Gyerekeik előtt titkolóznak a magyar szülők: ennek súlyos következménye lehet

Szülőként beszélünk a gyerekekkel prevencióról, alkoholról, a drogok káros hatásáról, és mindenféle veszélyről, ami leselkedhet rájuk. Már kiskorban beíratjuk őket sportolni, hogy megtanuljanak egy célért dolgozni, esetleg csapatban működni. Pénzügyekről ezzel szemben meglehetősen kevés szó esik. A zsebpénz ugyan jelen van a családokban, de legtöbbször a szülők nem "terhelik" a gyermekeiket a pénzügyekkel, mondván "legyenek még gyerekek, ameddig lehet".

Sokan úgy gondolják, addig nincs értelme a fiataloknak pénzzel foglalkozniuk, amíg nem lesznek idősebbek és kezdenek el dolgozni. Pénzügyi döntéseket azonban már az iskolapadban meg kell hozniuk a fiataloknak, olyan kérdésekben, hogyan osszam be a pénzem, ha kiszemeltem egy új játékot, mire költsek okosan az iskolai büfében, később pedig dönteniük kell diákhitelről, munkavállalásról, fizetési elvárásról, megtakarításokról és még sorolhatnánk.

- mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója.

A pénzintézet tapasztalatai szerint számos pénzügyi területen továbbra is súlyosan hiányos a magyar fiatalok tudása, és van, ahol az alapfogalmak értelmezése is döcögős. Ehhez a helyzethez a szakértők szerint nagymértékben hozzájárul az, hogy számos olyan téma van a családoknál, amikről jellemzően nem beszélnek a gyerekekkel:

• A szülők fizetése a legtöbb esetben tabu: Ki keres többet, ki kezeli a családi kasszát, "ki hordja a nadrágot". Sokszor a szülők közti együttműködés kiegyensúlyozottságán is múlik, hogy tudnak-e erről beszélni a családban. Az összeadás-kivonás ismerete még nem elég ahhoz, hogy a gyerekek megtanulják, miként kell kezelni a havi kiadásokat és bevételeket. Ezek átbeszélésével, a valós adatok megosztásával jó alapokat, kapaszkodót adhatunk, hogy felnőttként a maguk pénzügyeit is okosan tudják kezelni és többek között munkavállaláskor képesek legyenek mérlegelni, hogy reális-e a fizetési igényük.
• Nem hagyjuk a gyerekeket kísérletezni: Mindenki a saját kárán tanul, így a gyerekek is. Az elvesztegetett zsebpénz azonban sok szülőt eltántorít, hiszen még magukénak érzik a gyereknek adott, általuk megkeresett pénzösszeget. A kontrollálással azonban pont a döntési képesség kialakulását és a felelősségvállalást gátoljuk.
• Mi is a befektetés valójában? A befektetést sokan egyszerűen valamilyen hasznos dolog megvásárlásaként értelmezik, mint például, ha veszek egy könyvet, az a tanulásomat, így közvetetten a karrierem előmenetelét szolgálja. A fogalmak megértéséhez hozzunk pontosabb, kevésbé elvonatkoztatott példákat!
• Pénz - idő - erőforrás háromszög: A spórolást sokszor pusztán kellemetlen pénzmegvonásnak érezhetjük még felnőttként is. Amikor minimalizáljuk a költéseinket, kevésbé gondolunk arra, hogy mire gyűjtünk, sokkal inkább hogy milyen dolgokat tudnánk megvenni azonnal, és milyen élményektől esünk el ezáltal. A gyerekekben fontos tudatosítani, hogy a megvásárolt tárgy ugyan instant örömforrás lehet, ugyanakkor mérlegelni kell, hogy ebbe mennyi munkát, energiát, pénzt fektettünk és megéri-e valamit azonnal megkapni, mint gyűjteni valamire.
• Miért van az osztálytársnak menőbb mobiltelefonja? Minden szülő szeretné kikerülni ezt a kérdést, a válasz elkenésével azonban csak még nagyobb kérdőjeleket kelthetünk a gyermekünk fejében. Adjunk kielégítő, részletes választ, és akár kérdezzünk vissza, hogy ő miként értelmezi ezt. Beszélgessünk nyíltan és tabuk nélkül!