Ez Amerika és Nyugat-Európa kedvenc befektetése: ennyit kaszálhatsz vele

Mi a manó az indexkövető alap?

Az indexkövető alap egyszerűen lemásolja az adott tőzsdeindexet, kötvényindexet és követi annak változását évtizedeken keresztül. Ezzel szemben az aktívan kezelt alapok esetében pénzügyi szakemberek, alapkezelők hoznak befektetési döntéseket. Utóbbinak ára van, az MNB által összegzett teljes költségmutatókat az alábbi táblázat mutatja: az átlagos éves költség, ami a kisbefektető hozamát csökkenti 1,5% környékén van.

Az indexkövető alapok esetében az éves költség ennek a töredéke, egy összeeurópai STOXX Europe 600 indexkövető ETF esetében 0,07%-os éves költség is elérhető, de egy egzotikusabb kínai indexet követő ETF is kijön évi 0,4%-ból.

Na jó, de mennyit hoz?

A magasabb költségekkel semmi baj sincs, ha többlethozammal párosulnak, de az esetek túlnyomó részében pont az ellenkezője történik. Az aktívan kezelt alapok versus indexkövető passzív alapok terén tán a legismertebb drámai összecsapás, Warren Buffett befektetési guru és Ted Sides a Protege Partners nevű tőkebefektető társaság egykori vezetőjének 1 millió dolláros fogadása volt 2007-ben. A fogadás tárgya az volt, hogy a különböző amerikai hedgefundok, aktívan kezelt alapok, alul fogják-e múlni az S&P 500 indexet 10 éves hozam tekintetében. Buffet szerint igen, a Protege Partners szerint nem.

Buffett a Vanguard S&P500 indexkövető alapot választotta, amely átlagosan 7,1%-os hozamot hozott, 2007 és 2017 között, míg a Protege Partners által választott alapok átlaga mindösszesen 2.2% lett. Azt, hogy konkrétan mely alapokat választottak nem hozták nyilvánosságra. Az indexkövető alapok diadalmaskodtak, Buffett pedig az 1 millió dollárt jótékony célra fordította.

Ezek alapján nem tűnik rossz ötletnek, ha a hosszú távú megtakarításban gondolkodók indexkövető alapokba szeretnének fektetni. A múlt tapasztalata alapján az alacsonyabb költségek mellé az azonos területre fektető aktívan kezelt alapokéhoz képest magasabb hozam párosul, legalábbis az esetek túlnyomó részében. Az indexkövető alapokat a magyar kisbefektetők tőzsdére bevezetett befektetési alapként, ETF-ként érik el. A választás azonban nem könnyű, csak a német tőzsdén vagy 1700 forog belőlük. Ezen ETF-ek minősítése megtalálható a Portfolio Terminal szolgáltatásában.

Az is kihívást okoz, hogy egy ETF ára akár 300 euró is lehet, amire még a tőzsdei vételi jutalék is rájön, ami sok esetben túl van azon a határon, amit egy folyamatos megtakarításban gondolkodó ember megengedhet magának. A Finax által kínált befektetési szolgáltatás robot-tanácsadó segítségével 10 ETF-ből álló portfoliót állít össze. A rendszer tört ETF-eket is tud kezelni, így már akár havi 10 000 Ft-al is elkezdhető a magtakarítás, ami euróalapú. A Finax az első határon átnyúló szolgáltató, ahol TBSZ számla segítségével az adómentesség is elérhető.

Állítsd össze saját mintaportfóliódat a Finax segítségével ITT! További információk a Finax szolgáltatásról ITT!