2019. március 19. kedd József, Bánk
HR Centrum

Tényleg ennyivel jobban élnek a szlovákok? Így húztak el mellettünk


Rég nem látott mértékben nőnek a magyar reálbérek, ha pedig fennmarad ez az ütem, előbb-utóbb tényleg utolérhetjük Ausztriát. Egyelőre azonban még Szlovákia is előttünk van - halljuk gyakran. Vajon mennyire igaz ez? Ebben a cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy valóban többet keresnek-e a szlovákok nálunk. Megnézzük azt is, hogy mennyire egészséges a nemzeti jövedelem eloszlása megyénként, és az okokról is lerántjuk a leplet.

Az utóbbi időben nagyon divatos lett magunkat a szomszéd országokhoz mérni. Sokszor olvashatjuk, hogy még X évre van szükség ahhoz, hogy utolérjük Ausztriát, mások arról cikkeznek, hogy Románia már a nyakunkon van, megint mások szerint már le is hagytak minket. Ezen összehasonlításoknak végtelen aspektusa lehet, leggyakrabban viszont a polgárok életszínvonala szempontjából közelítik meg a szerzők a témát. Az összehasonlítás nehézkes, és sokszor a kapott eredmény sem árul el maradéktalanul mindent a feltárni kívánt fundamentumokról. Mi ezért most nem is kíséreljük meg a nagy átfogó összehasonlítást, inkább csak egy aspektust vizsgálunk: igaz-e az a mítosz, hogy a szlovákok jobban keresnek nálunk. És ha igen, mégis miért?

Szlovákiát gyakran emlegetik itthon "bezzegországként". A régiós összehasonlítások során gyakran állapítják meg, hogy mennyivel jobban élnek az északi szomszédaink, miközben a ’90-es években még jóval mögöttünk voltak. De vajon mivel érvel az, aki szerint a szlovákok jobban keresnek nálunk?

Nézzük előbb csak az átlagbért - de azt nézzük rendesen

Kezdjük azzal a megállapítással, hogy a nettó átlagbérhez hozzáférni nem minden ország esetén könnyű. A bruttóhoz egy fokkal könnyebb, annak ugyanakkor nem sok értelme van. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a neten angol nyelven is számos adat kering - gyakran forrásmegjelölés nélkül - sok ország nettó átlagbéréről, így a szlovákról is. Ebben az esetben mindig ellenőrizzük a forrást,

mert nagyon gyakran nem felel meg a valóságnak.

Mindenesetre kis kutatás után a platy.sk szlovák szakportálon rábukkantunk a 2018-as bruttó szlovák átlagbérre, amely 1035 euró volt országosan tavaly. Ki kell emelni, hogy a szlovák átlagbérről egyéb adatok is napvilágot láttak, a szlovák szakmai közvélemény egyöntetűen a fenti adatot fogadja el. Úgy látszik - és ezt már korábbi összehasonlításaink során is tapasztaltuk - nem minden országban van akkora jelentősége a nettó átlagbér közlésének. Lényeg a lényeg, a szlovák nettó átlagbér 788 euró, ami 2019. február 15-i MNB középárfolyamon átszámolva 250 ezer forint.

A magyar nettó 215 ezer, tehát ha csak ezt nézzük, akkor a szlovákok valóban jobban keresnek.

Ez azonban nem ad pontos képet, hiszen az árszínvonal is eltérő lehet az egyes országokban. Mint ahogy el is tér. Az Eurostat adatai szerint az EU-s szinthez viszonyítva (100%) a magyar árszínvonal 59,4% volt 2017-ben, a szlovák pedig 65,4. Azaz Szlovákia némileg drágább ország, mint Magyarország, habár jól látható, hogy mindkét helyen jóval olcsóbb az élet, mint az unió átlagában. A 2018-as árszínvonal egyelőre nem ismert, ez azonban évről évre meglehetősen lassan változik.

Ha kiküszöböljük az árkülönbségeket, akkor is azt találjuk, hogy a vásárlőerő-paritáson számolt magyar nettó átlagbér 363 ezer, a szlovák nettó pedig 382 ezer forintot ér (hangsúlyozzuk, ez egy szemléltető szám, amelynek célja, hogy megtisztítsuk a nominál nettó átlagbért az árkülönbségektől - azaz összehasonlíthatóvá tegyük a béreket). Mindez azt mutatja, hogy hiába drágább Szlovákia, az ottani dolgozók fizetése még ennek ellenére is többet ér.

Miért van ez? Korábban még nem így volt!

Valóban nem. A szlovák gazdaság a kilencvenes években meglehetősen gyengén teljesített, ezen pedig a Meciar-éra gazdaságpolitikai teljesítménye sem segített. A kétezres évek közepén azonban történt valami, ami után ma már nem vita tárgya, hogy a szlovák gazdaság bizony kimutatható mértékben a magyar előtt van.

