nő az átlagéletkor és csökken a születések száma - derül ki az Eurostat 2014-ben, az EU 28 tagországában elvégzett kutatásából. Eszerint 2080-ra a 80 évesnél idősebb emberek részaránya Európa teljes népességén belül megduplázódik. A 65 év felettiek összességében a lakosság közel harmadát fogják kitenni szemben a mostani 18,5 százalékkal.

Magyarország a középmezőnyében foglal helyet

Az idén januári adatok alapján hazánkban több mint 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat, az elmúlt négy évben számuk csaknem 300 ezerrel növekedett. Az öregségi nyugdíjasok számának folyamatos növekedése a népesség korösszetételének változásával magyarázható. A 65 év feletti korosztály létszáma megszakítás nélkül emelkedik Magyarországon. Míg 1990-ben a 65 év felettiek a népesség 13 százalékát tették ki, addigra ez a szám 2014 elejére 17,5 százalékra emelkedett.

Hamarosan már csak két keresőre jut egy nyugdíjas

A munkaképes korosztály, vagyis a 15-64 éves emberek részaránya folyamatosan csökken, amelynek eredményeként már 2060-ban mindössze két keresőnek kell eltartania egy nyugdíjas korú embert (65 évnél idősebb), szemben a jelenlegi néggyel.

A fenti adatok a vizsgált uniós országok átlagával megegyeznek, bár 2014-ben még jelentősek voltak az eltérések egyes országok között. Például Szlovákiában és Írországban hat ember, míg a skála másik végén elhelyezkedő Németországban csupán három ember tart el egy nyugdíjast.

Ennek megfelelően Írországban jelenleg a legmagasabb, 22 százalék a fiatalok (0-14 éves) aránya, ugyanakkor ez az arány csak 13 százalék Németországban. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el a maga 40 év körüli átlagéletkorával és a körülbelül 25 százalékos időskori függőségi rátájával - vagyis jelenleg az EU átlagával megegyezően, nálunk is négy ember tart el egy nyugdíjast. Azonban a tendencia azt mutatja, hogy ez az arány 2060-ra kiegyenlítődik és az Unióban mindenhol 50 százalék körüli értékkel számolhatunk - derül ki az NN Biztosító elemzéséből.

Kevesen gondolnak a nyugdíjas évekre

A befizetett járulékokból lehet állami nyugdíjra számítani, de "az annyi lesz, amennyi", ami nem feltétlenül elégséges ahhoz, hogy olyan nyugdíjas életet éljünk, amint szeretnénk. Hiszen a rendelkezésre álló források várhatóan nem fognak az eltartottak számával növekedésével lépést tartani.

- fűzte a kutatás eredményeihez Szabó Anikó a biztosító szakértője.

A megfelelő öngondoskodás hiányát támasztja alá, hogy a pénzügyi tervezés esetében a leggyakrabban cél a váratlan kiadásokra való felkészülés, ezt követi a lakás célú megtakarítás, a létfenntartás jövedelem kiesése esetén, a gyermekek iskoláztatása és csupán csak az ötödik helyre került a nyugdíjas évekre való felkészülés.