A hitelválság nyertesei: valaki ezzel is jól járt!

A tengerentúli és a nyugat-európai bankok közül többen is a közel-keleti és ázsiai befektetők támogatását kérték a pénzügyi egyensúly helyreállítására. A nemzetközi gazdasági helyzet megszilárdítása érdekében tárgyalásokat kezdeményeztek Kínával és az olajban gazdag Öböl-menti országokkal is.

A nemzetközi befektetési alapokra erős nyomás nehezedett a hitelválság beköszöntét követően. A bankszektoron keresztül a lakosságra is átgyűrűző krízis az ingatlanpiacokra is kifejtette hatását. Az állami befolyástól mentes független alapokba kezdett áramlani a pénz, mely társaságok óriási bevételekre tettek szert az elmúlt egy évben.

A lakosság körében szinte minden társadalmi rétegben és jövedelmi szinten érezhetőek voltak a változások, a felmérések szerint a leggazdagabbak pénzügyi helyzetét azonban kevésbé befolyásolta a krízis. A szakértők abban egyetértenek, hogy senki sem sérthetetlen, de mindenki eltérő mértékben érzi meg a gazdasági változások hatásait.

A leggazdagabb embereket nem veszélyeztették a csökkenő lakásárak, vagy emelkedő üzemanyagárak. A legtöbb szuper-gazdag azon aggódik, hogy mennyit érhet a legutóbb vásárolt festmény a virágkorát élő műkincspiacon, vagy mennyit hoztak a fejlődő piacok kiváló teljesítményére alapozó külföldi befektetések.

A brit szupermarketek is növelni tudták a bevételeiket az elmúlt egy évben. A lakosság a saját márkás olcsóbb termékek felé fordult, ezzel jelentős forgalomnövekedést generált az ilyen termékeket árusító hálózatok körében. Az olcsó termékek, az egyszerű kiszolgálás és a nagy volumen nem tartozik a magas szintű jóléti szolgáltatások közé, de egyre többen választották ezt a módját a vásárlásnak.

A műkincskereskedők mellett a zálogházak is jelentős forgalomnövekedésről számoltak be, de őket nem a stabil háttérrel rendelkező gazdag ügyfelek, hanem a fizetési nehézséggel küzdő magánszemélyek keresték meg egyre nagyobb számban.