Ennek okait nem lehet olyan szemléletesen bemutatni, mint a bérek közti különbségeket. Az 1998-2006 között kormányzó Dzurinda-kormány piacpárti reformjainak kétségkívül nagy hatásai voltak. A külföldi tőke meghonosítását célzó intézkedések - például a munkaerőpiac dinamizálása, szabályozási liberalizáció, egységesen egykulcsos adórendszer (19 százalékos szja, társasági adó és áfa) , valamint a szociális kiadások visszavágása elképesztő fejlődést hoztak. Szlovákiában 2007-ben 10,7 százalékos volt a gazdasági növekedés (ma Magyarországon 4,8 százalék, ami rekordnak számít a rendszerváltás óta). Persze a liberalizációnak vesztesei is voltak, talán nem is túlzás azt állítani, hogy Kelet-Szlovákiában polgárháborús állapotok voltak - a hadsereg is bevetésre került a "lázadások" leverésére.

Ha számszerűsíteni akarjuk az okokat, a legszemléletesebb adat, hogy mennyit termel meg a gazdaság egy év alatt. Minél termelékenyebb egy munkavállaló egységnyi munkája, annál nagyobb arányban részesedhet a termelésből - azaz annál magasabb a bére is. Nézzük meg, mennyit termel meg átlagosan egy szlovák egy év alatt.

Az egy főre jutó GDP Szlovákiában 17 605 dollár volt 2017-ben, Magyarországon ezzel szemben 14 225. Ez jelentős különbség. A gazdasági fejlettségnek pedig ez a legmegfelelőbb mérőszáma. Noha sem Szlovákia, sem Magyarország nem saját tőkéjére, hanem a külföldi tőkére támaszkodik elsősorban, érdemes egy pillantást vetni a bruttó nemzeti jövedelem egy főre eső hányadára is. Szlovákia előnye ebben a mutatóban is tetemes.

Sőt, azt lehet mondani, hogy a fejlettségi mutatók alapján a bérkülönbség még nem is annyira jelentős, mint amennyire a fundamentumok indokolnák azt.

Ezek ugyanakkor száraz számok. Szlovákiának van egy nagy előnye Magyarországgal szemben, ez pedig Ausztria közelsége. Azon Bécsben működő vállalatoknak, amelyek spórolni szeretnének a költségeiken, ésszerű lépés lehet az alig 1 órára levő Pozsonyba kiszervezni tevékenységük egy részét - mint ahogy azt teszik is. A földrajzi fekvésen kívül azonban egyéb indokok is szólnak Pozsony mellett - például az enyhébb örökségvédelmi szabályok. Míg Budapesten továbbra is nagy dilemma, hogy a városvezetés lehetővé tegye-e felhőkarcolók építését, Pozsonyban már nem egy magas épület tornyosul a város felett. Az adminisztratív és jogi akadályok egyszerűsége is megfelelő indok lehet, hogy egy vállalat Szlovákiába települjön, ne Magyarországra.

További tényező még az adózási szabályok különbsége is - a szlovák béreket alacsonyabb adók terhelik, mint a magyart. Ez nem csak a nettók közti különbségre hat, de a munkaadók terheit is növeli. Azt ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a magyar és a szlovák gazdaság is erősen támaszkodik az autógyártásra. Nem fér hozzá kétség, hogy a nagy nyugati autógyárak nélkül Szlovákia gazdasága összeomlana. A magyar gazdaság sem áll több lábon, az egydimenziós szlovák gazdaság viszont sokkal jobban ki van szolgáltatva a nagy autógyáraknak. Ráadásul mindkét országra igaz, hogy a területi egyenlőtlenség mértéke akkora, hogy az jóindulattal sem nevezhető normálisnak. Nézzük is meg, mennyire.

A vidéki Magyarország nem létezik - Kelet-Szlovákiában semmi nincs

Ahogy azt már fent említettük, a pozsonyi régió nélkül Szlovákiát nem emlegetnénk "bezzegországként". De hol nagyobb az egyenlőtlenség? A KSH adatai alapján 2017-ben (mivel Szlovákiában ekkortól állnak rendelkezésre adatok, ahogy azt említettük) Budapesten kerestek legtöbbet a munkavállalók - ez 250 599 forint volt nettóban. Ehhez képest a legrosszabbul kereső megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt, 137 747 forinttal.

