Kegyetlen nyarak várnak a magyar dolgozókra: elképesztő dolog derült ki a trópusi éjszakákról

A beszélgetést Fertetics Mandy, az Alternate Consulting ügyvezetője moderálta, aki már a felvezetésben arra hívta fel a figyelmet: az alkalmazkodás egyik legnagyobb akadálya, hogy az ember sokszor jobban ragaszkodik az ismert rosszhoz, mint az ismeretlen jóhoz. A klímaadaptáció kapcsán ezért nemcsak az a kérdés, hogy technológiailag vagy pénzügyileg mire vagyunk képesek, hanem az is, hogy egyáltalán hajlandók vagyunk-e változtatni a megszokott működésen.

Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics Hungary ügyvezető igazgatója szerint az egyik legnagyobb hiba, hogy a cégek és a döntéshozók sokszor önmagában nézik az alkalmazkodás költségét, miközben azt ahhoz kellene viszonyítani, mennyibe kerül majd a károk kezelése, ha most nem történik beruházás. Mint mondta, nem abból kell kiindulni, hogy ha nem teszünk semmit, akkor minden marad a régiben, hanem abból, hogy ha nem teszünk semmit, akkor néhány év múlva milyen károkkal, kockázatokkal és működési zavarokkal kell majd szembenézni. A közgazdász szerint a klímaváltozás pénzügyi hatásai messze túlmutatnak a közvetlen károkon:

Ha például egy biztosító kifizet egy káreseményt, az csak a számítás kezdete: a közvetett gazdasági hatások, például a beszállítói láncok zavara, a feldolgozás kiesése vagy a fogyasztás csökkenése további 60–90 százalékkal is növelhetik a teljes gazdasági terhet.

Fazekas Dóra egy kutatást is idézett, amely szerint a cégek több mint 90 százaléka már érzékeli a klímaváltozás hatásait a saját működésén, de csak 16 százalékuknak van erre kimondott stratégiája.

Fazekas Dóra, Cambridge Econometrics Hungary ügyvezető igazgatója a Portfolio Sustainable World 2026 konferencián.

Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének éghajlatkutatója arról beszélt, hogy a munkavégzés szempontjából nem kizárólag a hőmérséklet számít.

Legalább ilyen fontos a páratartalom, a felhőzet, a légmozgás, valamint az, hogy a szervezet tud-e éjszaka regenerálódni. A hőségriadókat komolyan kell venni, mert ezek jól jelzik, mikor válik a hőstressz már egészségügyi és munkahelyi kockázattá.

Különösen aggasztó a trópusi éjszakák számának növekedése. Szabó Péter szerint Budapesten az elmúlt 50 évben nagyjából megháromszorozódott ezek száma: évente körülbelül 6-ról 18-ra emelkedett. 2024-ben pedig közel 45 olyan nap volt, amikor a szervezet éjszaka sem tudott megfelelően lehűlni, ha nem volt erre külön eszköz vagy lehetőség. Ez azért kulcskérdés, mert elmondása szerint

ha valaki otthon nem tud regenerálódni, másnap a munkahelyén is rosszabb teljesítményt nyújt.

Szabó Péter, ELTE Meteorológiai Tanszékének éghajlatkutatója a Portfolio Sustainable World 2026 konferencián.

Az éghajlatkutató elmondta, a hőstressznek már mérhető gazdasági hatása is van: globális vizsgálatok alapján, ha egy fokkal nő a hőstressz, az 2–3 százalékkal csökkentheti a termelékenységet. Arra is figyelmeztetett, hogy a felkészültség társadalmi különbségeket is okoz: a hőhullámokhoz köthető többlethalálozás azokban a régiókban nőhet a leginkább, amelyek gazdaságilag eleve sérülékenyebbek.

Dr. Toldy Anna, vállalati wellbeing szakember, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület és a Work for Humans elnöke szerint a cégeknek gyorsan át kell gondolniuk, mit jelent a munkavédelem és a wellbeing egy melegedő világban. Mint mondta, a jógaóra, a gyümölcsnap vagy a munkahelyi pszichológus fontos lehet, de a klímaváltozás ennél sokkal alapvetőbb kérdéseket vet fel: mikor dolgozunk, milyen ruhában dolgozunk, hogyan szervezzük át a műszakokat, van-e hűtött pihenőhely, és ki felel mindezért a cégen belül.

Dr. Toldy Anna, vállalati wellbeing szakember, Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület és a Work for Humans elnöke a Portfolio Sustainable World 2026 konferencián.

Toldy Anna szerint különösen a kültéri munkavégzésnél kellene radikális változás: a legmelegebb, nagyjából 11 és 15 óra közötti időszakban nem lenne szabad napon dolgoztatni az embereket olyan területeken, mint az építőipar, a mezőgazdaság, a közterületi munka vagy a logisztika. Úgy látja, a cégek többsége még nem állt bele ebbe a kérdésbe, pedig már Magyarországon is történtek halálos munkahelyi esetek a hőség miatt. A szakember szerint a vállalatoknak a legegyszerűbb szokásokat is újra kell gondolniuk.

Nem biztos, hogy nyáron is öltönyben és zakóban kell dolgozni vagy konferenciára járni, ha emiatt extrém módon kell hűteni a tereket.

Szerinte sok esetben 27 fokos beltéri hőmérséklet is elfogadható lenne, ha ehhez megfelelő öltözködés és munkaszervezés társul. A munkavédelmi ruházatoknál is fontos kérdés lehet, hogy mennyi műanyagot tartalmaznak, mennyire szellőznek, és hogyan hatnak a dolgozó hőterhelésére.

Alkalmazkodás vagy felelősség?

A panelben az is elhangzott, hogy az alkalmazkodás nem pusztán egyéni felelősség. Toldy Anna szerint a munkahelyek közösségi erejét erősen alábecsüljük:

ha egy szervezetben van valaki, aki felvállalja a témát, és elkezdi összegyűjteni, mit lehetne másként csinálni, az már elindíthat változásokat. A klímaszorongás kezelésében is segíthet, ha a dolgozók nem tehetetlen elszenvedőként, hanem aktív közösségként gondolkodhatnak.

A beszélgetés végén mindhárom szakértő konkrét javaslatokat is megfogalmazott. Fazekas Dóra szerint a vállalatoknak be kell építeniük a klímakockázatokat a kockázatkezelésbe: át kell nézni a telephelyeket, a szigetelést, a vízhasználatot, a tartalék energiaellátást és a beszállítói láncok sérülékenységét. Mint mondta, nem lehet tovább kizárólag rövid távú hatékonyságra optimalizálni.

Szabó Péter szerint a vízosztás önmagában nem elég. A cégeknek mérniük kellene a hőstresszes napokat, komplex indikátorok alapján kellene dönteniük a munkaszervezésről, és tudományos adatokra épülő hőségterveket kellene készíteniük.

Dr. Toldy Anna pedig azt javasolta: minden munkahelyi meeting végén legyen néhány perc fenntarthatósági és alkalmazkodási beszélgetés, ahol a dolgozók is elmondhatják, milyen gyakorlati változtatásokra lenne szükség. Szerinte legalább márciusig minden cégnek ki kellene dolgoznia egy vészhelyzeti tervet a következő nyárra, mert a klímaadaptációban már nem elég optimalizálni: sok területen minimalizálni kell az energia- és erőforrás-felhasználást.

Képek: Portfolio