Küszöbön a következő brókerbotrány? A jegybank a lakosság segítségére is számít

A rendszerváltás óta eltelt időszak gyakori brókerbotrányai kapcsán, a múlt héten foglalkoztunk azzal, hogy miért olyan könnyű átejteni a magyarokat, ha befektetésekről van szó. Cikkünkből kiderült, hogy

• egy kutatás szerint a középiskolások pénzügyi tudásszintje nem nevezhető jónak,

• az egyetemi tanár szerint sokan ugyanúgy bedőlnek egy irreális befektetési ajánlatnak, mint egy reklámnak, illetve

• a közoktatásban történtek lépések a pénzügyi kultúra szintjének növelése érdekében, de a minisztérium szerint még nem telt el annyi idő, hogy eredményekről is beszámolhassanak. 

KATTINTS! Egy Quaestor-túlélő vallomásai: éreztem, hogy baj van

A pénzügyi kultúra szintjét nem lehet egyik napról a másikra társadalmi szinten növelni, az viszont fontos kérdés, hogy mi alapján válasszunk brókercéget vagy alapkezelőt, ha nem akarjuk, hogy megtakarításainkra csalók tegyék rá a kezüket.

Tuti te vagy Gordon Gekko a Tőzsdecápákból?

A Pénzcentrum megkeresésére Németh Erzsébet egyetemi tanár elmondta, hogy az első kérdés nem is az, hogy melyik szolgáltatónál és mibe fektesse valaki a megtakarításait, hanem, hogy való-e neki egyáltalán a tőzsde. Alapszabály szerinte, hogy azt a pénzt, amely a megélhetésünkhöz szükséges, soha ne kockáztassuk.

- mondta a kutató, felhívva a figyelmet arra, hogy nem kizárólag a megtakarításaink kockáztatásával lehet többlet pénzhez jutni.

Nemcsak a befektetéseinknél kell azonban észnél lennünk. Németh Erzsébet szerint kivédhetetlen, hogy egy-egy szektorban néha lufik fújódjanak. Ha például a lakásunkat nagyon nagy hitelből, egy ingatlanpiaci fellendülés tetején vesszük meg, akkor ha beesik a lakáspiac, az veszélyes lehet számunkra.

A szakértő azt is elmondta, hogy felnőttek számára jelenleg alig van hazánkban elérhető képzés arra, hogy fejlesszék pénzügyi kultúrájukat. Az elérhető tanfolyamok pedig általában költségtérítésesek, így pont a legrászorultabb réteg nem tud szert tenni új tudásra.

Ha adottságnak tekinthetjük, hogy a magyar társadalom pénzügyi kultúrája meglehetősen alacsony szinten van, akkor kiemelkedő szerep hárul a felügyeletre, hogy megvédje az embereket a csaló brókerektől.

- figyelmeztetett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője a Pénzcentrum azon kérdésére, hogy egy átlag magyar hogyan tudja kivédeni, hogy piramisjátékba fektesse a pénzét.

Az MNB-nél megállt az idő 2015-ben?

A jegybank felhívta a figyelmünket, hogy a honlapjukonlekérdezhető, hogy egy adott szolgáltató rendelkezik-e engedéllyel arra a tevékenységre, amit nekünk kínál.

A lekérdezésünk alapján 

• a Quaestor Befektetési Alapkezelő Zrt. még jogosult befektetéseket kezelni, 

• a Quaestor Bank státusza is aktív, ráadásul nincs felfüggesztve a betétgyűjtési tevékenysége sem, mindezek mellett pedig

• a QuaestÉrt Értékesítési Kft. is felfüggesztés nélkül értékesíthet még pénzügyi termékeket.

Azt azonban nem lehet mondani, hogy a jegybank rendszerében semmi nem utalna arra, hogy a Quaestor-csoport már nem tündököl régi színeiben. Az éles szemű fogyasztónak gyanús lehet, hogy a Quaestor Financial Hruria Tanácsadó és Szolgáltató Kft. neve után már oda van biggyesztve, hogy csődeljárás alatt áll a cég. Mindezek ellenére, a státusz mező mellett még mindig ott van egy kis zöld pipa, ami arra utal, hogy aktív státuszú cégről van szó, csődeljárás ide vagy oda.