Ez a fizetés a fővárosinak 55 százaléka, de ritkán találunk olyan megyét, ahol a nettó átlagfizetés meghaladta volna a fővárosi átlagfizetés 70 százalékát. Országunk tehát meglehetősen fejnehéz. Szlovákiában hasonló a helyzet. A platy.sk gyűjtése szerint a pozsonyi régióban 318 forint volt a nettó átlagfizetés 2017-ben. Ez önmagában is majdnem 70 ezer forinttal több, mint Budapesten, de ha megnézzük a megyéket, még jobban elképedhetünk: Szlovákiában nincs olyan kerület, ahol a nettó átlagfizetés 200 ezer forint alatt lett volna. Emlékezzünk: a legalacsonyabb jövedelmű megyében itthon 137 ezer forint volt ez a szám.

Ha mindezt térképen akarjuk szemléltetni, akkor a sötét régiók mutatják a magas fizetéseket, a halványak az alacsonyabbakat. Magyarország ebben az esetben így fest:

Szlovákiára esetén is a színek mutatják be az egyenlőtlenséget. Látható, hogy Pozsony itt is kitűnik, de nem olyan mértékben, mint Budapest Magyarországon belül. 

Mindebből levonható következtetésként, hogy Szlovákiában - amellett, hogy minden megyében magasabb a nettó átlagfizetés - sokkal kisebb az egyenlőtlenség. Némileg közelítene egymáshoz a két ország közti eltérés, ha itt is elvégeznénk az árkülönbségekkel való korrigálást, ez azonban módszertanilag nem lenne helyes, hiszen csak országos árszintre vonatkozó adatokat ismerünk, miközben könnyen belátható, hogy az egyes megyékben ahogy a bérek, úgy az árak is jelentősen eltérnek. Így aztán el kell fogadnunk a fenti összehasonlítást.

Összegzésként elmondható, hogy Szlovákia jelenleg sokkal jobb gazdasági helyzetben van nálunk, látva az egy főre jutó gazdasági teljesítményben meglévő különbségeket, a fizetések terén mutatkozó előnyük nem is annyira tetemes. Mindkét gazdaság esetén nagy probléma ugyanakkor, hogy a jövedelmek forrása külföldi tőkéből származik, ami kitetté teszi a gazdaságokat - bár a szlovákok némileg jobban állnak ebben is (ha csak a GNI adatokat nézzük).

Mindennél fontosabb azonban, hogy az összehasonlítást csak úgy értelmezzük, amilyen szándékkal azt mi elkészítettük: összehasonlításként, nem máshogy. A magyar gazdaság nagyívű fejlődési pályát írt le az utóbbi időben, ami érezhető a fizetésekben is. Az eredményeket érdemes leginkább önmagunkhoz, és nem más országokhoz mérni. Amit azonban a szomszédok sikeresen véghezvittek, tekinthetjük akár mintaként is - talán ez a legfőbb értelme a nemzetközi összehasonlításoknak.

JÓL JÖNNE 500 EZER FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 500 ezer forintos hitelösszeget, és 48 hónapos futamidőt adtunk meg, emellett 250 ezer forint feletti jövedelemmel és jövedelemátutalással számoltunk. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 12 178 forintos törlesztőrészlettel a CIB nyújtja (THM 8,17 %), de nem sokkal marad el ettől a Raiffeisen 13 155 forintos törlesztőt (THM 13,57%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a Cofidis az OTP, valamint a Cetelem konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

HRBLOGGER
jobangel
2019. 03. 19. 09:30
Milyen egy jó önéletrajz 2019-ben?

A trend az önéletrajzokat sem kerüli el, egyre több csilli-villi sablon jelenik meg, sőt az álláskereső...

laskainelli
2019. 03. 19. 08:05
Mit tegyen, aki megcsalta a párját?

A házasságokban, tartós kapcsolatokban elég gyakori jelenség, hogy úgy dönt valamelyik fél, hogy...

y2ycoaching
2019. 03. 18. 11:47
A sirályoknak a tengerparton a helyük

Két hete hallottam a vezérigazgatónktól egy belső rendezvényen a "sirály vezetői működés"...

hrdoktor
2019. 03. 18. 09:56
Nyolc óra munka – minimum nyolc deci víz!

Gyakran fáj a feje, nap végére enervált, fáradt, nehezen koncentrál, esetleg visszatérő székrekedés...

perfekt
2019. 03. 18. 09:01
2019-ben is figyel a NAV

Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési terve, illetve közzétette, hogy a jogkövetést...

legacykft
2019. 03. 15. 07:00
Agilis családok, sziasztok!

Az agilitásról sokaknak kapásból a szoftverfejlesztés ugrik be annak ellenére, hogy maga a szemléletmód...

becklaura
2019. 03. 14. 12:44
Miért nem jön össze a szerelem?

Ezt a kérdést nap mint nap felteszik maguknak azok az emberek, akik egyedül élnek, vagy magányosak...

NÉPSZERŰ
FRISS