Megütötték a forintot: hiába a brüsszeli eurómilliárdok, újra gyengül a magyar deviza

A forint a kora reggeli, euróval szembeni 362,4-es szintről délelőtt előbb 363-ig gyengült, majd dél körül már 364,4-nél járt a jegyzés. A dollár árfolyama a reggeli 317,8 forintról 319,3 forintra emelkedett. A magyar fizetőeszköz így folytatta gyengülését, miután a keddi jegybanki bejelentések nyomán kialakult erősödése rövid életűnek bizonyult.

Kedden az euró jegyzése átmenetileg 360 forint alá is benézett, ezt a szintet azonban nem tudta megtartani a hazai deviza. Szerda délelőtt a dollár az euróval és a japán jennel szemben is erősödött, miközben az olajárakban ekkor még nem volt jelentős elmozdulás.

Az amerikai kamatvárakozások is nyomást gyakorolnak a forintra

A forint gyengülésében szerepet játszhatott, hogy a befektetők egyre nagyobb esélyt adnak az amerikai kamatok további emelésének. A pénzpiaci árazásokból levezethető várakozások alapján a Federal Reserve októberben jó eséllyel ismét szigoríthat, és egy újabb, decemberi kamatemelés valószínűsége is 40 százalék körül alakult.

A magasabb amerikai kamatok kilátása támogathatja a dollárt, ami jellemzően kedvezőtlen a kockázatosabb feltörekvő piaci devizák, köztük a forint számára. A nemzetközi hangulatot emellett továbbra is a közel-keleti és az ukrajnai háborús fejlemények, valamint az ezekhez kapcsolódó energiaár-kockázatok alakítják.

Új kereteket jelentett be az MNB

A Magyar Nemzeti Bank kedden változatlanul, 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot, ugyanakkor jelentős változtatásokat jelentett be monetáris politikai keretrendszerében. Az inflációs célsáv középértéke 2028-tól 3 százalékról 2,5 százalékra csökken, 2027-től pedig az eddigi tizenkettő helyett évente nyolc kamatdöntő ülést tartanak.

A változtatások rövid távon nem jelentenek közvetlen fordulatot a kamatpolitikában. A jegybankelnök szerint a magyar eszközök megítélését a következő hónapokban a nemzetközi hangulat mellett a 2027-es költségvetésről, valamint a kormány középtávú gazdasági és költségvetési terveiről érkező bejelentések is befolyásolhatják.

Hároméves csúcson az eurózóna gazdasági hangulatmutatója

Az eurózóna összetett beszerzésimenedzser-indexe szeptemberben az augusztusi 52 pontról 53,1 pontra emelkedett, ami hároméves csúcsot jelent. A vállalati felméréseken alapuló mutató 50 pont felett a gazdasági aktivitás bővülését, alatta visszaesését jelzi.

A javulást elsősorban a szolgáltatások húzták, ahol az index 51,6-ról 53 pontra nőtt. Különösen erős fordulatot mutatott a német szolgáltatási szektor, amelynek mutatója 49,7 pontról 52,9 pontra ugrott. A feldolgozóipar összességében ellenállónak bizonyult, Franciaországban azonban az ágazati index megközelítette a stagnálást jelző 50 pontos határt.

A felmérés alapján az eurózóna az olajárak megugrása és az ellátási zavarok ellenére is mérsékelt növekedést mutathat a harmadik negyedévben. Közben azonban a vállalatok költségei és értékesítési árai négy hónapja nem látott ütemben emelkedtek. Az erősebb gazdasági aktivitás és az élénkülő árnyomás együtt megnehezítheti az Európai Központi Bank lazítást támogató döntéshozóinak helyzetét, és napirenden tarthatja egy újabb kamatemelés lehetőségét.

Közelebb került 4,2 milliárd euró uniós forrás felszabadítása

Az Európai Bizottság szerdán pozitívan értékelte a magyar kormány jogállamisági önértékelését, és a még befagyasztott 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás felszabadítását javasolta. Ezeket a felzárkóztatási támogatásokat a jogállamisági feltételességi eljárásban függesztették fel, amely az uniós költségvetést veszélyeztető jogállamisági hiányosságok esetén teszi lehetővé a kifizetések korlátozását.

A Bizottság szerint a magyar intézkedések megfelelően kezelik a korábban kifogásolt problémákat. A változtatások érintették az Integritás Hatóság jogosítványait, a vagyonnyilatkozati rendszert és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályait is.

A javaslat elfogadása az érintett magyar egyetemek előtt is megnyithatja az utat az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba való visszatéréshez. A pénzek felszabadítása azonban még nem végleges, ahhoz a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának minősített többségű jóváhagyása szükséges. Erre főszabály szerint egy hónap áll rendelkezésre, de a határidő kivételesen meghosszabbítható.

A mostani javaslat nem old fel automatikusan minden korlátozást. Az akadémiai szabadsághoz kapcsolódó, mintegy 2,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás ügye továbbra is külön eljárás tárgya.