A magyar családok harmada letolt gatyával várja a válságot: a legrosszabbkor jött a rezsiemelés is

A tavalyi évben a magyar lakosság 34,8 százalékának okozott volna gondot egy hirtelen jött nagyobb kiadás finanszírozása - derült ki az Eurostat adataiból.

A tendencia az utóbbi öt évben szinte csak romlott: 2017-ben még az emberek 31,5 százalékát vágta volna földhöz egy hirtelen jött nagyobb kiadás. Érdemes megfigyelni egyébként, hogy a bár azt gondolnánk, hogy a járványhelyzetben romlott a mutató, ám valamelyest még javult is a magyar lakosság helyzete ebből a szempontból.

Nehéz megmondani, hogy 2022-ben mi a helyzet ebben a tekintetben: hiszen bár év elején rengeteg család jutott nagyobb bevételhez az szja-visszatérítés végett, de egyfelől az érintettek jelentős hányada ezt már elköltötte, vagy felélte. Mindemellett pedig lassan érkeznek az első megemelt rezsiszámlák. Korábbi felmérésünkből pedig kiderült, hogy vélhetően a magyarok kétharmadát érinti az intézkedés. Ergo többen is a tartalékokhoz nyúlhatnak, ami szintén bizonytalan helyzetet okozhat a családoknál egy váratlan kiadás esetére.

Ami a nemzetközi összehasonlítást illeti: 2021-ből még nincs teljes uniós adatsor, de Magyarország a hetedik helyen áll, Németország, Spanyolország, és Bulgári van velünk kb. egy szinten ebben a tekintetben. Ellenben Romániában 47,3 százalékos volt azon lakosok aránya, akiket földhöz vágna egy hirtelen jött kiadás, Horvátországban 46,5, Görögországban pedig 46,3.

Azonban a régióból több vizsgált országban is sokkal jobb a helyzet: a cseheknél és az osztrákoknál például 20 százalék alatti volt ez az arány, de Szlovéniában is csak a lakosok negyedének jelentene gondot, ha hirtelen nagyobb összeget kellene kifizetnie.