Húzós ősz vár a magyar vásárlókra: komoly változás jön a boltokban a brutális hőség után

Hellovidék: Mennyire viselte meg az idei aszály és a tartós hőség a zöldségtermesztést?

Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke: Az extrém meleg időjárás és az elhúzódó csapadékhiány nehéz helyzetbe hozta a zöldségtermelőket is, a 450 szentesi termelőt tömörítő Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) szerint az első hőkupola még kevésbé, de a második már jelentősebb negatív hatással volt a termelésre. Az elsősorban üveg és fóliás növényházi paprika- és paradicsomféléket termelő DélKerTÉSZ szerint az első félévben még rendkívül jó minőségűek voltak a zöldségek, azonban a mostanra a lecsóosztályú zöldségek aránya megugrott, a második nagyobb hőhullám pedig a termelt mennyiségben is némi csökkenést okozhat. Az év hátralévő részében kérdés, hogy mennyire tudják a növények kiheverni a hőséget. Erről szeptember végén október legelső hetében kapunk megfelelő válaszokat a szedési ütemezések okán.

Mely kultúráknál okozott a legnagyobb problémát az időjárás?

A szántóföldi zöldségnövény kultúrákra nagy hatással volt az időjárás, függetlenül attól, hogy tagjainknál ezek a zöldségnövények mindegyike öntözött. Az erős UV-sugárzás, a légköri aszály a megtermékenyülést is jelentős mértékben gátolta. Míg a zöldborsó esetében a kora tavaszi időszak még éppen elegendő mértékű csapadéka és a napi átlaghőmérséklet kedvezett a megfelelő hozamoknak, viszont a tavaszi későbbi és a másodvetésű csemegekukorica esetében a magas hőmérséklet és az aszály jelentős hozamkiesést okozott.

Jelenleg az a legnagyobb kérdés, hogy a földön lévő kései csemegekukoricák számára elegendő öntözővíz fog-e rendelkezésre állni. Külön fontos megemlíteni, hogy a kormány szeptember 15-ig biztosítja ezen zöldségnövények számára a zavartalan öntözést.

A hajtatásos növényházi – üvegházi és fóliás – kultúrák esetében, mint a paprika és paradicsomfélék vagy a kígyóuborka esetében eltérő mértékben okozott problémát az időjárás. Fontos, hogy az üvegházakban már a legkorszerűbb árnyékolás és szellőztetés áll rendelkezésre. Emellett majdnem minden házban magasnyomású párásító berendezéssel hűtik a házak belső hőmérsékletét. Így ezeknél a típusú növényházaknál a legtöbb esetben tompítani tudják a külső klimatikus körülményeket és igyekeznek tartani a növény számára szükséges belső klímát. Viszont a fóliaházas termelők esetében nagyon heterogén növényállományokat lehet tapasztalni. Azoknál a termelőknél, akiknek a fóliasátruk nincs elegendő szellőző berendezéssel, megfelelő és időben történő árnyékolással valamint párásító berendezéssel ellátva, azoknál nagyobb hozamkiesés várható. Ennek előjelei már látszódnak is. Hiszen a következő kötések nem megfelelőek, hiányosak.

Összességében pedig minden növényház esetében elmondható, hogy a második hőhullám és hőkupola hatására a minőség jelentősen visszaesett és nőtt a lecsóosztályú minőség. Szeptember második hetétől már jelentősebb éjszakai lehűlések várhatóak, így szeptember végén és októberben – amennyiben az időjárás is kegyes – még várható jó minőségű és hozamú paprika és paradicsom termés.

Hogyan alakultak idén a termésátlagok a korábbi évekhez képest?

A szántóföldi zöldségnövénykultúráink tekintetében, mint a zöldborsó és csemegekukorica, valamint az ipari paradicsomok vonatkozásában összességében átlag alattiak lesznek. A hajtatott paprika és paradicsom esetében még pontosan nem lehet tudni. Az első hét hónapban a korábbi évek átlagának megfelelőek vagy még egy picit jobbak is voltak, viszont az augusztus hónap időjárása jelentősen befolyásolta a mennyiségeket. Ennek ellenére még nem tudunk pontos számokról beszélni, hiszen a szezon október végéig tart, ami még alakíthat a végső termésátlagokon.

Mennyiben növelte a termesztés költségeit az öntözés, illetve az időjárás okozta többletmunka és károk?

Az öntözésre használt víz mennyisége a szabadföldi zöldségnövény-kultúrák esetében a többszörösére ugrott, de a növényházakban is jelentősebb mértékben emelkedett. Maga a víz – a rendelkezésre álló kvóták erejéig – az állami támogatásnak köszönhetően ingyenes az idei évben is, viszont annak eljuttatása a területekhez kerül költségbe. Annak ellenére, hogy Szentes fontos hajtató körzet, és ez az innovatív termesztési forma víztakarékosnak számít, megfelelő mennyiségű víz nélkül egyszerűen nem lehet zöldséget termelni. A DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem csak szabadföldön történik, hanem jelentős mértékben növényházakban, ahol szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett tudnak a zöldségek fejlődni, azonban az időjárás hatásai alól így sem tudják teljesen kivonni magukat a termelők.

