2020. július 13. hétfő Jenő
HR Centrum

Ebből óriási baj lehet: így jutnak papírhoz a jövő gázszerelői


A munkaerőhiányt már szinte az ország minden lakosa saját bőrén is tapasztalja. Vagy azért, mert hetekig fagyoskodik, mert nem tud kimenni hozzá a gázszerelő, vagy azért, mert több ember munkáját kell elvégeznie ahhoz, hogy megmaradjon a munkáltató cége és egyben az állása. A helyzet odáig fokozódott, hogy országos összefogást készítenek elő a munkaerőhiány megoldására.

A munkaerőhiány miatt nagyon sok ágazat szenved, egyszerűen nem tudnak gazdaságilag növekedni, ha nincs ember, aki dolgozzon. Ez azért is gond, mert ha nem tudnak úgy termelni, mint ahogy egyébként lehetőségük lenne, akkor nincs akkora bevétel, ami például finanszírozhatná a béremeléseket, az új munkahelyek megteremtését, a fejlesztéseket, amelyek aztán újabb termelési növekedést, újabb béremelést és újabb munkahelyeket jelentenének.

Az egyre nagyobb méreteket öltő munkaerőhiányt nem lehet központilag megoldani, mert a képviselők csak annyit tudnak a vállalatok és az iparágak problémáiról, amennyi infó szegről-végről eljut hozzájuk. De egyedül a vállalatok sem tudják megoldani a helyzetet, hiába emelnék az egekbe a fizetéseket, ha egyszerűen nincs a piacon elég olyan szaktudással rendelkező ember, mint amennyire, és amilyenre szükségük lenne. Ráadásul a béremeléseknek is feltétele a több bevétel, a növekedés. Önmagukban az iskolák és a szakképző központok is tehetetlenek, ha nincs elég diák, akit oktassanak, nincs elég jó szakoktató, és sok helyen még mindig a 90-es évekből való technológia áll a rendelkezésükre. Akkor mégis, hogyan lehetne megoldani a kialakult helyzetet?

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint az egyik legfontosabb, hogy minden szereplő között kialakuljon egy párbeszéd és együttműködés. Ez a feltétele a változásnak, hiszen a minőségi szakképzés és a munkaerő-piaci helyzet javítása elengedhetetlen a gazdaság versenyképességének növeléséhez, a bérek felzárkóztatásához. Egy országos, minden megyére kiterjedő eseménysorozatot szerveznek, melynek célja, hogy meghallgassa és összegezze a munkaerőpiac és a szakképzés problémáit, valamint az érintettek (munkaadók, munkavállalók, önkormányzati képviselők, a szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetői) bevonásával közös megoldásokat találjon. Kedd délelőtt Budapesten tartottak fórumot.

Tényleg ennyire nagy a gond?

A szakképzés helyzetének és megítélésének javítása az egész országra kiterjedő kérdés, de budapesti szinten is jól láthatóak a problémák. A fővárosban például az elmúlt 6 év alatt 40 százalékkal esett a szakközépiskolai tanulók száma: míg 2011-ben közel 15 ezer diák vett részt szakképzésben, ez a szám jelenleg 9 ezer körüli csupán. A munkaerőhiány ezzel párhuzamosan ijesztő mértékben nőtt Budapesten:

az azonos időszakban a kezdeti, 4 ezer körüli betöltetlen álláshely száma, idén nyárra már majdnem elérte a 24 500-at a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. És ezek csak a hivatalos adatok, vélhetően ennél jóval magasabb ez a szám.

A rendezvénysorozat budapesti helyszínén részt vett Bagdy Gábor Budapest főpolgármester-helyettese. A jelenlévők természetesen meghallgathatták, hogy mennyire dübörög a főváros gazdasága, de a politikus ezeknek a jó számoknak a negatív hozadékáról is beszélt.

