Ránéznek a befektetők körmére: 7 pontos listában fogalmazza meg szigorításait az NGM

Az első pontban említette az NGM, hogy Magyarország az elsők között, 2018-ban alkotta meg a befektetéskontroll szabályrendszerét, amely Európában a szigorúbbak közé tartozik. A rendeletben szabályozott eljárás célja, hogy az összetett és folyamatosan változó geopolitikai környezetben védje az államérdeket, a közbiztonságot, a közérdeket, mindemellett pedig tovább erősítse a magyar lakosság ellátásbiztonságát - ismertette második pontját az NGM.

A harmadik pont, hogy a hasonló szabályozást bevezető uniós tagállamok száma folyamatosan növekszik: 2022 és 2025 között 8 tagállam vezetett be befektetés-ellenőrzési rendszert, régiós versenytársaink közül többek között Szlovákia, Bulgária és Románia is.

Az NGM negyedik pontként írta, hogy míg 2020-ban 62 jogügyletről érkezett bejelentés, addig 2024-ben az ügyek száma 162-re emelkedett. Az ügyletek számának emelkedése, illetve a jogügyletek által igényelt alapos, mélyreható vizsgálatok okán szükségessé vált az eljárási határidő meghosszabbítása. A befektetés-ellenőrzési eljárásban kizárólag külföldi befektető magyarországi székhelyű társaságban történő tulajdonszerzését vizsgálja a kormány.

Az ötödik pont, hogy Magyarország egy nyitott, befektetéscentrikus ország, a régió egyik legkeresettebb befektetési célpontja, találkozási pont, ahol összekapcsolódhat a keleti és nyugati tőke, valamint technológia. A rendelet a tiszta, átlátható és a magyar gazdaságot erősítő befektetéseket támogatja. A lezajlott eljárások 97 százaléka jóváhagyással ért véget.

Utolsó előtti pontként említi az NGM, hogy a tiltó döntést a kormányrendelet alapján kötelező megindokolni. A tiltással végződő ügyletek kapcsán azon túl, hogy a kormány megvédi az állam érdekeit, a jövőben aktívabban kívánja erősíteni a lakosság ellátásbiztonságát. Ennek érdekében a rendelet lehetőséget biztosít a magyar állam javára szóló elővásárlási jog gyakorlására.

A hetedik pont szerint az elővásárlási jog intézménye egyaránt védi az állami érdekeket és az eladó gazdasági társaság érdekeit is: tiltó határozat esetén a magyar állam az eredeti tranzakcióban megállapított vételáron, ugyanazon feltételekkel vásárolhatja meg az üzletrészt. Ezáltal az eladásra kínált vállalat további működése ugyanazokkal a feltételekkel lesz biztosított, mint amelyekkel azt az eredeti vevő vállalta volna - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Kutatás-felmérés

Rekordösszegű kamatbevételek érkeztek a lakossághoz a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) után, miközben a pénzintézetek intenzív versenybe kezdtek a felszabaduló megtakarításokért. A Debreceni Egyetemmel közös kutatásunk azt vizsgálja, hogyan döntenek a magyar háztartások ezekről a bevételekről, illetve milyen szempontokat mérlegelnek, vagy miként élnek a banki ajánlatokkal. 

Kutatásunk eredményei minden olyan befektetőnek irányadóak lehetnek, akik tudatosan szeretnék kezelni megtakarításaikat a következő időszakban. Köszönjük, ha szánsz néhány percet a kérdőív kitöltésére.