Nagy dobásra készülhet az MNB: meglódult a forint a sorsdöntő kamatdöntés előtt!

Kedd délelőtt végén az eurót 361,7, a dollárt 315,6 forint körül jegyezték, vagyis a magyar fizetőeszköz lényegében ledolgozta reggeli veszteségét. Korábban az euró árfolyama 362,5, a dolláré 316,5 forintig emelkedett, majd a délelőtti fordulat során 361,6, illetve 315,5 forintig süllyedtek a jegyzések. Az EUR/HUF kurzus így továbbra is a július közepe óta jellemző 360–367-es sávban mozog.

A nemzetközi devizapiacon a dollár hétfőn az olajárak csökkenése és a részvénypiacok emelkedése mellett is erősödött. A Brent ára átmenetileg hordónként 100 dollár alá esett, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed döntéshozóinak héja hangvételű üzenetei azonban megtámasztották a rövid lejárati hozamokat, és ezzel az amerikai devizát is.

A japán jen kedden 157,47-ig gyengült a dollárral szemben, noha a japán munkaszüneti nap és az esetleges hatósági devizapiaci intervenciótól való félelem fékezte az elmozdulásokat. Az ausztrál dollárt a reggeli kereskedésben 0,7120 amerikai dollár körül jegyezték, az új-zélandi dollár pedig 0,4 százalékkal kapaszkodott fel háromhavi mélypontjáról.

A kamat mellett az inflációs célra is figyel a piac

Az MNB keddi ülésén az elemzői konszenzus szerint három kamatcsökkentés után szünetet tarthat, és 5,50 százalékon hagyhatja az alapkamatot. A jegybank friss Inflációs jelentést és makrogazdasági előrejelzéseket is közzétesz, emellett napirendre kerülhet a jelenlegi 3 százalékos inflációs cél mérséklése.

A korábbi sajtóértesülések első lépésként 2,5 százalékos célt valószínűsítettek, az ING elemzői pedig a célérték két lépésben, 2 százalékra történő csökkentésének lehetőségét emelték ki. Ezek egyelőre piaci várakozások, a Monetáris Tanács döntése a délelőtti kereskedés idején még nem volt ismert.

A kamatvágási ciklus szüneteltetése és az alacsonyabb inflációs cél egyaránt a tartósan restriktív monetáris politika jelzése lehetne, ami támaszt nyújthat a forintnak. A magasabb kamatszint vonzóbbá teheti az úgynevezett carry trade pozíciókat is, amelyekben a befektetők alacsonyabb kamatozású devizából finanszíroznak magasabb hozamot kínáló eszközöket.

Az ING szerint ugyanakkor már most is kifejezetten sok long pozíció épült ki a hazai devizában. Ezt a választások utáni várakozások és az euróbevezetés kilátásai is táplálják, az egyoldalú pozicionáltság viszont növelheti a hirtelen korrekciók kockázatát. Az energiaárak közelmúltbeli megugrása ismét rávilágított, hogy a magyar gazdaság rendkívül kitett a külső sokkoknak.

Az elmúlt két hónapban érdemben emelkedett a piac által árazott kamatpálya, a rövid hozamok már alig egyetlen kamatcsökkentést tükröznek. Bár az ING alapforgatókönyve az év későbbi részére még monetáris lazítást jelez, újabb energiapiaci sokk esetén a piac akár kamatemelést is elkezdhet árazni.

Az alacsonyabb inflációs cél a hosszú hozamokat lefelé szoríthatná a kötvénypiacon. A forint és az állampapírok tartós felértékelődéséhez ugyanakkor az elemzők szerint a geopolitikai feszültségek érdemi enyhülésére is elengedhetetlen szükség lenne.

A Fed héjái a dollárnak fújnak hátszelet

Austan Goolsbee, a chicagói Fed elnöke arra figyelmeztetett, hogy a kínálati sokkok, az erős belső kereslet és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások együtt tartósan magasan tarthatják az amerikai inflációt. Alberto Musalem, a St. Louis-i Fed elnöke szintén határozottabb monetáris szigorítást sürgetett, és jelenleg még túl expanzívnak nevezte a pénzügyi kondíciókat.

Az ING devizapiaci stratégái szerint rövid távon továbbra is a lefelé mutató kockázatok dominálnak az EUR/USD keresztárfolyamban. Modelljükben az euró becsült egyensúlyi szintje július vége óta először került 1,15 dollár alá. A közös európai fizetőeszközre a francia kötvénypiac felől érkező feszültség is nyomást helyez, miután a tízéves OAT–Bund hozamfelár már elérte a 100 bázispontot.

A japán deviza helyzetét eközben az amerikai és a japán hozamszintek közötti, mintegy 275 bázispontos differencia nyomja agyon. A Bank of Japan pénteki kamatemelése sem fordította meg a trendet, mivel a kamatdöntő ülésen ketten is a szigorítás ellen szavaztak. A swap-piacok mindössze 30 százalékos valószínűséget adnak egy októberi japán kamatlépésnek.

Az elszálló energiaárak miatt beragadhat az európai infláció

Philip Lane, az Európai Központi Bank vezető közgazdásza szerint a kőolaj és a földgáz drágulása miatt az eurózóna inflációs rátája a korábban becsültnél hosszabb ideig maradhat a jegybanki cél felett. A dezinflációs folyamat lassulhat, és az árstabilitás csak 2027 közepétől állhat helyre a 2 százalékos célértéknél.

A dráguló energiahordozók az élelmiszereknél és az ipari termékeknél is másodkörös hatásokat válthatnak ki, miközben a szolgáltatószektor árnyomása valamelyest tompulhat. A fogyasztói árindex a következő hónapokban elérheti a 4 százalékot; az EKB éves átlagban 2026-ra 3, 2027-re pedig 2,5 százalékos headline inflációt prognosztizál.

Az iráni háború kirobbanása nyomán kialakult energiakrízis miatt az EKB szeptemberben már a második kamatemelését vitte véghez, és az elemzők szerint októberben egy újabb 25 bázispontos szigorítás jöhet. Lane aláhúzta: egy elhúzódó energiapiaci sokk a GDP-növekedést is megfojthatja. Ugyanakkor ha elkerülhető a további eszkaláció, a fiskális beruházások és az európai uniós transzferek pályán tarthatják a mérsékelt gazdasági expanziót.