Ha ez a rendszer, egyelőre, ki is esett a referenciapontok közül, az MNB azt is ajánlja, hogy befektetés előtt nézzünk utána, a szolgáltató tagja-e az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) vagy a Befektető-védelmi Alapnak (BEVA). A jegybank arra is felhívta a figyelmet, hogy egy adott cég tevékenységi engedélyeinek listáját a cégbírósági cégkivonata is tartalmazza, ami az OBA és BEVA tagságokhoz hasonlóan, szintén lekérdezhető online.

További segítség, hogy az MNB honlapján elérhető a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ egy kiadványa is, mely szintén segíthet megelőzni, hogy piramisjátékba fektessük a pénzünket.

Még a jegybank sem képes azonban olyan ügyekkel foglalkozni, melyek nem jutnak kollégái tudomására. Azt írják, hogy rendszereikben

A jegybankhoz egyébként nemcsak akkor fordulhatunk, ha már baj van. Az MNB munkatársai a jegybank ügyfélszolgálatán és a vidéki pénzügyi irodákban is segítenek, ha felmerül a gyanúja, hogy nem tisztességes közvetítővel van dolgunk.

Hogy érti azt, hogy tuti a megtérülés?

Kíváncsiak voltunk arra, mi a véleménye egy piaci szereplőnek, mi alapján lehetünk biztosak abban, hogy befektetendő pénzünk jó helyre kerül. Kérdéseinkkel az egyik legnagyobb múltra visszatekintő hazai pénzügyi szolgáltatót, a Concorde Alapkezelő Zrt.-t kerestük meg.

- ezt Soós Péter, a Concorde Alapkezelő privát vagyonkezelője nyilatkozta a Pénzcentrumnak.

A csalók elkerülése nem könnyű feladat. A legtöbb csaló kiszűrhető azáltal, hogy leggyakrabban még a tevékenységi engedélyt sem kérik ki a Magyar Nemzeti Banktól, de az engedély megléte sem garancia sajnos a törvényeknek minden szempontból megfelelő működésre.

A csalások további szűrésében sokat segíthet a józan ész is. El kell, hogy fogadjuk: extra kockázat nélkül nincs extra hozam. 

- figyelmeztetett a szakember. 

Ha megtaláltuk az okot, akkor saját döntésünk alapján kell mérlegelnünk, vállaljuk-e a kockázatot annak érdekében, hogy magasabb hozamot érjünk el. Annak pedig, aki az állampapírhozamoknál sokkal magasabb hozamot biztosan garantál - soha ne higgyünk!

Végezetül arra hívta fel a figyelmet Soós Péter, hogy fontos elegendő időt szánni arra, hogy megértsük, pontosan mibe fektetjük a pénzünket. 

- nyilatkozta a Pénzcentrum kérdésére a privát vagyonkezelő.

Van egyébként kiút a pénzügyi homályból, ez pedig az egyetem. Egy 2013-as kutatás bebizonyította, hogy a gazdasági szakos hallgatók jelentősen jobb eredményt értek el a pénzügyi kultúrájukat vizsgáló teszten, mint a nem gazdasági szakos egyetemisták. További jó hír, hogy minél több időt töltött el egy hallgató pénzügyi-gazdasági képzésen, annál jobban teljesített a kutatók kérdéseinek megválaszolásakor.

Egyetemi képzések ide vagy oda, a fenti válaszokat szintetizálva könnyű azt a következtetést levonni, hogy 

• a társadalom alacsony pénzügyi kultúrája,

• a fogyasztók döntéseit segítő állami információs rendszer anomáliái és

• a néha kivédhetetlenül fújódó lufik miatt

nem az a kérdés, hogy lesz-e még egyáltalán brókerbotrány Magyarországon, hanem csak az, hogy mikor.

Címlapkép forrása: MTI / MTVA