Hogyan alakultak idén a termelői árak, és ezek mennyire tudták ellensúlyozni a magasabb költségeket?

Az első félévben 1,7 milliárd forinttal többet tudtunk a termelőinknek fizetni éves szinten, a parikaféléknél 10 százalékkal, a paradicsomféléknél 20-30 százalékkal nőttek a termelői árak. Azonban a boltokban összességében az idei nyáron kevesebb zöldség fogyott, a kedvező forint-euró árfolyam miatt valószínűleg többen mentek külföldre és az előző években megszokott nyári megugrás a fogyasztásban idén eddig elmaradt.

A fogyasztók számára milyen változásokkal járhat az idei gyengébb vagy drágább termés?

Még pontosan nem látható, hogy a paprika és paradicsom esetében lesz-e tényleges volumenvisszaesés, de abban az elmúlt évtizedekben sem volt semmi különleges, hogyha valamelyik termékből hiány lép fel, annak emelkedni fog az ára, amiből pedig túlkínálati helyzet adódik, akkor csökken a fogyasztói ár. Ez egyszerű piaci kereslet és kínálat törvényszerűségéből adódik. Emellett a szezonalítást is figyelembe kell venni. Amennyiben a szokásos piaci árakat időjárási és más bel- és külpiaci gazdaságpolitikai hatások megzavarják, akkor azok hatással vannak az árak alakulására. Magyarországon, ha az árrésstop és árfigyelő intézményrendszere kivezetésre kerül és egyben a zöldség-gyümölcs ÁFA-kulcsa 27%-ról 5%-ra csökken, akkor az egészen biztos, hogy kedvező helyzetbe hozza fogyasztókat és a hazai termelés és a termelői közösségi összefogás tekintetében nagy lökést tudna hozni.

Mennyire jelent ma versenyt a hazai termelők számára az importzöldség?

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a boltokban az importált zöldségek aránya a fogyasztók árérzékenységéből adódóan. Ez a szezonon kívüli időszakban a frisspiaci termékek esetében elkerülhetetlen, azonban a szezonban, ami a húsvét utáni időszakot jelöli, a magyar termelők el tudják látni a vásárlókat minőségi magyar paprikával és paradicsommal. A magyar termékeknek versenyképesnek kell lenniük az importtal szemben, azonban sokszor nem azonos rajtvonalról indulnak a kelet-közép európai termékek.

Nehéz úgy zöldségeket összehasonlítani, hogy nem ugyanazok az előírások vonatkoznak rájuk. Az Európai Unióban ugyanis szigorú szabályoknak, többek között fenntarthatósági és munkakörülményekre vonatkozó előírásoknak, minőségbiztosítási folyamatoknak kell megfelelni a termelőknek, míg például az észak-afrikai országokra ezeknél sokkal enyhébb előírások vonatkoznak.

Azonban például a klímaváltozás itt is más helyzetet hozhat, ha a kápia paprikát nézzük, akkor az import eddig erősen kiszorította a magyar termékeket, viszont a termelés a hőség miatt lényegesen visszaesett máshol, különösen az észak-afrikai országokban is, tehát ez is mutatja, hogy nem szabad a magyar kapacitásokat leépíteni. Mindentől függetlenül a frisspiaci paprika és paradicsomfélék vonatkozásában az idei év szezon időszakában a magyar áru aránya megfelelő, sőt magasabb volt, mint a sokéves átlag. Ez jól mutatja, hogy a növényházi termesztésnél az elmúlt években jelentős mértékű területnövekedési és technológiai fejlesztési beruházások következtek be. A leginkább elégedettek akkor lehetnénk, ha a szezonban – miután erre képes a magyar termelői közösség- paprika és paradicsomfélék estében 100%-os lenne a hazai termék aránya. Illetve fontos lenne, hogy a magyar frisspiaci zöldségfélék külön pulton, azok saját márkájuk megjelenésével kerülhetnének az áruházláncok polcaira. A választás jogát hagyjuk meg a vásárlók számára.

Mit várnak az őszi-téli időszakban: lehet-e további áremelkedés egyes zöldségféléknél?

Az őszi-téli időszak vonatkozásában mindig a szezonon kívüli időszakról lehet beszélni. A szokásos módon ahogy haladunk a téli időszak irányába úgy növekszik a paprika és paradicsomok árai. De ebben nincs semmi rendkívül, ez a szokásos termelési ciklusokból adódó normál tendencia. Amennyiben azt nézzük, hogy a tendencia során az árak mérték hogyan változik, akkor az látható, hogy érdemben a szokásoshoz képest jelentős elmozdulás nem várható. Feltéve, hogy a termelt mennyiségek és az időjárás együttes hatása extrém helyzetet nem idéz elő.