Súlyos dolog derült ki a magyar nyugdíjasok pénztárcájáról: ők már nem kérnek ebből

Az október végi takarékossági világnap alkalmából a CIB Bank által készíttetett országos felmérés adatai szerint a magyar lakosság döntő többsége a takarékoskodók táborába tartozik, ugyanakkor majd minden negyedik ember beismeri, hogy költeni jobban szeret, mint félretenni. 

A legtöbb honfitársunkat az előrelátás viszi rá a takarékoskodásra: a relatív többség, vagyis 36 százaléknyi válaszadó nyilatkozott úgy, hogy a váratlan helyzetekre történő felkészülés miatt tesz félre. 32 százaléknál az otthonról hozott minta, 21 százaléknál pedig a korlátozott pénzügyi mozgástér az első számú motivációja a spórolásnak. A különböző korosztályok válaszait vizsgálva érdekes jelenségre világít rá a kutatás: a családi példát illetően, a kutatás adatai azt mutatják, hogy akik a rendszerváltás utáni időszakban voltak fiatalok, azoknak kevésbé meghatározó a döntéseikben az, hogy mit láttak otthon. 

Első pillantásra talán meglepő, de a 15-19 éves korcsoportban a legnagyobb a szülői, családi példa hatása: ez az az életkor, amikor a fiatalok elkezdenek nem pusztán fizetőeszközként, hanem a távolabbi életcélok megvalósításának kulcsaként tekinteni a pénzre, ha megkapják hozzá a megfelelő ösztönzést. Megtakarítással már majdnem minden második fiatal rendelkezik - és kiugróan magas, 72 százalékos arányuk gondolja úgy, hogy a járvány alatt többet kell spórolni, ezt azonban a többségük első lépésben még készpénzben teszi.

Az is látszik, hogy a koronavírus-járvány radikálisan megváltoztatta a magyarok takarékossághoz való hozzáállását. Minden harmadik ember (31 százalék) kifejezetten a járványhelyzet és az esetlegesen várható gazdasági nehézségek miatt kezdett takarékoskodni. Ez nem lehet független attól, hogy 33 százalék szerint csökkent a családi jövedelem az elmúlt hónapokban - az érintettek leginkább az öltözködésen és a vendéglátáson spórolnak. Azzal a 44 százalékkal együtt, akik már korábban is spóroltak, és ezt a szokásukat továbbra is fenntartják, a takarékoskodók a magyar népesség háromnegyedét teszik ki.

Két fontos költségtétel van, amelyre a válság körülményei között is hajlandóak többet áldozni az emberek: az egészség (60 százalék válaszolt így), és a család (54 százalék). Közel kétharmad szerint amíg a koronavírus a mindennapjaink része, addig a takarékoskodás is fontosabb, mint korábban. Ez az előrelátó hozzáállás szinte minden korosztályra jellemző: a kutatás egyik legérdekesebb megállapítása szerint egyedül a nyugdíj-közeli és friss nyugdíjas generáció, a 60-69 éves korosztály tagjai között fordul elő nagyobb számban az a válasz, hogy azért nem takarékoskodnak (már), mert "a jelennek élnek".