Ezt bukták most a quaestorosok: lehet, hogy nem kapnak kártalanítást

A Quaestor-törvényt kedden reggel elkaszálta az Alkotmánybíróság (AB), mivel az nem felelt meg Magyarország Alaptörvényének. Az elbírálást egyébként a kárrendezésben nem részesülő magánszemélyek és a Befektető-védelmi Alap (Beva) egyes tagjai egyaránt kérvényezték.

Mit mondott ki az AB?

A magánszemélyek beadványa alapján az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a törvény egyetlen konkrét cégcsoport ügyfeleinek veszteségét térítené meg és a cég ügyfelei közül is csupán a Quaestor-kötvényeseket kártalanítanák.

A lehetőséget azonban nyitva hagyták arra, hogy a törvényt átírva, az Alaptörvénynek megfelelően kártalaníthassák az ügyfeleket. Ebben az esetben viszont valószínűleg minden szolgáltató minden ügyfelére vonatkoznia kellene a törvénynek.

A Beva tagok beadványa alapján is megsemmisített néhány részt az AB.

• Egyrészt Alaptörvény-ellenes, hogy a Quaestor-törvény nem biztosított elegendő felkészülési időt a befektetési szolgáltatóknak arra, hogy a kártalanításhoz szükséges több mint 100 milliárd forintot összegyűjtsék.

• Másrészt a törvényi garanciák hiányában a tulajdonkorlátozás aránytalan mértékű lenne. A kártalanítást a rendes befizetésen felüli előlegként kellett volna állnia a befektetési szolgáltatóknak, azonban az előlegért cserébe nem kapnak ellenszolgáltatást és a megtérülése kiszámíthatatlan, ráadásul a törvény nem garantálja az előleg visszafizetését.

Mi jöhet most?

Nehéz megjósolni, hogy a törvényhozás új törvényt ír vagy sem, mindenesetre az AB nyitva hagyta a lehetőséget, hogy új törvény születhessen a kártalanításra. A döntés egyébként egyértelműen kedvez a befektetési szolgáltatóknak, hiszen így nem kell a garantált visszatérítés ígérete nélkül 100 milliárd forintot összeadniuk. Ha nem születik törvény a (kibővített) kártalanításról, akkor viszont a magánszemélyek várhatóan nem kapnak kártalanítást.