Jó, hogy mindenki dolgozik, de nincs már munkaerő, aki a növekvő gazdaságot tovább tudná emelni. Mit tudunk mi ezért tenni? Viszonylag keveset"

- mondta Bagdy Gábor. Majd beszámolt arról, hogy létrehoztak egy gazdaságfejlesztési programot a fővárosban, a vállalkozásfejlesztési közalapítvány például nonprofit hitelezéssel foglalkozik, és vállalkozásfejlesztéssel, elsősorban startupoknak próbálnak lehetőségeket teremteni. A főpolgármester-helyettes szerint a női foglalkoztatottság helyzetén lehetne még javítani, például részmunkaidős állásokkal, a munkaidő rugalmasabbá tételével, és a távmunka lehetőségével.

Arra valójában érdemi válasz nem érkezett, hogy mit is tehet a városvezetés annak érdekében, hogy ténylegesen segítse a helyi gazdaságot. Illetve mit fog tenni, mint munkáltató, hogy orvosolja például a BKV-nál kialakult helyzetet. Megerősítette a főpolgármester-helyettes, hogy több száz buszsofőrre lenne szüksége a társaságnak, főként most, a 3-as metró pótlásánál.

Tehát a kialakult helyzetek jól mutatják, tényleg nagy a gond. De mi az igazi probléma?

Magyarországra alig települnek külföldi vállalkozások, mert nincs megfelelő szakképzett munkaerő és nem jönnek munkavállalók, mert a magyar bérek már tőlünk délre és keletre sem versenyképesek"

- kezdte előadását Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke, MGYOSZ Oktatási Munkacsoportjának elnöke, a Gablini Csoport vezérigazgatója. Elmondása szerint MGYOSZ folyamatosan jelezte a kormányzat felé, hogy a vállalkozások helyzetén csak járulékcsökkentéssel lehetne érdemben javítani, mivel a bevételeknek egyre nagyobb részét át kell adni a munkavállalóknak. Tisztességesen meg kell fizetni az embereket, mert egy minimálbéres munkavállalót iszonyú nehéz motiválni, és megtartani is.

A magyar munkavállalók zömét kis- és középvállalkozások (kkv-k) foglalkoztatják, olyan cégek, amelyek anno kényszervállalkozásként indultak, vagy 5 éve még a túlélésért harcoltak. Az alelnök szerint őket kellene segíteni, hogy jelentősen javíthassák a bérkondíciókat. Az alelnök elmondta, történtek ugyan lépések ebbe az irányba, de komplex változásra lenne szükség.

A szakképzés még mindig nagy gond

Gablini szerint a mai tudásalapú gazdaságot úgy tudja "kiszolgálni" a szakképzés, hogy felkelti a tudás irányi igényt, és megtanítja tanulni a diákokat. Sokan azzal a tudással, amivel ma keresik a kenyerüket, néhány év múlva, már nem fognak tudni elhelyezkedni. Említette egy autógyári látogatását, ahol szinte mindent robotok csinálnak, de a motorok összeállítását még nem tudták automatizálni, azt emberek szereleik össze. A gyár vezetője szerint ez valóban így van, de már csak maximum öt évig.

Érdekességként a Siemensnél tett látogatásáról beszélt, a cég ugyanis szívesen foglalkoztat gimnáziumban végzetteket. Az indoklás szerint azért, mert ők sokkal kulturáltabbak, és egy több százmilliós géphez csak kulturált és intelligens embereket engednek oda. Úgy látja az alelnök, hogy legalább középfokig kellene képezni a diákokat (ahogy a Siemens-példával is alátámasztotta), többek között azért, mert a folyamatos tanulási készséget muszáj megszerezniük a fiataloknak.

A szakképzés átalakításában Gablini szerint a tartalmi módosítás is fontos, hogy naprakész tudást szerezhessenek a diákok.

A tapasztalatok szerint azonban van olyan gázszerelő képzés, ahol a fiatalok 30 éves kazánokon tanulnak, és gyakran úgy kerülnek ki az iskolából, hogy még nem is láttak új kazánt.

Véleménye szerint a szakoktatók helyzetét is meg kellene oldani, mert annyira nincs utánpótlás, hogy nyugdíjból hívnak vissza oktatókat, de az ő tudásuk gyakran elavult. Ezen a ponton látja a munkaadók bevonásának fontosságát, hogy szakembereket biztosítsanak az oktatás számára.

