Rendkívüli bejelentés az euróbevezetésről: erre a lépésre készül a jegybank Magyarországon?

Bár másfél évvel ezelőtt a jegybanki devizatartalék még alig érte el a 45 milliárd eurót, az összeg idén tavaszra átlépte a 60 milliárdos lélektani határt. A növekedés mögött több tényező húzódik meg. Egyrészt az államadósság refinanszírozására felvett devizahitelek, valamint a fokozatosan beérkező európai uniós források is növelik az állományt, mivel a Magyar Nemzeti Bank ezeket forintra váltja az állam számára. Másrészt a tartalék részét képező, nagyjából 12,5 milliárd eurót érő aranytartalék felértékelődése is jelentősen növelte a végösszeget  - írta meg a Portfolio.

Fontos kiemelni, hogy a devizatartalék nem egy szabadon felhasználható költségvetési keret, hanem egyfajta pénzügyi védőháló. Elsődleges feladata a makrogazdasági sokkok tompítása, a forintárfolyam stabilizálása, valamint az esetleges spekulatív támadások kivédése. A nemzetközileg irányadó Guidotti–Greenspan-szabály alapján a tartaléknak fedeznie kell az ország egy éven belül lejáró külső adósságát. Mivel ez a rövid lejáratú külső adósság jelenleg 30 és 33 milliárd euró között mozog, a hazai devizatartalék immár a minimálisan elvárt szint nagyjából kétszeresét teszi ki.

A tartalék az év második felében még tovább bővülhet, mivel a közelmúltban kibocsátott, 3 milliárd euró értékű devizakötvényből származó forrás is hamarosan beépül az állományba. Erre a piaci forrásbevonásra azért volt szüksége a kormánynak, hogy biztosítsa a megfelelő likviditást, és megelőlegezze a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből várható kifizetéseket. Amennyiben a megállapodásoknak megfelelően az év végéig megérkezik a várt 10 milliárd eurós uniós támogatás jelentős része, és az állam ezt is forintra váltja a belföldi kiadások fedezésére, a devizatartalék az év végére megközelítheti a 70 milliárd eurót. Ezt a folyamatot támogatja az is, hogy egészen 2027 elejéig nem várható komolyabb devizakötvény-lejárat, így az állományt addig nem terhelik érdemi törlesztési kötelezettségek.

Joggal merül fel a kérdés, hogy miért éri meg ekkora tartalékot fenntartani, hiszen a felhalmozásnak komoly költségei is vannak. A devizabefektetéseken elérhető hozam ugyanis jellemzően alacsonyabb annál a kamatnál, amelyet a jegybanknak kell kifizetnie a hazai likviditás után. A válasz részben a kormány euróbevezetési terveiben rejlik.

Bár a közös valuta átvétele egyelőre leginkább stratégiai célként fogalmazódik meg, ha a 2030-as évek elején valóban sor kerülne rá, ahhoz legkésőbb 2028 és 2029 között be kellene lépni az euró előszobájának tekintett ERM II árfolyam-mechanizmusba. Egy ilyen kötött rendszerben a jegybanknak garantálnia kell a forint stabilitását a közös pénz tényleges bevezetéséig. A kiemelkedően magas devizatartalék egyértelmű jelzés a piacok számára, hiszen egyértelműen bizonyítja, hogy a jegybank bőséges eszközrendszerrel rendelkezik az árfolyam megvédéséhez. Ez a bizalomerősítő tényező már önmagában is képes lehet visszatartani a piaci szereplőket attól, hogy a forint gyengülésére vagy szélsőséges árfolyam-kilengésekre spekuláljanak.