Erőre kapott a forint, de máshol gyülekeznek a viharfelhők: nagy fordulatok jöhetnek a piacokon

Péntek délelőtt folytatódott a forint erősödése: az euró-forint árfolyam a reggeli 364,8-as szintről 364 közelébe süllyedt, a dollár jegyzése pedig a nap eleji 320,7-ről 320 alá került. A hazai fizetőeszköz ezzel az euróval szemben a csütörtök késő esti, 366 feletti szinthez, a dollárral szemben pedig az előző délutáni, 322 körüli szintekhez képest is érdemben felértékelődött.

A pénteki elmozdulás ismét megerősítette, hogy az EUR/HUF keresztárfolyam számára komoly ellenállást jelent a 366–368-as technikai sáv. A jegyzés július közepe óta többször próbált tartósan e szint fölé emelkedni, de eddig nem sikerült az áttörés. A mostani felpattanás ugyanakkor önmagában még nem jelent kitörést az elmúlt hónapokra jellemző szűk kereskedési sávból.

A japán deviza szintén magára talált péntek reggel, miután tokiói kormányzati tisztviselők nyilatkozataikban kifogásolták a jen gyengeségét. A dollár-jen árfolyam a korábbi 158,70-es szintről mintegy 158,33-ig korrigált a megszólalásokat követően.

A kötvénypiac és az olajár továbbra is komoly kockázat

A pénteki felértékelődést meglehetősen volatilis csütörtöki kereskedés előzte meg a forintpiacon. Az euró reggel 366 forint körül járt, majd a magyar deviza délelőtt gyengült, délután viszont ledolgozta a veszteségeit. Kora este az euró jegyzése átmenetileg 365 alá is benézett, késő estére azonban ismét 366 fölé korrigált vissza.

A háttérben eközben látványos kötvénypiaci mozgások zajlottak. Az Államadósság Kezelő Központ csütörtöki referenciahozamai alapján az öt- és tízéves magyar állampapírok hozama egyaránt 19 bázisponttal emelkedett. A tizenöt éves referenciahozam 18, a húszéves 17 bázisponttal került feljebb, miközben a három hónapos és az egyéves hozam 1-1 bázisponttal mérséklődött.

A hozamgörbe meredekebbé válása arra utal, hogy a rövid és a hosszú lejáratok közötti spread tágult. Ez a fejlemény inkább a hosszabb távú kockázati megítélés és a globális hozamkörnyezet alakulását tükrözi, mintsem a közvetlen jegybanki kamatpályával kapcsolatos elvárásokat.

Az erős dollár mellett a nyersanyagárak emelkedése is kockázati tényező a forint számára. Péntek reggel a nyersolaj hordónkénti árát 105 dollár körül jegyezték. Magyarország nettó energiaimportőrként kiemelten kitett a tartósan magas energiahordozó-áraknak.

Japán egyelőre verbális intervencióval védi a devizáját

Katajama Szacuki japán pénzügyminiszter pénteken megerősítette, hogy Donald Trump amerikai elnök is aggodalmát fejezte ki a jen alulértékeltsége miatt a Szanae Takaicsi japán miniszterelnökkel folytatott New York-i találkozóján. A japán kormányfő szintén aggasztónak minősítette a nemzeti fizetőeszköz mélyrepülését.

Ezzel párhuzamosan Kiucsi Minoru növekedési stratégiáért felelős miniszter úgy fogalmazott, hogy véget ért az ultra laza monetáris politika korszaka, a szigetországban pedig megindult az árak és a hozamok emelkedése.

Ezek a megnyilvánulások klasszikus verbális intervenciónak tekinthetők, vagyis a döntéshozók szóbeli üzenetekkel igyekeznek fékezni a leértékelődési hullámot. A tartós fordulathoz ugyanakkor közvetlen devizapiaci intervencióra vagy a Bank of Japan határozottabb monetáris szigorítására lehet szükség.

A Bank of Japan szeptemberben 1,25 százalékra emelte az irányadó rátát, és a további kamatemelés lehetőségét is nyitva hagyta. A Federal Reserve ugyanakkor szintén a szigorítási ciklusban maradt, a piaci konszenzus szerint pedig októberben újabb amerikai kamatlépés valószínűsíthető. A kamatkülönbözet alakulása így továbbra is a dollár felé billenti a mérleget.

Bailey szerint egyre nehezebb lesz elkerülni a kamatemelést

Andrew Bailey, a Bank of England elnöke pénteken arra figyelmeztetett: minél tovább maradnak magasan az energiaárak, annál kevésbé lesz fenntartható az alapkamat szinten tartása a brit gazdaságban.

Bailey hangsúlyozta, hogy a jegybank nem várhatja meg, amíg az energiaárak emelkedése teljesen begyűrűzik az inflációs várakozásokba, jóllehet a másodkörös hatások egyelőre mérsékeltek. A jegybankelnök szavai nem konkrét döntés bejelentését jelentik, hanem a monetáris szigorítás növekvő kockázatára hívják fel a piac figyelmét.

Felgyorsulhat a hatalmi harc az EKB élén

Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatóságának német tagja bejelentette, hogy 2027 januárjában – megbízatása lejárta előtt egy évvel – távozik posztjáról, és a Nemzetközi Valutaalapnál folytatja pályafutását.

Schnabel idő előtti leköszönése felpörgetheti az intézményi egyeztetéseket, tekintve, hogy Christine Lagarde elnök és Philip Lane főközgazdász mandátuma is 2027-ben fut ki. Lagarde ráadásul korábban lebegtette, hogy nem feltétlenül tölti ki a teljes ciklusát. Így a tagállamok könnyen dönthetnek úgy, hogy a hattagú igazgatóság megüresedő székeiről egyetlen átfogó politikai csomag keretében állapodnak meg.

Az elnöki poszt két legesélyesebb jelöltje Klaas Knot korábbi holland jegybankelnök, valamint Pablo Hernández de Cos, a Nemzetközi Fizetések Bankjának jelenlegi vezetője; mindketten maguk mögött tudhatják saját kormányaik támogatását. Németország hivatalosan egyelőre nem jelölt senkit az elnöki székbe, a főközgazdászi pozícióra azonban német és francia nevek is felmerültek.

Az év végéig tervezett három uniós csúcstalálkozó teret adhat a személyi kérdések lezárására. A politikai érdekellentétek miatt azonban az egyeztetések elhúzódhatnak, ami azt jelentheti, hogy Schnabel feladatköreit átmenetileg a testület többi tagja között kell szétosztani.