Erről a legtöbb elvált szülő nem tud: óriási tévhitben élhetnek a tartásdíj kapcsán

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 24,5 százalékos volt az infláció decemberben, a teljes évben pedig 14,5%-kal nőttek a fogyasztói árak. A gyermeket nevelő családok számára még magasabb lehet a tapasztalt drágulás mértéke, hiszen önmagukban az élelmiszerek árai 44,8%-kal nőttek. Mindeközben januártól a minimálbér 16 százalékkal emelkedett, a legutoljára közölt adatok szerint pedig 2022 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete - 352 ezer forint - 19,1%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy a családok számára az elmúlt év vélhetően jelentős változásokat hozott kiadások, valamint bevételek terén - a gyermektartásdíjat azonban fix összegben állapítják meg, amely így nem alkalmazkodik rugalmasan a megváltozott körülményekhez.

Dr. Havas-Sághy Gábor lapunknak elmondta, hogy gyakran találkoznak az ügyfelek körében azzal a tévhittel, hogy a minimálbér emelkedésével a gyermektartásdíj összege is nőne. A jelenlegi bírói gyakorlat szerint ugyanis a felek fix összegben állapodhatnak meg, amely a KSH szerint akkor emelkedik automatikusan, ha ezt kifejezetten rögzítik a felek. . A szakértő elmondása szerint sokan keresik fel az utóbbi irodájukat az ügyben, hogy újratárgyalnák a gyermektartásdíjat az emelkedő kiadások, a jövedelmi változások, illetve még az euróárfolyam-változás kapcsán is. Viszont a bíróság önmagában az infláció vagy a minimálbéremelés mértéke miatt nem feltétlen állapít meg magasabb tartásdíjat - emelte ki.

Önmagában az, hogy infláció van, vagy az egyik, illetve mindkét fél keresete megváltozik, nem jelenti azt automatikusan, hogy több tartásdíjat kell fizetni. A bírósági álláspont az, hogy a tartásdíj összege a gyermek vagy gyermekek szükségletein alapul. Amennyiben ez megváltozik, akkor ítélnek meg magasabb összeget. Általában a tartásdíj összegét nem szokták forintra-fillérre pontosan kiszámolni, hiszen ez bizonyos tételek esetében (rezsi, havi étkezés) nem is lehetséges, de sokszor számlákkal kell alátámasztani  a kiadásokat

- vázolta a helyzetet Dr. Havas-Sághy Gábor. A szakértő azt is elmondta, hogy még mindig terjed a tévhit arról, hogy a gyermektartásdíj a munkabérnek bizonyos százaléka lenne, vagy az inflációval változna, pedig ez nincs így. A tartásdíj mindig fix összeg, amelyet a gyermek szükségletei és a két szülő keresetének különbségének aránya határozn meg.

Dr. Havas-Sághy Gábor kitért arra is, hogy a szülők jellemzően nem egyenlő arányban állják a gyermek szükségleteit, hanem keresetüknek megfelelően: a többet kereső szülő nagyobb részt vállal a gyermek szükségleteinek fedezéséből, tartásdíj és eseti költségek megtérítése formájában. A szakértő szerint, bár ez egyszerű számításnak tűnik, nem szabad azonban elfelejteni, hogy a szülő, akinél a gyermek többet tartózkodik - még heti váltott felügyelet esetén is -, mindenképp többet vállal a gyermekkel kapcsolatos kiadásokból. A különbséget a megállapított tartásdíjak összege nem feltétlenül tükrözi - még akkor sem, ha viszonylag magas összeget ítélnek meg.

Vannak viszont más visszásságai is a jelenlegi szabályozásnak, gyakorlatnak.

Amennyiben az erre kötelezett fél nem fizeti a tartásdíjat, a szülő fordulhat a gyámhatósághoz, hogy az állam finanszírozza ezt az összeget. Így hosszabb ideig, akár egy évig is rendezheti az állam a tartásdíjat a kötelezett fél helyett, azonban ennek van egy feltétele. Az egy háztartásban élőkre jutó kereset átlagosan nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, amely nagyon kicsi összeg

- magyarázta Dr. Havas-Sághy Gábor, aki arra is rávilágított ezzel, milyen kevesen lehetnek jogosultak erre a lehetőségre. Az öregségi nyugdíjminimum összege - az öregségi teljes nyugdíj legkisebb havi adható összege, és számos más ellátás alapját is képezi! - 28 500 forint, és 2008. január 1. óta nem emelkedett. Ennek kétszerese 57 ezer forint - egy egyedülálló szülő egy gyermekkel tehát akkor lenne jogosult rá, hogy az állam átvállalja a tartásdíjat a nem fizető féltől, ha 114 ezer forint alatt keresne.

Külön nehézséget okoz továbbá a nemzetközi tartásdíj végrehajtása – ehhez át kell látni a nemzetközi behajtás lehetőségeit.

Mi a gyermektartásdíj emelésének módja, újratárgyalásának menete?

A szakértő szerint, ha nagyobb összegre van szükség a gyermek szükségleteinek fedezéséhez, akkor az a legjobb megoldás, ha a szülők ezt meg tudják beszélni egymással békésen. Azt mindenki beláthatja, hogy az elmúlt évben jelentősen emelkedhettek a költségek, nem csak az élelmiszer vagy a rezsi, hanem az iskolai kiadások, különórák, tanszerek ára is. Bár banálisnak hangzik, a leghatékonyabb módja a költségek rendezésének, ha leülnek a felek és megbeszélik - mondta el. Amennyiben ez nem járható út,

a következő lépés ügyvéd, ügyvédek bevonása ebbe a folyamatba.

Megoldást jelenthet, ha szakértőkkel közösen leülnek egy asztalhoz, és így beszélik meg a költségek új megosztását, természetesen a gyermek szükségleteinek és a szülők körülményeinek figyelembevételével. Azonban, ha így sem sikerül megegyezni, akkor keresetet kell benyújtani az illetékes bírósághoz.

A bírósági folyamat már nem olyan egyszerű megoldás. Le kell vezetni, mi volt a korábbi megállapodás, mi változott, mikortól változott, és meg kell határozni hogyan és mikortól kérik az új tartásdíj módosítását. A változást tényekkel, akár számlákkal kell alátámasztani. A levezetést követően ezeket a körülményeket megvizsgálja a bíróság és jó eséllyel megállapítja a tartásdíj emelését. Ez azonban nem egy automatikus folyamat, még annak ellenére sem, hogyha a számlákon egyértelműen látszanak a megnőtt kiadások

- hívta fel a figyelmet Dr. Havas-Sághy Gábor. A szakértő arra is kitért, milyen költségei lehetnek egy ilyen folyamatnak: egy egyszerűbb ügy is 3-4 tárgyalást foglalhat magában, a költsége pedig több százezertől millió feletti összegre is rúghat.

Nem biztos, hogy megéri egy ekkora összeget perlekedésre költeni. Én azt szoktam javasolni, inkább költsék a gyermekre ezt a pénzt, ha megtehetik

- tette hozzá a szakértő, akit arról is kérdeztünk, mennyivel emelkedtek a pereskedés költségei tavalyhoz képest. Dr. Havas-Sághy Gábor elmondta, hogy az illeték összege nem változott, az ügyvédi irodák pedig változó mértékben emelték a díjaikat - 10 és 30 százalék között.