A hazai lakosság harmada rendelkezik megtakarítással

A válság után a befektetők kicsit másképp kezdtek el mozgolódni - mondta Gáti László, az OTP Alapkezelő Marketing és Értékesítési igazgatója. Bíztató jel ugyanis, hogy a havonta átlagosan 28 000 forintot félre tevő magyarok a válság után növelték megtakarításaikat, a legtöbb ember azonban csak havi 10-15 ezer forintot tud félre tenni. Számukra a mostanában terjedő "állandó értékpapír vételi megbízás" jelenthet megoldást, amellyel olcsón kisösszegben is vásárolhat befektetési eszközöket. A magyarok nagy részének azonban továbbra sincs megtakarítása, ezért a kutatás célzott csoportokat vett célba - mondta Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára.

Az OTP Alapkezelő megbízásából készült kutatás rávilágított arra, hogy a hazai lakosság igen konzervatív megtakarító, ami nem egy új keletű dolog hazánkban. A magyarok hagyományosan preferálják a bankbetétet mint megtakarítási formát, amit a kutatás is alátámasztott, hiszen a megkérdezettek pénzük több mint 50 százalékát bankbetétben kamatoztatják. Ezt magyarázza az, hogy a vizsgálatban résztvevő megtakarítók közel fele legfontosabbnak a biztonságot tartotta, míg a hozamot csak alig harmaduk jelölte meg legfontosabb szempontként - derült ki az OTP Alapkezelő mai sajtótájékoztatóján.

A hazai megtakarítókat elsősorban az anyagi biztonság, a tartalékképzés motiválja, de fontos szerepet játszik a gyerekek jövőjének segítése is, a megtakarítási célok között tehát elsősorban hosszú távú célok dominálnak - mondta Gáti. Látható, hogy a válság miatt felértékelődött a biztonság fontossága az általános értékek között is, nem csak a befektetési döntési szempontok között. Kevésbé, de szintén jelentős célja a lakossági megtakarításnak egy konkrét cél elérése, leggyakrabban lakásvásárlás, vagy építkezés.

Érdekes, hogy a megkérdezettek megtakarításainak 24 százaléka készpénzben van, ami rendkívül magas arány, főleg inflációs környezetben. Az is kiderült ugyanakkor a felmérésből, hogy mennyire tudatosak a lakosok befektetéseiknél. A kutatás eredménye rávilágított, hogy elsősorban a 30-39 évesek a leginkább magabiztosak megtakarítási döntéseiknél, miközben nem meglepő módon az iskolázottság szintje is pozitívan befolyásolja a megtakarítási tudatosságot. Érdekes azonban, hogy a megkérdezettek mindössze 15 százaléka tudta megbecsülni, a tavalyi inflációt és harmaduk találta el nagyjából mennyi jelenleg az alapkamat szintje.

Ha az egyes befektetési kategóriák ismertségét nézzük, a részvény és a bankbetét a legismertebb a hazai megtakarítók között, miközben a befektetési alapok, a kötvények és a nyersanyag befektetések csak kevés embernek jutottak eszébe. A válaszadók a befektetési alapokat a legbonyolultabb megtakarítási formának tartják, miközben a legnagyobb hozamot a legkockázatosabbnak tartott részvényektől várják. A befektetési alapok megismertetéséhez tehát még sok munka szükséges - mondta Töröcsik.

Az ellentmondást a célok és a megtakarítási magatartások között az szolgáltatja, hogy míg a lakosok elsősorban hosszabb távú célok érdekében takarítanak meg, ezen célra a legbiztonságosabb megtakarítási formák nem a legideálisabbak - magyarázta az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettese, Köves Benedek. Látható ugyanis, hogy nem csak a betétek és a készpénz súlya magas, de a befektetési alapokon belül a legbiztonságosabb pénzpiaci és tőkevédett alapok aránya is igen magas.