Tényként leszögezte, hogy a munkaadóknál senki sem tudja jobban, hogy az adott szakmának mire van igénye, és merre tart, milyen tudásra lesz szükségük néhány év múlva. Szerinte egy jó szakképzés kialakításához szükség van az államra, mert övé a felelősség, szükség van a kamarákra, és szükség van a szakmai szövetségekre, akik a legjobban tudják a szakmai és tudásbeli követelményeket. A pályaorientáció fontosságát is hangsúlyozta, hiszen nagyon sokszor a szülők döntenek a gyerekek helyett, és ráköltenek a képzésre rengeteg pénzt, miközben talán nem is az az irány, ami neki való, hozzá illik, idővel elhagyja a pályát. És utána mihez kezd?

Tehát a megoldást abban látja, hogy egy olyan rendszert alakítsanak ki, amely naprakész tudást ad a fiataloknak, ugyanakkor a tanulásra való készséget is, hogy a gyorsan változó világhoz és technológiákhoz mindig tudjanak alkalmazkodni. Emellett szükség van a kreativitásra is, mivel az az egyetlen olyan emberi tulajdonság, amit robotizációval nem lehet kiváltani.

Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest Megyei Regionális szervezetének elnöke a vállalkozások kulcsszerepéről beszélt előadásában, szerint ugyanis ők tehetnek igazán sokat a szakképzésért, és most van lehetőségük arra, hogy bele is szóljanak a képzésbe, a munkaerőpiac alakulásába.

Néhány számadattal támasztotta alá a cégek jelentőségét: a duális képzés a szakképzés 66 százalékát teszi ki Svájcban, az 51 százalékát Németországban, 40 százalékát az USA-ban, és csak alig 30 százalékát Magyarországon.

Egy másik példát is hozott: Ausztriában a beiskolázás a vállalat dolga: felvételiztetik a fiatalokat, tehát a cég dönti el, hogy kit akar foglalkoztatni, ki az, aki számára megfelel, majd beiskolázza. Tehát munkaviszonya lesz a fiatalnak a cégnél, dolgozik, mellette pedig tanulhat.

Összegezve tehát minden előadó egyetértett abban, hogy a munkaerőhiány és a szakképzés problémája csak közösen oldható meg, szükség van a kormányzati oldalra, a kamarákra és a munkaadói szövetkezetekre. Kreatív, folyamatosan tanulni tudó és akaró munkavállalókra van szükség, a bérek emelkedésére, és egy olyan piaci helyzet kialakítására, ami vonzó lehet a fiatalok számára is.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

HRBLOGGER
legacykft
2020. 07. 10. 09:00
6 dolog, ami jól jön a nehéz beszélgetésekhez a csapatban

Vannak azok a beszélgetések egy csapatban, amiktől hidegrázást kapunk. Mert nehéz benne lenni...

perfekt
2020. 07. 10. 08:42
MILYEN OKJ SZÁMÍT A FELVÉTELIN? – VÁLASSZON A KÉPZÉSI KÍNÁLATUNKBÓL!

A ponthatárok kihirdetése után nem minden jelentkező feltétlenül boldog. Ha idén nem jött össze...

ajovomunkahelye
2020. 07. 07. 09:42
Alkalmazkodás a változásokhoz

A koronavírus-járvány iparágtól függetlenül egy dologra biztosan megtanított minden vállalatot:...

vezetoi-coaching
2020. 07. 06. 16:54
Olvasónapló - Nagy Lajos: Budapest Nagykávéház...

Csak ízelítőül, hogy mire számítsunk... 1935. július 3-án késő este a Budapest Nagykávéházban...

hrdoktor
2020. 07. 06. 08:50
Betegségek, amiket a légkondi terjeszthet

A nem megfelelően működtetett klíma többet árt, mint használ: betegségek okozója lehet. De milyen...

jobangel
2020. 06. 30. 15:30
A fizetési igényről másképp: tárgyalj róla!

Ez sajnos rendszeres „taktika”, és nagyon rossz taktika: az álláskeresők kétségbeesésükben...

tippekafejvadasztol
2020. 06. 19. 11:23
Álláskeresés karantén után

Nem kérdés, hogy jelen helyzetben azok is állást kereshetnek, akik eddig teljesen biztosnak hitték...

NÉPSZERŰ
FRISS