Zalatnay Cini: ezért hagyta el lánya a legendás énekesnőt

A pénzügyi tudatosság, és a pénz beosztása pedig nagyon fontos lenne, ugyanis sosem lehet tudni, mikor kerülünk váratlan helyzetekbe, amikor szükségünk lenne egy kis megtakarításra. Ahhoz, hogy pénzügyi téren is korszerű és használható tudással rendelkezzünk, elengedhetetlenül szükséges az alapvető pénzügyi fogalmak ismerete. Cinihez hasonlóan a legtöbben azonban csak legyintenek a szakértők tanácsaira; legalábbis a lakosság öngondoskodási szokásait összegző legfrissebb kutatások szerint ma Magyarországon

A Magyar Tudományos Akadémia és a Tárki kutatása szerint például ma négy családból három nem tudná kifizetni egy esetleges temetés költségeit, nem tudná lecserélni a kazánt, vagy éppen nem tudna belefogni egy tetőfelújításba. Sőt, a községekben még rosszabb a helyzet, az ott élők 90 százalékának jelent gondot egy váratlan kiadás.

Ezért lenne fontos a vésztartalék

Ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor tisztában vagyunk vele, hogy időnként becsúszhatnak olyan váratlan élethelyzetek, amelyek jelentős anyagi megterheléssel járnak. Ezekre a szituációkra azonban jó előre fel lehet készülni, így a valódi pénzügyi krízis helyett megúszhatjuk az egészet némi kellemetlenséggel is. Szakértők szerint a család anyagi biztonsága érdekében mindenkinek legalább akkora vésztartalékkal kellene rendelkeznie, amiből fedezni tudja 3-6 havi megélhetési költségeit. Sőt, egyesek 12 havi költségben határozzák meg az optimális vésztartalék mértéket.

A vésztartalék javasolt nagysága függ a kiadásaid nagyságától, az eltartott családtagok számától, függ attól, hogy mennyire biztos és stabil állásod van, és attól, hogy van-e jelzáloghiteled vagy sem.

Bármikor jöhet ugyanis egy olyan pénzügyileg (is) megterhelő élethelyzet, amit csak a megspórolt összeg felélésével vészelhetünk át. Ilyen élethelyzetek lehetnek:

• elbocsájtanak a munkahelyedről

• megromlik az egészséged (tartósan)

• elromlik valamelyik háztartási berendezésed

• tönkremegy az autód, ami ráadásul elengedhetetlen a munkádhoz

Hogyan kezdjünk neki?

Ha elfogadjuk a vésztartalék szükségességét, akkor az első lépést már meg is tettük az anyagi biztonság felé. Ez azonban még nem elegendő, komoly erőfeszítésekre és következetes spórolásra van ugyanis szükség ahhoz, hogy valóban legyinthessünk a váratlan pénzügyi helyzetekre.

Talán a legegyszerűbb módszer az, ha fizetésünk 10-30 százalékát (a fizetésünk nagyságának függvényében) mindjárt a hónap elején elkülönítjük egy erre a célra fenntartott betéti számlán. A havi takarékoskodást pedig egészen addig kell folytatni, amíg össze nem gyűlik az előre meghatározott összegű vésztartalék. Itt fontos megjegyezni, hogy amennyiben vész esetén hozzányúltunk a pénzhez, akkor lehetőségeinkhez mérten (tehát amint újra van rendszeres bevételünk) a lehető leggyorsabban pótoljuk azt.

Kiemelten fontos, hogy a vésztartalékot csakis olyan megtakarítási formában tartsuk, amelyhez könnyedén, a lehető legkisebb veszteséggel hozzá tudunk férni. Ez tehát azt jelenti, hogy például a kötvények, részvények, vagy unit-linked biztosítások ugyanúgy nem jöhetnek szóba, mint ahogy a meghatározott célra felhasználható megtakarítási formák (például lakástakarék vagy nyugdíjpénztár) sem.

Pénzügyi szakemberek azonban óva intenek mindenkit - és ugyanezt képviseli a Pénzcentrum is - attól, hogy a bő egymillió honfitársunkhoz hasonlóan bárki is otthon, a párnacihában tartsa a vésztartalékát. Az odahaza tartott pénz ugyanis csak veszít az értékéből és a bűnözőknek is könnyedén bezsebelhető célpontot jelenthetnek.

Ennél még egy jól megválasztott bankbetét is többet hozhat a konyhára, annak ellenére, hogy az alacsony jegybanki alapkamat miatt ma kizárólag az akciós konstrukciókat érdemes választani. De a vésztartaléknak szóba jöhet még egy megtakarítási számla tartós befektetési számlával kombinálva, sőt bizonyos esetekben az állampapírok (szakértők szerint ez esetben most PMÁK-ban érdemes gondolkodni) is, akár szintén TBSZ-szel kombinálva.