Segít-e az usankás Jumurdzsák az OTP-nek? A K&H árfolyamháborútól tart

OTP Alapkezelő: válságkezelés "Európai Alapon"

Törökország és Oroszország a 2008-as válság után is jelentős gazdasági potenciállal bír: Oroszország rekordot döntött az olajkitermelésben, Törökország pedig sikeresen strukturálta át gazdaságát, mára már európai szintű eredményeket elérve. A két ország gazdasága dinamikus és hosszútávon is rendkívül bíztató lehetőségeket rejt magában, ezért az OTP Alapkezelő két nyíltvégű alapjához, az OTP Orosz és Török Részvény Alapokhoz a két piac részvényeit választotta.

Gáti László

Az OTP Alapkezelő mindig szem előtt tartotta, hogy a legnagyobb növekedési kilátásokkal és megbízhatósággal rendelkező piacokról válogasson részvényeket alapjaiba, ezért hozta létre Török és Orosz részvényalapját - érvel Gáti László az OTP Alapkezelő marketing és értékesítési igazgatója. Mindkét alap nyilvános, nyíltvégű, határozatlan futamidejű, folyamatos forgalmazású, így nem kell figyelni a megtakarítások lekötésére és a futamidő lejáratát követő újra befektetésre. Mindemellett még Tartós Befektetési Számlán történő elhelyezésre is kiváló.

Az OTP Orosz Részvény Alapba elsősorban az orosz és nemzetközi tőzsdéken forgalmazott orosz cégek részvényeiből állítottak össze portfoliót, mint például a Gazprom, a Mechel, a Lukoil, a Tatneft, a Transneft. Az OTP Török Részvény Alap befektetési univerzuma az Isztambuli Tőzsdén forgó 20 leglikvidebb török "blue chip" cég részvénye, illetve kisebb kapitalizációjú, de ígéretes jövő előtt álló cégek részvényei (Bank Asya, Isbank, Turk TeleKom, Turkcell, Tüpras). A török részvénypiacon a legdominánsabb szektor a pénzügyi szektor, de a blue chip részvények között megtalálhatók a holdingcégek, az építőipar, ingatlan, gyógyszer, telekommunikációs és energiaszektor képviselői is.

K&H: a tőkepiacok újabb feszültségforrással szembesülhetnek

"A világ vezető gazdaságpolitikusai a több gazdasági nagyhatalom által indított devizapiaci beavatkozások miatt már felhívták a figyelmet az árfolyamháborúk, azaz a nemzeti valuta leértékelési verseny kockázataira, és a hosszú távon ezzel járó növekedési áldozatokra. Amennyiben az árfolyamok gyengítését célzó törekvések folytatódnak, a tőkepiacok újabb feszültségforrással szembesülhetnek és a kínai valuta alulértékeltségéről szóló vita felerősödhet" - nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Horváth István

"A világgazdaság szereplői közül egyre többen mozdulnak el abba az irányba, hogy gyengíteni próbálják a hazai valutát, vagy legalábbis nem fogadják el annak erősödését. Az elmúlt napokban Japán és Brazília, ezt megelőzően pedig Svájc és Dél-Korea próbálkozott a hazai valuta értékének csökkentésével annak érdekében, hogy saját gazdaságának növekedését támogassa. Miközben rövid távon ez jót tehet az egyes országok gazdaságainak, és valóban élénkítheti a GDP növekedést, hosszú távon azonban összességében negatívan hat, mivel a hazai valutát leértékelő vagy legalábbis gyengítő országok gyakorlatilag a többiek hátrányára tudnak növekedni. A valutaleértékelések körüli vita újra felerősítheti az épphogy megnyugodni látszó befektetői bizonytalanságot, ami pedig ismét válságba sodorhatja a tőkepiacokat" - mondta el a szakember.

Miközben számos ország a leértékelés irányába mozdult el, a jelenlegi bizonytalanságra az jelenthetne megoldást, ha Kína hajlana arra, hogy a kínai gazdasági növekedése érdekében hosszú évek óta alacsonyan tartott jüant felértékelje, amire azonban a kormányzat jelenlegi álláspontja szerint nincs esély. A sorozatos valutaleértékelések helyett a gazdasági növekedés megoldása így a munkanélküliség csökkenése nyomán megélénkülő lakossági fogyasztás lehet, amely valóban hosszú távon képes a gazdaság bővítésére"

"Magyarország számára egyelőre nem jelent komolyabb problémát az euró és a forint erősödése, ugyanakkor hosszú távon a külkereskedelmi forgalom csökkenése és a versenyképesség romlásának következtében természetesen a hazai növekedési kilátásokat is rontja" - tette hozzá Horváth István.